A fizika kalandja

A fizika kalandja

Mitől lesz érdekes egy tudományos blog?

2017. július 29. - 38Rocky

 

Két évvel ezelőtt támadt az ötletem, hogy a tudományos kutatásban  szerzett tapasztalataimat és a fizikával kapcsolatos gondolataimat felteszem egy blogra, amihez  „A fizika kalandja” címet választottam.  Különösebb érdeklődésre nem számítottam, reméltem, hogy talán egy-két tucat ember olvasni fogja időnként, ezért meglepetés számomra, hogy immár a letöltések száma elérte a százezret. Az induláskor nem volt nagyobb forgalom, de egy év után valami történt, hirtelen két napra megugrott a letöltések száma, aztán visszaesett a szokásos szintre. Később még néhányszor megismétlődött az egy-két napos megugrás, mire felfedeztem ennek okát: a blogban közölt írásom felkerült az Index portáljára. Azóta ez rendszeressé vált, így nagyban hozzájárult a blog népszerűségéhez. Itt érdemes megjegyezni, hogy az index tudományos rovata színvonalasan tájékoztat népszerűsítő szinten a tudományok különböző kérdéseiről, ami dicséri szerkesztőinek szakmai felkészültségét és munkáját.

Jelentősebb érdeklődést kiváltó bejegyzések

A százezer letöltés és közel száz bejegyzés után már érdemes mérleget vonni és megnézni, hogy milyen kérdések iránt volt a legnagyobb érdeklődés és milyen kommentekkel reagáltak az írásokra az olvasók. Két írás iránt mutatkozott kiemelkedő érdeklődés, az egyik az ősrobbanás elméletével foglalkozott  egy lehetséges alternatívát felmutatva („Volt-e valójában ősrobbanás, vagy a fény sebessége lassul?”, 20 000 feletti letöltés, 240 komment), a másik a mikrovilág és a hétköznapi gondolkozás közötti szakadékról  szólt („A józanész kudarca a modern fizikában”, 16 000 feletti letöltés, 150 komment). Mindkét téma gondolkozásunk és a megismerés határait feszegeti. Az írások iránti érdeklődéshez hozzájárul, hogy a hivatalos tudomány által elfogadott felfogás mellett felhívja a figyelmet más megközelítések lehetőségére is. Jelentős érdeklődést váltottak ki a kvantumvilág rejtelmeit taglaló írások is („Az a titokzatos alagúteffektus, 7900 letöltés, „Hogyan hozhatunk létre teleportálást a kvantummechanika szerint, 3900 letöltés). Meglepően sokan érdeklődtek olyan elméleti kérdés iránt is, hogyan lehet a klasszikus mechanikából elindulva eljutni a kvantummechanika fogalomvilágáig és megérteni annak matematikai formalizmusát („Út a kvantummechanika megértéséhez”, 1300 letöltés). Jelentősebb érdeklődés volt a hétköznapi jelenségek fizikai magyarázatával foglalkozó írások iránt is („Miért kék az ég? Mindennapi jelenségek fizikai magyarázata, 3000 letöltés, „Rezgések, hullámok és rezonanciák”, 1700 letöltés, „Szimmetria jelenségek a mindennapokban és a modern fizikában”, 1000 letöltés).

Érdeklődést váltottak ki a gravitációs hullámokkal és az Univerzum kialakulásával foglalkozó írások is („A görbült tér víziója és a gravitációs hullámok”, 1600 letöltés, „Az univerzum korszakváltásai”, 2800 letöltés). A részecskefizika területén a neutrínókról szóló írásokat is sokan olvasták („Hogyan oszcillálnak a nulla nyugalmi tömegű neutrínók, 1000 letöltés, „A neutrínó kalandos története”, 1600 letöltés, Egyéb részecske fizikai kérdések is érdeklődést váltottak ki: „Nyomaték vagy momentum: kapcsolat a makrovilág és a mikrovilág között, 1800 letöltés, „Miért dominál az anyag az antianyag felett, 1000 letöltés.  

Milyen legyen egy tudományos blog?

Eddigi tapasztalatom szerint nem az aktuális tudományos szenzációkra kell rárepülni, az ilyen témákról eleget írnak a média különböző orgánumai. Ehelyett meg kell találni azokat a területeket, amit az emberek nem igazán értenek, de gondolkoznak rajta és időnként saját elképzeléseik alapján  próbálják magyarázni a vitatható jelenségeket. Mert a tudományban is vannak viták és baj az, ha a hivatalos tudomány felkentjei által kanonizált elméleteket nem szabad megkérdőjelezni. Az a tudomány halott, amelyik már fél az új gondolatoktól! De legalább ekkora veszély az áltudományok elburjánzása, ezért fontos közérthető módon a tudomány fényével átvilágítani a rejtélyes jelenségeket. A legnehezebb néha megmondani, hogy hol a határ a valódi tudomány, az ezotéria és az áltudományok között. Ha ebben segít ez a blog is, akkor érdemes volt hozzákezdeni.

A kommentírás szubkultúrája

A különböző bejegyzésekre erősen polarizált vélemények érkeztek. Mi készteti az olvasókat kommentek küldésére? A legtermészetesebb ok, ha valaki nem ért egyet a leírtakkal és rámutat valamilyen téves állításra, pontatlan megfogalmazásra. Ha ilyen érkezik, azt köszönettel veszem és korrigálom a leírtakat. Néhány kommentelő az internet anonimitása mögé bújva abban éli ki magát, hogy durva szavakkal teremti le a bejegyzések íróját, vagy aláz le egy másik kommentelőt. Az ilyen kommentek a küldőjüket minősítik. Mások azért küldenek kommenteket, hogy kifejezzék egyetértésüket a megfogalmazott gondolatokkal és elmondják, hogy milyen fontosnak és jónak tartják a blog írásait. Érkeztek egészen kitűnő és magvas kommentek is, taglalva a tudomány szerepét, a megismerés határait, vagy rámutatnak egyes tudományterületek sajátságaira, ezek igazolják leginkább, hogy érdemes volt megjelentetni egy-egy írást.

Hogyan tovább?

Meddig lehet, meddig érdemes folytatni egy blog írását? Előbb utóbb a témák kimerülnek, nehéz újabb ötleteket találni, amiről érdemes írni. Sokat segítene, ha mások is bekapcsolódnának, hogy közzé tegyék gondolataikat, vagy tapasztalataikat a tudomány valamelyik területéről. Ha ilyen anyagot kapuk szívesen vállalkozok az írások szerkesztésére és megjelentetésére.

A blog további írásaira hívja fel a figyelmet a „Paradigmaváltás a fizikában” című bejegyzés a linkek megadásával.

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr5212698063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2017.07.30. 11:35:38

Mitől lesz érdekes egy tudományos blog? Két dologtól:

1. Érdekes témáktól
2. Közérthetőségtől

Ennyi.

38Rocky 2017.07.30. 11:45:16

@Frank Leone 510: Ez persze igaz, de mitől válik egy téma érdekessé? Ezt a legnehezebb előre látni, mert ehhez a potenciális olvasók gondolkozási módját kell kitalálni.

Nietzsche_ 2017.07.30. 14:53:47

@38Rocky: ez is igaz. De szerintem a dolgok magyarázata érdekli az embereket:
- mitől van gravitáció
- miért forog a Föld (és mióta)
- milyen a világűr
- mi az abszolut hőmérséklet nulla kelvin, szupravezetés
- mi okozza az apály-dagályt
- hány fokos a Nap és mitől izzik
- mi a fényév
- mi a relativitás
- miért más a tengerek szintje

Stb

38Rocky 2017.07.30. 16:18:33

@Frank Leone 510: A felsorolt kérdések feléről már tettem fel bejegyzést, ha lesz rá érkezésem a többin is fogok gondolkozni. De szívesen vennék akár tőled is írást, ha valamelyik témát kidolgozod.

Recensens 2017.07.30. 18:48:17

@38Rocky: Én??? Nem te akarsz tudományos blogot és nem te vetetted fel, hogy nehéz kitalálni az emberek érdeklődését? Én csak tippeket adtam. A fizikához lószart sem értek.

Recensens 2017.07.30. 18:49:19

Első tipp: csillagászat
Mindenkit érdekel

Nietzsche_ 2017.07.30. 18:53:50

@38Rocky: Ok. Elolvasom a posztjaidat és valamelyik témát lehet, hogy "felkarolom". Jó ötlet!

gregor man 2017.07.30. 23:34:46

Engem a mindenség szélső értékei érdekelnének.
Azt tudjuk, hogy a nyugalmi tömeggel bíró anyag átalakítható tiszta energiává. E=m*c2.
De elképzelhető egy olyan mindenség, ahol minden anyag energiává alakult? Mi lenne ott a gravitációval, a térrel az idővel, egyéb hatásokkal?
Fordítva gondolom nem lehetséges, de a jelenleginél biztosan sokkal több gravitáló anyag létezhetne, vagy talán létezett is. Úgy tudom kezdetben sokkal több anyag volt, csak az anyag-antianyag nagyrésze energiává alakult.
Úgy is kérdezhetném, lehet tudni az anyag és energiamennyiség arányát a mindenség egésze tekintetében? Miért pont annyi amennyi most?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.07.31. 06:30:53

Egyszer már volt rövid polémia a szupernova elméletekről itt is. A csillagvizsgáló blogon volt egy hosszas vitám a bloggerrel, aki láthatóan a téma szakértője, de álláspontjaink nem közeledtek. Ha esetleg röviden közre bocsátanád az ismert elméleteket egy posztban, érdekes lenne másokkal is vitázni, mert szerintem a jelenlegi elméletek hibásak, már pedig a szupernovák a világegyetemről alkotott elméletek alapját jelentik.

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/06/03/gravitacios_hullamok_harmadszor_is

38Rocky 2017.07.31. 13:33:13

@gregor man: Az univerzum szélsőértékeivel foglalkozik „A véges és végtelen az Univerzumban” című bejegyzés. Az elemi részecskék világában az elektron rendelkezik a legkisebb mérhető tömeggel, bár a neutrínók tömege ennél jóval kisebb lehet, de ennek értékére nincs kísérleti adat és véleményem szerint a neutrínó nulla nyugalmi tömegű objektum, akárcsak a foton, bár ennek a neutrínó oszcilláció jelensége látszólag ellentmond. A legnagyobb nyugalmi tömegű részecske megadása nem egyszerű feladat, mert a rövid élettartamú hadronok világában (lásd:”Barangolás a kvarkok és elemi részecskék világában”) ez 10 GeV alatt van, viszont ennél nagyobb nyugalmi tömeget rendelnek a gyengekölcsönhatás W és Z bozonjaihoz, illetve a top kvark renormálási tömegéhez. Ez utóbbi még a Higgs bozonnak tulajdonított értéket is meghaladja. Még szélesebb a tartomány a fotonok esetén, ha végigmegyünk a rádióhullámoktól a kozmikus sugárzás energiatartományán.
Mekkora az univerzumban az energia és a tömeggel rendelkező anyagok aránya? A relativitáselmélet szerint E/m = cxc, de a kozmológiában az univerzum gravitációs egyensúlyának biztosításához feltételezik a sötét energiát és a sötét anyagot, amely az energia és a tömeg nagyobb részét adja (lásd: „Az Univerzum korszakváltásai”). Más irányból vethető fel a kérdés, ha igaz a fénysebesség lassulásának hipotézise („Volt-e valójában ősrobbanás, vagy a fény sebessége lassul?”). Ha korábban nagyobb volt a fénysebesség, akkor kisebb volt az Univerzumban a tömeg az energiához képest.
További kérdés a sugárzási energia viszonya a nyugalmi tömeggel rendelkező objektumokhoz képest. Valószínűleg erre vonatkozik a te kérdésed is. A mai részecskefizikai ismereteink szerint, amikor a sugárzási energia tömeggel rendelkező elemi részecskéket hoz létre, akkor egyenlő számban jönnek létre részecskék és antirészecskék. Erre alapozza az ősrobbanás elmélete, hogy a kezdeti ősplazmában egyenlő számban jöhetett létre anyag és antianyag, csak statisztikai különbség volt ezek mennyisége között, ami az ősrobbanás utáni első szakaszban megsemmisítette egymást és csak a statisztikai különbség maradt meg. Ha az ősrobbanás koncepciójából helyesnek fogadjuk el, akkor kezdetben a tömeg dominálhatott a sugárzás felett, de ez a tömeg nem a ma ismert részecskéket jelenti, hanem a rejtélyes kvarkokat és gluonokat.

38Rocky 2017.07.31. 13:34:09

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A szupernovák szerepe valóban „megér egy misét”, hiszen földi életünkben is alapvető a szerepük, mert „legyártották” a vasnál nehezebb elemeket. Magam nem vagyok csillagász, így véleményem sem lehet több, mint egy laikusé, de gondolkozom rajta, hogy összegyűjtsem a szupernovákra vonatkozó ismereteket. Ha ebből kikerekedik valami érdekes, akkor felteszem a blogra.

Magister_ 2017.07.31. 17:05:21

Én szívesen olvasnék itt egy tudományos posztot a Mars utazásokról és arról, hogy milyen tényezők akadályoznák a Mars kolonizációját. De a környező bolygók fizikai adottságai is érdekesek volnának.

gregor man 2017.07.31. 22:38:43

Köszönöm a kimerítő választ, ez egyben bátorságot ad ahhoz, hogy megkérdezzem ismered-e a Benkő László féle forgásgravitációs elméletét. Sokan áltudománynak tartják. Én nem tudom eldönteni, pedig elolvastam mindkettőtök összes elérhető bejegyzését. A téma érdekel, de laikus vagyok 63 éves mellesleg.

Ő is forgó mozgásokból vezeti le a gravitációt és méréseket végzett. Idézek két gondolatot: "A tér “gyorsuló áramlása” és a gravitáció", ill. "a gravitáció egyik fő forrása a forgás".

Érdekelne mi egy profi, de új gondolatokra nyitott fizikus véleménye erről, ha esetleg ismered. Felejtős, vagy vizsgálatra érdemes.

Ha nem ismered, és van időd, energiád esetleg belenézni, adok két linket:

w3.enternet.hu/fizika/ Címe: Gondolataim a fizikáról.
www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko/ Címe: A gravitáció új szemlélete

38Rocky 2017.08.01. 16:39:51

@gregor man:
A javasolt két írás egyikébe belenéztem. Ez egy jó szándékú, lelkes próbálkozás, amelyben a szerző a fizikai fogalmak pontosítására tesz kísérletet miközben maga is tisztázatlan fogalmakra épít és több pontatlanságot követ el és hibás megállapításokat tesz.

Vegyünk néhányat sorba.

„Kiderült, hogy az energia kvantált fogalom”. Nem ez derült ki, hanem az, hogy a mikrorendszerek kötött állapotban (például az elektron atomokban és molekulákban, vagy a molekularezgések) diszkrét energia értékekkel rendelkeznek. Ha azonban nem kötött az elektron, akkor már folytonosan változik az energiája. Lásd erről az öt részben közölt írást: „Miért diszkrétek az energianívók kötött állapotban” illetve „A foton a mikrovilág postása és szabályozója”). A fény energiája kvantált, amit a frekvencia és a Planck állandó szorzata határoz meg, de mégis folytonos a fény energiája, mert a frekvencia folytonosan változik.
„léteznek inercia, azaz, erő által nem befolyásolt mozgások”. Nem a mozgásokat osztályozzuk eszerint, hanem az alkalmazott koordinátarendszert, ami akkor inercia rendszer, ha nem lép fel benne gyorsulás.
A szerző különbséget tesz energia és energiaszint között. Energiaszintről a mikro rendszereknél beszélünk, ahol stacionárius állapotok közötti ugrásokat látunk, és ebből következtetünk vissza, hogy mekkorák lehetnek a szintek, ami között átmeneteket jönnek létre. A klasszikus mozgásoknál nem erről van szó, ezért nem érdemes ott is szintekről beszélni.
„Az egyenletes síkforgásnál, nyilvánvaló, hogy arra semmilyen külső erő nem hat.” Már hogyne hatna külső erő, ha a gravitáció nem tartaná a bolygókat pályájukon, vagy az elektromágneses erő az elektronokat az atomi pályán, akkor nem jöhetne létre körforgás, illetve kötött pályán való mozgás.
„a gyorsulások alapfeltétele a folyamatos energia befektetés” Ez nem igaz, a gyorsuláshoz erő és nem „energia befektetés” kell. A szerző sajnos itt téves fogalmat használ ahelyett, hogy a munkavégzés fizikai definícióját használná, ami alatt az erő irányában történő elmozdulást értünk. A körmozgásnak az a lényege, hogy az elmozdulás MERŐLEGES az erő irányára, ezért ennek során nincs munkavégzés. Ez annak oka, hogy a körmozgás során nincs átalakulás a potenciális és a mozgási energia között, hanem mindkettő állandó.
„ a síkforgást inercia rendszernek kell tekinteni”. Súlyosan téves megállapítás!
„Einstein szerint, a gravitáció nem erő, hanem geometria, azaz a téridő görbülete”. Einstein nem azt állította, hogy a gravitáció nem erő, hanem az erő OKÁT adta meg mint a tér görbületét.
„ a fénysebesség messzemenően független a fényforrás sebességétől. Kísérletekkel egyértelműen igazolható, hogy ez valamennyi hullám terjedésére igaz.” Már hogy lenne igaz, a szerző nem hallott arról, hogy a szuperszonikus gépek zaja nem hallható, amikor távolodik tőlünk?

Nálam ez a pont volt, amikor azt mondtam, hogy elég. Nem az a baj, ha valaki laikusként akar a fizikáról írni és gondolkozni, hanem az, amikor ennyi tévedést hord össze néhány sorban. Mivel erre kértél megírtam a véleményemet, de nem érzem feladatomnak, hogy végigrágjam magam az egész íráson, nekem erre sem időm, sem energiám nincs.

gregor man 2017.08.01. 18:31:11

@38Rocky: Pont ennyire voltam kíváncsi. Tehát felejtős. Köszönöm.

JimmyG 2017.08.16. 11:42:05

"„ a fénysebesség messzemenően független a fényforrás sebességétől. Kísérletekkel egyértelműen igazolható, hogy ez valamennyi hullám terjedésére igaz.”

Már hogy lenne igaz, a szerző nem hallott arról, hogy a szuperszonikus gépek zaja nem hallható, amikor távolodik tőlünk?"

Ez érdekelne. Miért nem hallható a szuperszónikus gép zaja, amikor távolodik tőlünk?

38Rocky 2017.08.19. 11:59:46

@JimmyG: : Ez legkönnyebben úgy érthető, ha a repülőgéphez kötött rendszerben gondolkodunk. Ehhez képest te távolodsz a hangnál nagyobb sebességgel. A repülő zaja így nem ér utol téged, mert te gyorsabban haladsz. Ez is demonstrálja, hogy a hang terjedése nem független a megfigyelő mozgásától szemben a fénnyel.

JimmyG 2017.08.20. 21:41:37

Én egy katonai reptér mellett nőttem fel. Rendszeresen hallottam a hangrobbanást, amikor a szuperszonikus gépek elhúztak magasan a házunk felett. Majdnem betörtek az ablakok. És utána hallani lehetett az elmenő gép hangját.
Ez hogyan lehetséges?

38Rocky 2017.08.21. 07:55:56

@JimmyG: Hangrobbanás után a repülőgép hangja általában hallható. Ha lassítás közben lépi át a hangsebességet, akkor ezt nem kell magyarázni, ha gyorsítás közben, akkor ennek geometriai oka van. Ekkor ugyanis a hozzád képesti sebesség csak akkor egyezik meg a földhöz (levegőhöz) képesti sebességgel, ha a határsebesség átlépése közvetlenül (néhány méterre) a fejed fölött következik be. A határsebesség átlépése azonban több ezer méter magasságban szokott bekövetkezni, de ekkor a tőled mért sebesség még nem éri el a hangsebességet. Ha viszont annyira gyorsul a gép, hogy már hozzád képest is gyorsabb lesz 1 Machnál, akkor vész el a hangja.

JimmyG 2017.08.21. 09:26:16

"Hangrobbanás után a repülőgép hangja általában hallható."
Ez így van. Hangrobbanás csak akkor van, ha a gép már előzőleg átlépte a hangsebességet, vagyis az 1 Mach sebességet. De a hangrobbanás észlelése után már távolodik tőlem a gép. És hallom a hangját is. Akkor is, ha a gép egyenletes sebességgel halad 1 Mach felett. Hogyan jön ide a gyorsítás vagy a lassítás?

"Ha lassítás közben lépi át a hangsebességet, akkor ezt nem kell magyarázni, ha gyorsítás közben, akkor ennek geometriai oka van."
Annak geometriai oka van, hogy hallom-e a gép hangját? Miféle geometriai oka?

"Ekkor ugyanis a hozzád képesti sebesség csak akkor egyezik meg a földhöz (levegőhöz) képesti sebességgel, ha a határsebesség átlépése közvetlenül (néhány méterre) a fejed fölött következik be."

És mennyi ez a néhány méter? 5 méter, 100 méter, vagy 1000 méter? Egyáltalán miért függ a jelenség a tőlem mért távolságtól?

"A határsebesség átlépése azonban több ezer méter magasságban szokott bekövetkezni, de ekkor a tőled mért sebesség még nem éri el a hangsebességet."

Ha magasan lépi át a hangsebességet, akkor a tőlem mért sebesség nem ugyanannyi? A tőlem mért sebesség függ a távolságtól?

"Ha viszont annyira gyorsul a gép, hogy már hozzád képest is gyorsabb lesz 1 Machnál, akkor vész el a hangja."

Hová vész el a hangja?

38Rocky 2017.08.21. 10:10:18

@JimmyG: Úgy látszik részletesebben kell elmagyarázni, hogy miről van szó. Ahhoz, hogy a gép átlépje a hangsebességet, akkor vagy előtte, vagy utána volt a sebesség nagyobb 1 Mach-nál. Ha előtte volt nagyobb, akkor LASSÍTANI kellett, aminek hatására utána 1 Mach-nál kisebb lett a sebessége. Ha viszont előtte volt 1 Mach-nál kisebb a sebesség, akkor GYORSÍTANI kellett ahhoz, hogy elérje, majd meghaladja a hang sebességét. Így kerül be a képbe a gyorsítás, illetve a lassítás.
Most nézzük a geometria szerepét! Legyen a te helyzeted A, a gép B pontban lépi át a hangsebességet, majd eljut a C pontba. A gép földhöz képesti sebességét a BC irányú vektor adja meg, a hozzád képesti sebességet pedig az AC irányú. Az AC irányra vetített sebesség mindig kisebb, mint a teljes AB irányú, hasonlóan ahhoz, ahogy a derékszögű háromszög befogója kisebb az átfogónál. Ha a CAB szög alfa, akkor cos(alfa) adja meg a csökkenés mértékét. Természetesen a hang csak számodra vész el, mert nem hallod, aki felé halad a gép az akkor is hallja, ha a közeledés sebessége 1 Mach felett van. Remélem, hogy így a magyarázat már érthető!

JimmyG 2017.08.21. 11:50:29

Elnézést, de még mindig nem értem tisztán.
Hagyjuk ki a játékból a gyorsítást, meg a lassítást.
Én állok Budapesten a Gellért hegyen. Jön egy repülőgép Ausztriából felől, Sopron felett átlépi a hangsebességet, és halad tovább Budapest felé. Mondjuk, hogy 2 Mach sebességgel közeledik Budapesthez, majd ezzel a sebességgel elhúz a Gellérthegy felett. Amint elhúz felettem, meghallom a hangrobbanást. Ekkor már a gép távolodik tőlem. Kérdésem: miért nem hallom a távolodó gép zaját? Hová veszik el a hangja?

JimmyG 2017.08.21. 11:52:16

Bocs, elírtam az egyik mondatot.
Jön egy repülőgép Ausztriából, Sopron felett átlépi a hangsebességet, és halad tovább Budapest felé.

38Rocky 2017.08.21. 13:11:25

@JimmyG: Itt Budapesten akkor hallod meg a hangrobbanást, ha itt és nem Sopronban lépi át a gép a hangsebességet. Ha itt már a gép 2 Mach sebességgel halad, akkor Budapesten nincs is hangrobbanás.

De térjünk inkább vissza a lényegre, elismerem, hogy részemről hiba lehetett a hangrobbanást belekeverni a magyarázatba: Mi az alapvető különbség a fény- és a hangterjedés sebessége között? Képzeld el, hogy egy repülőn ülsz, és valahol a közeledben lecsap egy villám: mennyi idővel később hallod meg a mennydörgést? Ez a gép sebességétől függ, a helyszíntől való távolodás esetén minél gyorsabb a gép, annál hosszabb idő után érkezik meg a hang. Ha ráadásul gyorsabb a gép a hangnál, akkor egyáltalán nem jut el hozzád a hang. De mennyi idővel később látod meg a villámot? Persze a fény nagy sebessége miatt nem vehető észre a késleltetés, de nagyon pontos műszerrel mérve kimutatható és az jön ki, hogy a repülő sebességétől nem függ a villám fényének észlelési ideje, ez a késleltetési idő csak attól függ, hogy a villámcsapás helyétől mekkora távolságban volt éppen akkor a gép. Ezen a tényen alapul a speciális relativitáselmélet.

JimmyG 2017.08.21. 15:24:52

@38Rocky:
"Itt Budapesten akkor hallod meg a hangrobbanást, ha itt és nem Sopronban lépi át a gép a hangsebességet."
Ezek szerint nem tudod, hogy mi a hangrobbanás. Hangrobbanás nem akkor van, amikor a gép átlépi a hangsebességet. Ez egy közkeletű tévedés. Akkor van hangrobbanás, amikor a gép által maga után húzott összetorlódott kúp alakú hanghullám (amit úgy hívnak, hogy Mach-kúp) megérkezik hozzád.
Ha a repülőgép elmegy a Gellért hegy felett, majd tesz egy nagy kört és visszatér a Gellért hegy fölé, akkor ismét hangrobbanást hallasz a Gellért hegyen. Ahányszor visszatér a gép annyiszor hallod a hangrobbanást. Nézz utána egy szakkönyveben.
A hangrobbanás után pedig nagyon jól lehet hallani a távolodó gép hangját. Nem veszik el.

"Ha itt már a gép 2 Mach sebességgel halad, akkor Budapesten nincs is hangrobbanás."
Dehogy nincs, nagyon is van.

"... elismerem, hogy részemről hiba lehetett a hangrobbanást belekeverni a magyarázatba."
Igen, nagy hiba volt, mert így kiderült, hogy nem tudod, hogy mi a hangrobbanás.
A másik nagy tévedés, hogy a távolodó gépnek nem lehet hallani a hangját. Nagyon is lehet hallani.
Akkor nem lehet hallani a szuperszonikus gép hangját, amikor KÖZELEDIK a megfigyelőhöz. Egyszerűen azért, mert a szuperszonikus gép megelőzi a saját hangját. Szóval a hangokkal kapcsolatban nem árt elolvasni Mach könyvét, ha már szóba hoztad.

Azt viszont nem értem továbbra sem, hogy hogyan kapcsolódik ehhez a jelenséghez a relativitáselmélet?

38Rocky 2017.08.21. 16:18:37

@JimmyG: Rendben, elfogadom, tévedtem, sohasem gondoltam magamról, hogy tévedhetetlen vagyok: Nem volt szerencsés a hang és a fényterjedés különbségét egy kommentemben a hangrobbanással összefüggésbe hozni. Úgy látszik te egy hangrobbanás szakértő vagy, nem úgy mint én. Örülök neki, hogy ezt az ártatlannak tűnő tévedésemet kiigazítottad. De a lényeg mégis csak az, hogy amíg a hang hozzád eljutó sebessége attól függ, hogy mekkora a saját sebességed, addig a fény esetén ez nem számít. Ezt hívják a fénysebesség állandóságának, amin a relativitáselmélet alapszik.

JimmyG 2017.08.21. 17:11:21

@38Rocky: Tisztelem azt, aki elismeri a tévedését. Én sem vagyok profi a hangtanban csak olvastam Mach munkásságáról. Egyébként Mach nagyon is kapcsolódik a relativitáselmélethez. Lehet, hogy ismét újat mondok, de Mach volt a relativitáselmélet ihletője. Ezt sem tudják legtöbben. Ugyanis ő volt az ifjú Einstein példaképe.
Mach nemcsak a hangtan legnagyobb szakértője volt, hanem az empirizmus (pozitivizmus) legismertebb képviselője is. Szerinte, ami nem mérhető, nem tapasztalható, az nem létezik a tudomány számára. Ezt az elvet alkalmazta Einstein, amikor kimondta, hogy az éter nem létezik, mert nem kimutatható. Azonban Einstein legnagyobb bánatára Mach sohasem fogadta el a relativitáselméletet.

"De a lényeg mégis csak az, hogy amíg a hang hozzád eljutó sebessége attól függ, hogy mekkora a saját sebességed, addig a fény esetén ez nem számít. Ezt hívják a fénysebesség állandóságának, amin a relativitáselmélet alapszik."

Valóban így tanítja a relativitáselmélet. Csak az a kérdés, hogy igaz-e. Ugyanis ezt 100 éve vitatják.
Mitől különleges a fény, hogy nem számít a megfigyelő sebessége? Miért nem relatív a fény sebessége, amikor minden más sebesség relatív?
Milyen kísérlet bizonyítja, hogy valóban nem számít a megfigyelő sebessége?
Gondolkodtál már ezeken a kérdéseken?

38Rocky 2017.08.21. 17:56:24

@JimmyG: Igen gondolkoztam rajta, nem is keveset. A fény sebessége voltaképp az elektromágneses kölcsönhatás sebessége, azonkívül ez a gravitációs kölcsönhatás sebessége is. Bár lehet, hogy vannak akik kételkednek a fénysebesség állandóságában, de számtalan bizonyíték szól mellette. Számomra a legmeggyőzőbb a relativisztikus kvantummechanika rendkívüli pontossága, de említhetném a mágneses kölcsönhatás létezését is, ami levezethető mint az elektromos kölcsönhatás relativisztikus hatása, és a példákat még hosszan sorolhatnám. Ha valaki a fénysebesség állandóságát nem fogadja el, persze vannak ilyenek, az sutba dobhatja az egész modern fizikát. Filozófiailag közelítve: ha nem lenne a kölcsönhatások sebességének felső határa, akkor bármely változás a világ egyetlen pontján megváltoztatna valamit végig az egész univerzumon, ez pedig egyidejű viszont hatások által halmozódna fel végtelen számban, ami a mértani sornál is gyorsabb összhatást, azaz robbanást idézne elő. Tehát a kölcsönhatás végessége az univerzum stabilitásából következik. Ha viszont a fénysebességéhez hozzáadódna a kibocsátó saját sebessége, akkor ez túllépné a határt, azaz nem lenne felső sebességhatára a kölcsönhatásoknak. Egyébként a név: relativitáselmélet félrevezető, mert nem a relativitás a lényeg, hanem ami abszolut: az állandó fénysebesség!

Látom, sokat tudsz Machról, sokat a hangrobbanásról. Miért ne írnál erről valamit kihangsúlyozva benne a közkeletű tévedéseket. Ha kapnék egy ilyen írást tőled, szívesen feltenném a blogra is a te neved alatt.

JimmyG 2017.08.21. 18:44:00

@38Rocky: "A fény sebessége voltaképp az elektromágneses kölcsönhatás sebessége..."
Valóban így tudom én is, ez Maxwell óta ismert.

"...azonkívül ez a gravitációs kölcsönhatás sebessége is"
Én úgy tudom, hogy ez csak feltételezés. Tudsz konkrét bizonyítékot rá?

"Ha valaki a fénysebesség állandóságát nem fogadja el, persze vannak ilyenek, az sutba dobhatja az egész modern fizikát."
Valószínűleg igen.

"Filozófiailag közelítve: ha nem lenne a kölcsönhatások sebességének felső határa..."
Mi indokolja, hogy az elektromágneses hullámok sebességét felső határnak tekintsük? Ha ez nem felső határ, akkor abból az következik, hogy vannak végtelen gyorsan terjedő hatások? Szerintem nem következik belőle.

"Tehát a kölcsönhatás végessége az univerzum stabilitásából következik. "
Ez logikus. Valószínűleg minden kölcsönhatás véges sebességű. De ebből miért következik, hogy a fénysebességnél nem lehetséges nagyobb sebesség? Ha lenne egy hatás, amely 10-szeres fénysebességű lenne, akkor ez miért okozna filozófiai problémát? Hiszen ez is véges sebesség.

"Ha viszont a fénysebességéhez hozzáadódna a kibocsátó saját sebessége, akkor ez túllépné a határt, azaz nem lenne felső sebességhatára a kölcsönhatásoknak."
Eddig végig a megfigyelő sebességéről volt szó. Miért keverjük bele a kibocsátó sebességét?
A fénysebesség 300 000 km/s. Ha a megfigyelő sebessége 100 000 km/s, akkor ennek az összege 400 0000 km/s. Ez egy véges sebesség. Miért kellene ezt végtelennek tekinteni?

"Egyébként a név: relativitáselmélet félrevezető, mert nem a relativitás a lényeg, hanem ami abszolut: az állandó fénysebesség!"
Ez pontosan így van. A relativitáselmélet arról szól, hogy a fény sebessége NEM relatív. Benne van Landau könyvében is.

"Látom, sokat tudsz Machról, sokat a hangrobbanásról. Miért ne írnál erről valamit kihangsúlyozva benne a közkeletű tévedéseket. Ha kapnék egy ilyen írást tőled, szívesen feltenném a blogra is a te neved alatt."

A hangsebesség feletti világ sokkal érdekesebb annál, mint amit itt kibeszéltünk. Maga a hangrobbanás is és a hozzá kapcsolódó furcsa jelenségek is nagyon izgalmasak egy fizika iránt érdeklődő számára. Sőt talán még egy filozófus hajlamú számára is. És valóban sok benne a közkeletű tévedés. Több fizikakönyv is hibásan írja le, még olyan nagy nevű és méltán tisztelt fizikusok is, mint Jánossy Lajos.

Csak egy érdekesség: Egy felettünk elmenő szuperszonikus repülőgépről nem is egy hangot lehet hallani, hanem kettőt. Egy mélyebbet és egy magasabbat. Ha jó irányban állsz, akkor az egyik füleddel egy mélyebb hangot hallasz, a másikkal egy magasabbat. Mi lehet ennek az oka?
De a jelenség még ettől is érdekesebb.

gregor man 2017.08.21. 19:40:34

Nemrég volt egy hír, a nagyon ritka foton-foton kölcsönhatásról. Erről esetleg érdekes lenne egy írás, hogy illeszthető ez be a te fénysebességú forgás modelledbe.

JimmyG 2017.08.22. 16:03:34

@38Rocky: "Miért ne írnál erről valamit kihangsúlyozva benne a közkeletű tévedéseket. Ha kapnék egy ilyen írást tőled, szívesen feltenném a blogra is a te neved alatt."

Áll még az ajánlat? Mert akkor megírom.

38Rocky 2017.08.22. 16:22:08

@gregor man: Két foton közötti kölcsönhatás? Érdekes kérdés, de nem saját részecske koncepciómból indulnék ki, mert ennek lehetősége független ettől. Mit is mond a kvantumelektrodinamika? Az elektromágneses kölcsönhatást ez a mezőelmélet virtuális fotonokkal magyarázza, ami által sikerült az elektron anomális mágneses momentumának rendkívül pontosan reprodukálni. Ez azon alapul, hogy a virtuális fotonok úgyszintén virtuálisan elektron-pozitron párokat hoznak létre, ez pedig alkalmassá teszi a fotonokat, hogy egymással kölcsönhatásba kerüljenek. Ez úgy kapcsolódik a részecskék fénysebességű forgásához, hogy az egytengelyű forgásból felépülő foton létrehozhat királisan ellentétesen forgó kettős forgásokat, azaz az elektron-pozitron párokat.

38Rocky 2017.08.22. 16:24:07

@JimmyG: Mostani érveid kevésbé meggyőzőek, mint amit a hangrobbanásról írtál. Nézzük a kölcsönhatások felső határának kérdését! Miért különbözne ez a fénysebességtől? Elvem: amíg nem muszáj, ne rakjunk bele a fizikába redundáns konstansokat. Csak akkor legyen több felső sebességhatára a kölcsönhatásoknak, ha erre feltétlenül szükség van. Ez ugyan nem bizonyíték arra, hogy tényleg azonos a gravitáció és az elektromágneses kölcsönhatás sebessége, de feltétlenül indokolt Einsteinnek ez a kiindulópontja, amikor felírja az általános gravitációs egyenletét. Bizonyított-e az egyenlet helyessége? Nyilván csak részben, de olyan tény sincs, amiért el kellene vetni.
Igazolt-e, hogy a fénysebesség független a forrás, illetve a megfigyelő relatív sebességétől? (Ha nincs éter, akkor nincs abszolút sebesség, akkor lényegtelen, hogy a forrás, vagy a megfigyelő sebességét emlegetjük). Ha nem értesz egyet a fénysebesség állandóságának szabályával, akkor hova teszed a Michelson-Morley kísérletet? E-nélkül ütközésbe kerülsz a Maxwell egyenletekkel is, amin a Lorentz transzformáció alapul. Akkor nem beszélhetünk relativisztikus kovarianciáról sem, ami a kvantummechanikai Dirac egyenlet alapja. A modern fizika építményéből nem lehet egyetlen téglát sem kiemelni, anélkül, hogy ne omolna össze a rendszer. Persze nem zárható ki, hogy létezik a maitól alapvetően eltérő fizika, de ebben én szkeptikus vagyok.
Érdekesnek tartod a hangsebesség feletti világot! Igazad van, akkor írj erről valamit, szívesen felvenném a blogba.

38Rocky 2017.08.22. 16:25:46

@JimmyG: Természetesen áll. Lásd az előző kommentre adott válaszomat is!

JimmyG 2017.08.22. 21:07:18

@38Rocky: "Mostani érveid kevésbé meggyőzőek, mint amit a hangrobbanásról írtál. "
Ez várható volt. A hangtan még a klasszikus fizikához tartozik.

"Nézzük a kölcsönhatások felső határának kérdését! Miért különbözne ez a fénysebességtől?"
A kérdés az, hogy milyen kísérlet bizonyítja. Szerintem nincs ilyen kísérlet.

"Igazolt-e, hogy a fénysebesség független a forrás, illetve a megfigyelő relatív sebességétől?"
Ez két különálló kérdés.
Az valóban bizonyított, hogy a fénysebesség független a forrás sebességétől. Ez egyébként minden hullámnál így van, ugyanis a hullám sebessége csak a közeg tulajdonságaitól függ.
Az, hogy a fénysebesség független lenne a megfigyelő sebességétől, ez nemhogy nem bizonyított, de még csak meg sem kísérelték bizonyítani. Ez csupán Einstein feltételezése, egész pontosan "megállapodása". Ezt írja Einstein: "állapodjunk meg abban, hogy a fény sebessége ...." Székely László ezt nagyon szépen kielemzi a könyvében.

"Ha nincs éter, akkor nincs abszolút sebesség, akkor lényegtelen, hogy a forrás, vagy a megfigyelő sebességét emlegetjük..."
Ezzel sem értek egyet. Régen, amikor a Földet tekintették abszolút állónak, akkor sem volt éter, mégis volt abszolút sebesség. Ezzel azt akarom mondani, hogy az abszolút sebesség létezhet anélkül, hogy az éterhez kellene kötni.

"Ha nem értesz egyet a fénysebesség állandóságának szabályával, akkor hova teszed a Michelson-Morley kísérletet? "
Maga Michelson sem értett egyet vele. Azt írta,hogy Einstein elmélete "őrült szeszély, ...korunk szégyene". Pedig ő végezte a kísérletet, csak tudott valamit.
A Michelson-Morley kísérletnek megvan a helyes magyarázata, a Stokes-Miller -Hertz féle magyarázat. Sokkal jobb, mint Einsteiné. De legtöbb fizikakönyv még csak meg sem említi.

"A modern fizika építményéből nem lehet egyetlen téglát sem kiemelni, anélkül, hogy ne omolna össze a rendszer."
Ezzel tökéletesen egyet tudok érteni. A modern fizika egy zárt rendszer, amelynek az elemei szorosan összekapcsolódnak. Valóban nem lehet cserélgetni az elemeket.

"Persze nem zárható ki, hogy létezik a maitól alapvetően eltérő fizika, de ebben én szkeptikus vagyok."
Sok tudós volt a tudomány történetében, aki már késznek tekintette a fizikát, amelynek alapjai sziklaszilárdak, és már csak néhány apró kérdést kell tisztázni benne. Még ezidáig mindegyik tévedett. Szerintem azok is tévednek, akik a mai fizika alapjait tekintik véglegesnek.

Ha készen leszek a hangrobbanásos sztorival, akkor hová tegyem fel?

gregor man 2017.08.26. 20:11:36

@38Rocky: Beteszem ezt a linket, hátha elkerülte a figyelmed. Én tulajdonképpen ezzel kapcsolatban kérdeztem. index.hu/tudomany/2017/08/16/eloszor_talaltak_kozvetlen_bizonyitekot_fenyreszecskek_utkozesere/

Gyula Szasz 2017.08.27. 09:16:57

Paradigmaváltás a fizikában: AZ ANYAG ATOMISZTIKUS ELMÉLETE

Egy idézet: “A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből[1][2]) az anyaggal[3] és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglakozó természettudomány.[4] Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.[m 1][5][6][7]
A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb.[8] Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki.[10].“

Én a fizikát tömörebben és kiegészítve így fogalmazom meg: A Fizika fő célja meghatározni, miből áll a világegyetem, milyen hatások uralkodnak a világegyetem összetevői között és ezekből kell a világegyetem téren és az időn át történő viselkedését levezetni. atomsz.com/wp-content/uploads/LettersInfiniteEnergy129black.pdf

Tehát a fizikai tudománynak a kísérleti eredmények kiértékelésére alapulva, kell egy egyetemes fizikai elméletet felállítania, ami a világegyetem összetevöi és a közöttük uralkodó kölcsönhatásokból le tudja vezetni a világegyetemnek a téren és az időn át történő viselkedését. De végtelen pontosságú mérések nem léteznek és az összes mérések véges tér-idő tartományokba vannak elvégezve. Ezt alapvetően figyelembe kell venni egy egyetemes fizikai elmélet kifejlesztésénél.

A fizika a természet megismerésénél mindig pontosabb, mindig raffináltabb mérőeszközök kifejlesztésével szépen haladt előre, de egy egyetemes elméletet nem sikerült neki megszerkesztenie. Rá is talált a világegyetem összetevöire, meg is találta az alapvetö kölcsönhatásokat, de mivel az energiamegmaradást nézte a fő alapelvnek, ezeket ignorálta, meg is akadt a fizika fejlődése: A fizika az energiamegmaradás alapján nem tudott egy egyetemes elméletet felállítani, ami a világegyetem összetevőiből és az alapvetö kölcsönhatásokból a világegyetem téren és időn át történő viselkedését elöre tudta volna jelezni.

Én, figyelembe véve, hogy végtelen pontosságú mérések nem léteznek és hogy az összes mérések véges tér-idő tartományban vannak elvégezve, egy olyan elméletet állítottam fel, ami a megfigyelt négy stabil elemirészecskére, az elektronra (e), a pozitronra (p), a protonra (P) és az eltonra (E) és a közöttük uralkodó két fundamentális kölcsönhatásra, az elektromágnesességre és a gravitációra, alapul és figyelembe vettem, hogy a kölcsönhatások, a részecskék mozgási állapotától függetlenül c-vel terjednek. Az elemirészecskék megmaradó tulajdonságait azon keresztül rögzítettem, hogy ezek okozzák a két fundamentális fundamentális kölcsönhatást, vagyis az elemirészecskéknek CSAK kétféle megmaradó elemi töltése van, amik a kölcsönhatásokat okozzák. Ez teljesen ellentmond a fizika energiamegmaradása alapelvének, mert a fizikát véges véges tér-idő tartományban kell megfogalmazni, és a kölcsönhatások, a c-vel történő terjedésük miatt, nem-konzervatív kölcsönhatások.

Az ÚJ ELMÉLT neve AZ ANYAG ATOMISZTIKUS ELMÉLETE, ami a világegyetem tér-időbeli fejlödését is helyesen előre jelzi és a fizika megmaradási tételét áttette az elemi töltések megmaradására, ami a tömegmegmaradást (a súlyos tömeg megmaradását) eredményezi. EZ PARADIGMAVÁLTÁS. A paradigmaváltás egy egyetemes fizikai elmélet megfogalmazását eredményezte.

De a fizikus community nagyon nehezen fogadja a paradigmaváltást, olyannyira, hogy ezt tüzzel-vassal üldözi, még a tudományos publikálását sem engedi meg. A fizikus community meg szeretne maradni az energiamegmaradásnál, annak ellenére, hogy ez egy téves fizikai alapelv volt. Az elfogadott fizika még egyetlen-egy mozgásegyenletet sem tudott helytállóan felállítani, levezetni: a nem-konzervatív elektromágneses mező mozgásegyenletét úgyan Maxwell helyesen állította fel a 19. században, de a fizikus community az energia kvantálásával késöbb ezt is elrontotta. A community tévesen elfogadta a tömeg-energia-ekvivalencia elvet is, ami a megmaradó elemi töltéseknek ellentmond.

Gyula Szasz 2017.08.27. 10:10:36

Egy ellenvetés: “"Tehát a fizikai tudománynak a kísérleti eredmények kiértékelésére alapulva, kell egy egyetemes fizikai elméletet felállítania..."
Igen így kellene.
És melyik fizikai kísérletet értékelted ki, amikor kitaláltad a tömegtaszítás elvét?”

A súlyos és a tehetetlen tömeg különbsége, a neutrínók létezése és az elton-bázisú anyag más galaxisokban történő összegyülése mutatja ki a taszító gravitációt. Mivel az elton-bázisú anyagot már itt a Földön is elö lehet állítani, az csak az idö kérdése, hogy a “tömegtaszítást” közvetlenül mérni is lehessen. De itt figyelembe kell venni, hogy az elektromágnesesség kb. 10+42-ször erösebb mint a gravitáció.

Szász

Gyula Szasz 2017.08.27. 14:01:18

A testeknek az elektromos és a gravitációs töltése is, lehet pozitiv, negativ és nulla is. De a testek töltése csak akkor nulla, ha a test egy összetett test és ha ugyanannyi ellenkezö elöjelü töltésekböl áll. Az elemirészecskék nem összetett részecskék, ezeknek a töltése soha sem lehet nulla.

Két test közötti hatás lehet vonzó, vagy taszító, attól függöen, mi a testek töltése elöjele. Az elektromos töltések vonzzák egymást, ha a töltésük ellenkezö elöjelü, ha az elektromos töltésük elöjele megegyzik, akkor taszítják egymást. Ez a gravitácios töltéseknél épp fordítva van: ha a gravitációs töltések elöjele megegyzik, akkor vonzzák egymást, ha meg különbözik, akkor taszítják egymást. Mivel az elektromos töltések sokkal erösebb hatást okoznak, mint a gravitációs töltések, a gravitációs hatás csak akkor mutatkozik meg két test között, ha a testek elektromosan semlegesek.

Jaj de kurva nehéz ezt nektek megérteni, ezt látom !!!

De hogy a nagyfejü fizikusok nem értik meg, azt nehezen tudom elképzelni. Azt viszont tudom róluk, hogy ök a téves tömeg-energia-ekvivalencia elvbe bolodultak bele.
A nagyfejü fizikus kutatók meg még abba a téves elvbe boldondultak bele, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg azonos, hogy a nehézségi gorsulás egyetemes. Pedig a körülöttünk lévö anyag súlyos tömege majdnem egy százalékkal különözik a tehetetlen tömegétöl!!!

A nagyfejü fizikus kutatók 400 év alatt nem értették meg MI A TÖMEG, és mivel ök tanítják a fizikus communityt, ezek sem értették meg, mégpedig azért nem, mert téves eleveket (a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát és a tömeg-energia-ekvivalenci elvét) anlizálták. Nem jöttek rá a világegyetem összetevöire, az elemirészecskékre, amik két nagyságú elemi tömeget hordoznak. Nem értették meg a gravitációt sem, amit az elemi gravitációs töltések okoznak. Nem értették meg az elemi gravitációs töltések és az elemi tömegek összefüggését.
A tömegmegmaradás persze csak a súlyos tömeg megmaradását jelenti! A tehetetlen tömeg nem marad meg.

Gyula Szasz 2017.08.27. 14:50:13

"Érdeklődést váltottak ki a gravitációs hullámokkal és az Univerzum kialakulásával foglalkozó írások is („A görbült tér víziója és a gravitációs hullámok”, 1600 letöltés, „Az univerzum korszakváltásai”, 2800 letöltés). A részecskefizika területén a neutrínókról szóló írásokat is sokan olvasták („Hogyan oszcillálnak a nulla nyugalmi tömegű neutrínók, 1000 letöltés, „A neutrínó kalandos története”, 1600 letöltés, Egyéb részecske fizikai kérdések is érdeklődést váltottak ki: „Nyomaték vagy momentum: kapcsolat a makrovilág és a mikrovilág között”, 1800 letöltés, „Miért dominál az anyag az antianyag felett”, 1000 letöltés. "

Na, na, na! Ezek mind ostobaságokat, nem megértett fizikát tartalmaznak.

Gyula Szasz 2017.08.28. 09:28:58

Voltak, mégpedig nem is kevesen, akik megkérdöjelezték az elfogadott kvantumelméletet és a relativitáselméletet, de kevesen voltak, akik megpróbálták volna a fizika összes alapelvét falszifikálni. Nem is ismerek senkit. Nem találtam a fizikai szakirodalomban nyomát, és azon kívül sem, hogy valaki feltételezte volna az elemi gravitációs töltések létezését és kidolgozott volna erre fel egy elméletet.

Mi ennek az oka?

Az elsö egy elméleti ok, az hogy ez egy áttérést jelent az enegétikus fizikáról az atomisztikus anyag elméletre (az energiamegmaradás dominálta a fizikát). Egy másik ok egy kísérleti, az az, hogy a négy stabil elemirészecskét idöben elszórva fedezték fel a kísérleti fizikusok: az elektront (e) J.J. Thomson már a 19. század végén, a protont (P) 1911 után Rutherford, a pozitront (p) C. D. Anderson 1932-ben (de a pozitront akkor már az elektron “antirészecskéjének” tartották) és az eltont (E) 1955-ben E. Sergé (ezt meg a “antiprotonnak” nevezi a fizika). De azt, hogy a tömeg-energia-ekvivalencia elv nem használható fel a fizikában, ezt nem merte senki megkérdöjelezni.

A huszadik század elején, amikor a fizikusok észrevették, hogy a klasszikus fizikával a mikroszkópikus jelenségek nem magyarázhatók meg és amikor a klasszikus elektrodinamika már egy kifejleszetett elmélet volt, a kutatók megmaradtak tovább az energétikus alapelméletnél. Azt tudták ugyan, hogy az elektromágneses mezö egy nem-konzervatív mezö (tehát hogy az energiamegmaradás itt nem alkalmazható), de elméletileg nem értették meg, miért nem sugároz az elektron az atomhéj alapállapotában (ezért elvetették Rutherford atommodelljét: Rutherford végig ellenezte a kvantumechanikát, nem fogadta el Niels Bohr ad hoc feltevését a kvantált energiájú elektron pályákról).

Nem vette senki sem a fáradtságot megkérdöjelezni a fizika legrégibb feltevését a nehézségi gyorsulás egyetemességéröl, pedig volt elég kísérleti indok rá www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc .

Wolfgang Pauli tételezte fel 1930 végén elméletileg a neutrínót, mint egy tömegnélkülinek tünö részecskét, az instabil neutron bomlásánál hogy megmentse az energia megmaradása elvét, és a neutrínó közvetlen kimutatása 1956-ig váratott magára. De ekkor sem foglalkozott senki sem avval az alapgondolattal, hogy ez a neutrínó egy elektronból és egy pozitronból áll és csak úgy tünhet tömegnélkülinek, hogy ha az elektronnak és a pozitronnal ellenkezö elöjelü megmaradó gravitációs töltése van.

Nagy gondot okoz a fizikusoknak, hová tünt el az “antianyag” a feltételezett Ösrobbanás után, de arra a következtetésere, hogy a proton és az elton között taszító gravitációs hatás uralkodik, tehát hogy az elton-bázisú anyag más galaxisokban gyülik össze, nem jött rá senki, RAJTAM KIVÜL.

Gyula Szasz 2017.08.28. 11:36:13

Gergo73: „merugye logikai eszközök alapján posztuláltad, ezért axiómába foglaltad hogy a tér+idő az egy
Nem én posztuláltam, hanem kb. 110 évvel ezelőtt Einstein és társai. És egyáltalán nem pusztán logikai eszközök alapján, hanem kísérleti tények alapján (fénysebesség állandósága, inerciarendszerek ekvivalenciája).
És nem arról van szó, hogy a tér és az idő egy lenne, hanem arról, hogy a tér és az idő nem függetlenek egymástól, mert mindketten csak egy nagyobb dolog vetületei. A nagyobb dolgot hívják téridőnek, és ez az elméletben abszolút. A vetületek (tehát a tér és az idő) pedig relatívak. Ahány inerciarendszer, annyi tér és idő, innen az elmélet neve is: relativitáselmélet.“

Gergo73 nagyon téved, amikor azt állítja, hogy Einstein és társai kísérelt tények alapján posztulálták, hogy a “hogy a tér és az idő nem függetlenek egymástól, mert mindketten csak egy nagyobb dolog vetületei.” A kölcsönhatások c-vel történö terjedése igenis összeköti a tért és az idöt, mégpedig a véges Minkowki térben. Az inerciarendszerk ekvivalencajának semmilyen fizikai jelentösége nincs. Az igazi relativitáselmélet kimerül abban, hogy a részecskék közötti kölcsönhatás a részecskék relativ távolságától és a relativ sebességétöl függ, továbbá hogy a részecskék relativ sebessége a c-hez képest is egy szerepet játszik. De Einstein relativitáselméleteinek nem jut semmilyen fizikai szerep.

Manapság el se tudom már képzelni miért boldondult bele a fizikus community Einstein relativitáselméleteibe, annak ellenére hogy a kezdettöl elkezdve ezeregy tudományos munka cáfolta, és annak ellenére, hogy nincs egyetlen-egy kísérlet sem, ami a relativitáselméleteket alátámasztaná.

De az akadémikus fizika az ellenérveket nem vette komolyan, ezeket sokszor nem is engedte publikálni. Igy aztán lehet az elfogadott fizkát manipulálni, elferdíteni. A ma praktizált peer reviewing rendszernek egy föszerepe van, kiszürni a kritikus munkákat és ezeket kitiltani a tudomány vérkeringéséböl. Az akadémikus fizika a józan ész szerepét, az önnálló gondolkodást, teljesen mellözi.

Gyula Szasz 2017.08.28. 12:01:42

Tudom, hogy az Új Fizika rovatban“igazi“ fizikus kutatók kevesen járnak, én se lennél itten, ha megengedték volna publikáli a munkáimat www.atomsz.com . De legalább az MTA FIZIKUS OSZÁLYÁNAK a tudtára hoztam, hogy én itt tudományos diszkurzióra bocsátottam az új fizika alapelveit. A Tudomány rovatba még el-ellátogatnak néha “igazi“ fizikus kutatók, de ott nekem a társalgás nincsen megengedve. A kiközösítésem nem csak itt az INDEX fórumban, hanem mindenhol, fellépett. Állítólag azért, mert én minden fórumot "felrobbantottam". Ez nem igaz! Az igazi ok az, hogy a fizikus kutatóknak nincsenek ellenérveik.

Gyula Szasz 2017.08.28. 16:01:23

Jó lett volna elolvasni ezt a munkát forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144813272&t=9173849 és jó lett volna ezt meg is érteni.
Ez nem csak Einstein fizikája, hanem az egész 20. századbeli fizika eltemetése.

Gyula Szasz 2017.08.28. 16:04:40

www.fizikaiszemle.hu/uploads/2017/05/fizszem-201705_01patkos-sukosd_14_09_21_1495627761.0574.pdf

„Marx György még diplomája elnyerésének évében, 1950-ben az egyetemi doktori fokozatot is kiérdemelte Nemstatikus gravitációs terek címû disszertációjával [2]. Doktori szigorlatot fizikából, matematikából és csillagászatból tett. A klasszikus térelméleti módszereket Novobátzkytól tanulta. Tõle kapta elsõ sikeres tudományos témáját is, a mozgó dielektrikumok energia-impulzus tenzorának származtatását.
Györgyi Gézával közös munkája egészen az 1970-es évek közepéig megõrizte aktualitását, amikor a Max Abraham és Hermann Minkowski által adott alternatívák közöt ti döntésre javasolt Györgyi–Marx-kísérletet egy kanaai csoport elvégezte, és a vitában Abraham javára erõs érvet szolgáltatott. Megjegyezhetõ, hogy még 1998-ban írott cikkek is hivatkoznak e témában Marx György Györgyi Gézával, illetve Nagy Károllyal írt közös munkáira [3, 4]. Legutóbb 2007-ben a polarizálható közegben terjedõ elektromágneses hullámok energia-impulzus tenzorára tett kettõs javaslat centenáriumán a Reviews of Modern Physics-ben megjelent összefoglaló cikk hivatkozott kiemelten a Györgyi–Marx-kísérletre.
A magerõk természetével Szamosi Géza ösztönzésére kezdett foglalkozni. A piontérben mozgó nukleonok relativisztikus jellemzõinek magerõkre gyakorolt befolyásáról írott 1956-os cikkének [5] hatása még az 1970–80-as években is kimutatható a szakirodalomban.“

A Nemstatikus gravitációs terek (mezöt) nekem sikerül elöször egy elméletbe önteni az elektromágnesességgel. A mageröket meg teljesen kiküszöböltem a magfizikából

Az atomjaink CSAK protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak és ezek között CSAK az elektromágnesesség és a gravitáció uralkodik, mint kölcsönhatás. Az atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak, a magban a Planck állandó, h, semmi szerepet nem játszik. Ott a h helyett a h0 = h/387 veszi át a szerepet, magaerö tehát NEM LÉTEZIK !!!

Gyula Szasz 2017.08.28. 16:23:32

Ezen
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144805638&t=9173849
és ezen
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144813272&t=9173849
az MTA Fizika Osztálya is csücsül már, és megpróbálja tesztelni, hogy a józan esze müködik-e még.

Gyula Szasz 2017.08.28. 17:38:29

Innen kitünik, hogy az elemirészecskék nem tudják egymást jobban mint ca 10-17 cm megközelíteni, ebböl következik egy maximális anyag sürüség kb. 10+24 g/cm3-mal. Az elemirészecskék NEM TUDJÁK egymást megsemmistíteni és a tömegüket energiává átváltoztatni, az elemrészecskék csak kötni tudják egymást és ez alatt energiát sugároznak ki.

Gyula Szasz 2017.08.28. 17:57:00

A maximális anyagsürüség kb. 10+9-szer nagyobb, mint az atommagok és a neutroncsillagok anyagsürüsége. Ez az atomisztikus anyag elmélet egyik prognózisa, egy másik, hogy Ösrobbanás nem volt sohasem !!!
süti beállítások módosítása