A fizika kalandja

A fizika kalandja

A villámok kialakulása

2016. november 24. - 38Rocky

A villámok kialakulása

A legutóbbi bejegyzéssel kapcsolatban érkezett egy kérdés a gömbvillámokról. Magam nem vagyok ennek szakértője, de ha már felvetődött a kérdés érdemes szélesebb kontextusban írni a jelenségről, és ennek keretében megvizsgálni, hogy milyen fizikai folyamatok játszanak szerepet a villámok kialakulásában.

A felhőképződés

Kiindulópontunk a levegő páratartalma. A vízmolekula OH csoportjai rezgéseket végeznek, de ennek frekvencia tartománya olyan, hogy a vibrációs átmenetekhez nem tartozik látható fény, és ezért a különálló vízmolekula önmagában nem látható. Ha azonban a vízmolekulák kristályokat hoznak létre, akkor megfelelő méret esetén már elnyelhetnek fényt a látható tartományában is, és így megfigyelhetjük az égen a sárga bárányfelhőket. Erről már írtam korábban a „Miért kék az ég” című bejegyzésben. Annak a feltétele, hogy ezek a vízkristályok mikor jönnek létre, függ a helyi páratartalomtól, a nyomástól és a hőmérséklettől. Ezek a lebegő vízkristályok laza kapcsolatban állnak egymással, ez a felhő, aminek átlagsűrűsége nem haladhatja meg az alatta levő levegőjét. Ha a körülmények kedvezőek nagyobb jégkristályok képződésének és megnövekszik ezek sűrűsége, akkor elkomorodik az ég, kialakulnak a sötét esőfelhők, sőt viharfelhők. Ha a jégkristályok elérnek egy kritikus méretet, akkor megindulnak a jégkristályok lefelé, amelyek az alatta lévő melegebb légrétegekben megolvadnak és eső formájában érkeznek meg. De nyáron előfordul, hogy a nagy jégkristályoknak nincs elég idejük, hogy megolvadjanak, ekkor jön létre jégeső. Télen, amikor a föld felett is nulla fok körüli, vagy az alatti a hőmérséklet, akkor laza jégkristályok hullnak a földre, ekkor havazik.

A villámképződés

De mikor jár együtt a vihar villámlással és mennydörgéssel? Ha nagy a légköri nyomáskülönbség, akkor a felhők gyorsan száguldanak és a felhők és az alatta levő légtömegek között súrlódás jön létre, ami a vízmolekulák elektronjait leszakíthatja, ekkor jönnek létre az ionok. Az ionok egy része negatív, mert a leszakított elektronok is helyet keresnek maguknak, másik része az elektron elvesztése miatt pozitív lesz. Az elektron fölösleggel rendelkező ion kissé nehezebb, emiatt a felhők alsó része lesz negatív, míg a fölső rész fog pozitív töltéssel rendelkezni. Kialakul tehát egy nagy kondenzátor. Maga a földfelszín is ionizálódik, amelynek töltése pozitív. Ha a feszültség a kondenzátor két „lemeze” között meghalad egy kritikus értéket, akkor elektromos kisülés következik be. Így jön létre a felhőkben, illetve a felhők és a föld között is villám. A töltött vízionok sebessége sokszorosan meghaladja a hang sebességet, ezért a mennydörgés voltaképpen hangrobbanás. Ez többször is megismétlődik, mert a nagy sebességű villám előtt feltorlódik a levegő, ami egy pillanatra lecsökkenti a sebességet és irányváltoztatásra kényszeríti a villámot. Ezért halad a villám cikk-cakkokban. A gyorsuló elektromos töltések fénysugarakat bocsátanak ki, ez hozza létre a villám éles fényét. A gyorsulás olyan nagy is lehet, ami már a láthatónál nagyságrendekkel nagyobb energiájú gamma sugarakhoz is vezethet.

De hogyan jön létre a gömbvillám? A gömbvillám nagyon ritka jelenség, mert több feltétel egyidejű teljesülése kell a létrejöttéhez. A felhő apró jégkristályai egymással laza kapcsolatban vannak, és amikor töltésre tesznek szert az ionok között taszítás jön létre. A taszító erő akkor a legkisebb, ha a töltések egy gömbfelületen helyezkednek el, ezáltal jöhetnek létre a felhőben az elektromos töltéssel rendelkező gömbök. Ha azonban túl sok a töltött ion, akkor ez a gömb szétszakadhat, és emiatt nagyok kritikus körülmények kellenek a fennmaradáshoz. A másik fontos feltétel a gömbök sűrűsége, ha ez meghaladja a körülötte levő levegő sűrűségét, akkor ritka esetben ezek a gömbök lesüllyednek és leereszkedhetnek a föld felé. Ezeket a töltött gömböket nevezzük gömbvillámnak. Úgy tudom, hogy japán tudósoknak már sikerült gömbvillámokat laboratóriumi körülmények között is előállítani.

 

A blog egyéb írásait összefoglalja a megfelelő linkekkel a „Paradigmaváltás a fizikában” című írás.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr9411994738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.25. 12:06:28

Rosszul emlékeztem, mert a kozmikus részecske sugárzás és a villámlás gyakoriságának a kapcsolatát eddig nem sikerült kimutatni (alábbi linkem 8. ábrája), viszont a klíma és a Nap töltött részecske sugárzása közötti kapcsolat igencsak valószínű (Maunder minimum és Kis-jégkorszak egybeesése). A probléma azonban a "sima mezei" villámmal "csak" az, hogy az a mérések szerint ki sem alakulhatna. :-(

karman3.elte.hu/janosi/pdf_pub_H/FizSzem09hianyzolancszem.pdf

Fenti link 4. oldaláról idézek:

"Laboratóriumi körülmények között viszonylag egyszerû meghatározni, hogy az átlagos összetételû levegôben az elektromos átütési feszültség, azaz a spontán ívkisülés létrehozásához szükséges kritikus elektromos térerôsség nagysága a felszíni nyomáson közel 3000 kV/m (lásd [10], 3. fejezet). Ezzel szemben több tucatnyi ballonos mérés során, amelyekkel sikerült a térerôsség magasságfüggését eléggé pontosan meghatározni aktív zivatarfelhôk belsejében, nemigen találtak 150 kV/m-nél nagyobb csúcsértékeket (a valaha mért abszolút maximum 400 kV/m körüli volt). Jogosan merül föl a kérdés, hogy akkor mi indítja el a kisülési folyamatot?"

Vagyis ha jól értettem a szokványos villámmal is vannak "számszaki" gondok, a - népies nevén - "matató ménkűről" már nem is beszélve. :-(

38Rocky 2016.11.25. 13:35:31

Már pedig vannak villámok és ha eltekintünk a magyarázattól, hogy a villámokat Zeusz haragjában bocsátja ki, akkor más lehetőségek után kell nézni. Nekem csak tippeim lehetnek. Egyik lehetőség, hogy ott ahol magas az ionkoncentráció jóval alacsonyabb lehet az átütési térerősség, mint az átlagos összetételű levegőben, a másik lehetőség, hogy a ballonok nem élnék túl, ha épp ott mérnének, ahol egy ívkisülésre sor kerül. A viharban a felhők alakja hirtelen változhat és létrejöhetnek olyan formációk, amikor a különböző feszültségű helyek egy pillanatra nagyon közel kerülnek egymáshoz. De ez részemről csak találgatás.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.25. 16:04:17

@38Rocky: Hát persze hogy vannak villámok. :-)

Igen, mindegyik magyarázatod akár igaz is lehet. Ez a baj a laboratóriumban és a természetben mért dolgokkal kapcsolatban, hogy a természetben nehéz "laboratóriumi körülményeket teremteni". :-(

38Rocky 2016.11.26. 08:46:42

Pedig a fizikában épp az az érdekes, hogy sok kérdésre még keresi a választ!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.26. 09:26:42

:-) Igen. Tovább megyek. Ha az isiben úgy tanítanák a fizikát hogy arra is kitérnének amit még nem tudunk. Egyszerű példa a tömegvonzás. Azt tudjuk hogy mennyire vonzza egymást két tömeg (Eötvös - Cavendish óta 1-2 tizedesjeggyel pontosabban ismerjük a gravitációs állandót), de hogy miért azt nem. :-( Akkor a kisdiák lehet hogy kedvet kapna a fizika tanulásához. :-)

38Rocky 2016.11.26. 10:25:10

Elvben lehetne már a középiskolában is a gravitációt Einstein szellemében a tér görbületével magyarázni, de a kérdés az, hogy hány olyan fizikatanár van, aki úgy tudná elmagyarázni, hogy a diákok értsék is, hogy miről van szó.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.26. 12:21:17

@38Rocky: :-) Lehetne valóban a tömeg teret görbítő tulajdonsága alapján is leírni a gravitációt akár már középisiben is, de persze ettől a kérdés még kérdés marad, miért vonzza egymást két test, vagy miért görbíti meg a teret a tömeg.

Kár hogy úgy 4-5 éves korunkban elhagytuk a "miért korszak"-ot. :-)

38Rocky 2016.11.26. 18:52:03

Számomra a miért kérdésekre adandó válasz, ami igazán fontos. Persze erre érkezhet a megjegyzés, úgy látszik nekem még nem sikerült kinőnöm a gyermeki korból. A saját magyarázatomat, hogy miért görbíti a tömeg a teret a „Térgörbület és gravitáció forgó rendszerekben” és „A gravitáció és az elektromágneses kölcsönhatás párhuzamos története” című írásokban fejtem ki. Ennek alapja a folytonosság elve. A részecskék eredetét a fénysebességű forgásokra vezetem vissza, amely a Lorentz transzformáció miatt extrém térgörbületet okoz, ami viszont értelmezi a tömeg létrejöttét és az m.c2 ekvivalencia elvet. A folytonosság ott lép be a képbe, hogy ez a görbület fokozatosan megy át a külső Kepler forgásokba. Ezek a lassú forgások is görbítik a teret a Lorentz transzformáció miatt, amely viszont felelős a szokásos gravitációért. Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért azonos a tehetetlen és a gravitáló tömeg.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.27. 07:12:40

@38Rocky: Ezt a fény sebességű forgást eddig csak Nálad olvastam. Meg kell mondanom, hogy nem értem, ezért is nem szóltam bele vagy kérdeztem bármit is felőle. :-(

Viszont mondod, hogy ezek a forgások a kepleri értelemben is felelősek lehetnek a "görbült térért". Most azon nem spirázva hogy mihez képest forog, vegyünk egy viszonylag jól ismert kettős bolygót, a Földet és a Holdat. A Hold a Földhöz képest nem forog. Tömegvonzás a két test között pedig van. A Cavendish féle törziós mérlegben vagy az Eötvös ingában sem forognak a súlyok a tömegközéppontjuk körül, a gravitáció mégis kimutathatóan - kimérhetően hat rájuk. Emiatt nem gondolnám hogy a térgörbületért a tömegvonzásért a "forgó tömeg" a felelős, szerintem elég "csak" a tömeg aztán vagy forog vagy nem (inkább jellemzően forognak). Szerinted?

38Rocky 2016.11.28. 11:13:38

Amit előző kommentemben a gravitációról leírtam az önmagában tényleg nem érthető, evvel csak a korábbi bejegyzések lényeges vonásaira hívtam fel a figyelmet. Itt most részletesebben foglalom össze a fő gondolatmenetet, ami talán a korábbi bejegyzésekkel együtt már érthetőbb lesz. Ennek lényege a speciális és általános relativitás alapelveinek összekapcsolása a kvantumelektrodinamika alap koncepciójával. A modern fizika már hosszú ideje küzd avval a problémával, hogyan lehetne a gravitációt is kvantumosan értelmezni. Az én utam fordított: a gravitációból kiindulva jutok el a kvantumig. Ennek főbb lépései:

1. Mi a tér (space)? Az euklideszi tér önmagában semmi, csupán egy potencialitás, amelyik a görbületeken keresztül lesz realitás azáltal, hogy a fénysebességű forgások által tömegre tesz szert.
2. Mi a foton? A fotonnak nincs nyugalmi tömege, de van energiája, ami a speciális relativitáselmélet szerint az E = m.c2 összefüggés alapján mégis rendelkezik „mozgási” tömeggel, ahol a mozgás a tér egyetlen nem-relatív sebességével, tehát c-vel történik.
3. Valódi Kepler-forgások. Ha a keringő test tömege elhanyagolható a központi tömeghez (Nap) képest, akkor a Newton-féle gravitációs törvény szerint egy adott sugár esetén a keringési frekvencia független lesz a bolygó tömegétől. Tehát egy határértékben nullatömegű test is ugyanúgy kering, mint bármelyik bolygó.
4. Virtuális Kepler-forgások. A kvantumelektrodinamika virtuális fotonokkal értelmezi az elektromágneses kölcsönhatást. A virtualitás azt jelenti, hogy nem detektálható fotonok képződése és eltűnése hozza létre az elektromágneses mezőt (field), ahol az állandó képződés és eltűnés ingadozása (vákuumingadozás) rendkívüli pontossággal értelmezi az elektron anomális mágneses momentumát. Ennek mintájára a tömeg körül is létrejönnek virtuális forgások, amelynek frekvencia-sugár törvényét a Kepler-szabály írja le, de itt a virtualitás azt jelenti, hogy ennek nincs konkrét keringési síkja, hiszen nem detektálható. A valódi testek együtt keringenek a lehetséges virtuális pályák valamelyikén.
5. A keringés kerületi sebessége miatt létrejön a Lorentz-kontrakció, ami meghatározza a tér görbületét. Ebből a görbületből levezethető a Newton-féle gravitációs törvény.
6. Fénysebességű forgások esetén extrém görbület és extrém gravitáció (ezt nevezem erős gravitációnak) jön létre, amely a forgás centrifugális erejét pontosan kiegyenlíti és értelmezi az mc2 energiát, a spint és az elektromos töltést is.
7. A fénysebességű forgás a tér alaptulajdonsága (létezési módja), voltaképp ez definiálja a valódi teret, és ehhez nincs szükség valamiféle éter feltételezésére.
8. A tér görbülete FOLYTONOSAN változik, ezért az extrém görbülethez csatlakozik egy rövid átmeneti görbület (gyenge kölcsönhatás) és egy annál is gyöngébb, de hosszú távú gravitációs görbület.
9. A kvantumot (az impulzusmomentum alapegységét, a spint) a fénysebességű forgás hozza létre, ami a fotonokat is jellemzi. Viszont a gravitációt létrehozó Kepler-forgás a fénysebességnél lassabb, ezért nem hozhat létre kvantumot (spint). Ez magyarázza, hogy a gravitációt miért nem lehet a kvantumelméletre visszavezetni.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.11.28. 22:19:18

@38Rocky: Köszönöm a részletes magyarázatot. Így talán már értem, de persze hogy nem értem. :-(

Csak hogy értsd mennyire "más világban élünk", már az első pontodnál "ugrott a tűm a bakelit lemezen". Nekem az Euklídeszi tér geometriában nem okoz gondot az hogy a pontnak nincs kiterjedése, hogy a vonalnak nincs vastagsága, és hogy a (nyilván X,Y,Z koordináta párokkal leírható) tér(rész)ben ha nincs egyetlen pont vonal vagy ennél bonyolultabb objektum sem, attól nekem még a tér létezik, a tér tér marad üresen is (tudom hogy nincs abszolút vákum, és tudom hogy egy elektron nagyobb a pontnál, de valahogy el kell képzelni a dolgokat).

Igaz, 6-7 éves korom óta "így neveltek" (eleinte még csak számegyenes, aztán síkmértan, majd jött a 3. dimenzió is).

Hasonlataid alapján érteni vélem a mondandód. Jól értettem hogy kvantumosan (kvantum fluktuációkkal) magyarázod - netán írod le a gravitációt? Mert ha igen és főleg ha ez a leírás képletekkel is megy, akkor ez piszok nagy "durranás"!

Amennyire én követem a fizikát, eddig az volt hogy a gravitáció a három erősebb kölcsönhatással sem volt egy "nevezőre hozható", a kvantumfizika és a relativisztikus fizika sem volt összeegyeztethető egymással erre Te mindhármat azonosan leírod? Nagyon pongyolán fogalmaztam, de remélem érted.

Röviden nem semmi! :-) Gratulálok. Talán ne csak ide írd, de ezt Te jobban tudod hol lehet megjelenni ilyen gondolatokkal.

38Rocky 2016.11.29. 10:42:42

Amikor az euklideszi teret semminek neveztem, arra kívántam utalni, hogy alapvető a különbség a „matematikai” és a „fizikai” tér valóságtartalma mögött. Az euklideszi tér pont, vonal és sík fogalma alkalmas arra, hogy eligazodjunk a mindennapok világában, sőt jól szolgálja a klasszikus fizikai fogalmak megfogalmazását is, de ettől még nem tekinthető a valódi fizikai világ részének. Ugyanakkor a görbült tér világa már a valóság egyik elemének tekinthető abban az értelemben, hogy a fénysebességű forgások által létrehozott extrém görbületek alkotják meg a részecskéket, a fotonokat, elektronokat, neutrínókat és kvarkokat, illetve az ezekből felépülő összetett fizikai objektumokat. (Lásd pl. „Fizikai fogalmaink kialakulása és kiteljesedése”, „A valódi és az elképzelt világ konfliktusa”, „A görbült tér víziója és a gravitációs hullámok”)
Én a gravitációt nem kvantumosan, vagy kvantumfluktuációként írom le, hanem megfordítom a ma alapvetőnek tekintett felfogást a mikrovilágról. Nem a kvantum a mikrovilág végső alkotóeleme, hanem a tér extrém görbülete, amit a fénysebességű forgás hoz létre. Ez az extrém görbület, ami létrehozza az erős gravitációt. Ennek a forgásnak másodlagos hatása a szokásos gravitáció, amit a lassú Kepler-forgások idéznek elő. Ez utóbbi forgás a folytonosság elvéből következik, mert a tér szerkezetében nem jöhet létre szakadás, azaz a Kepler-forgás a fénysebességű forgásnak a részecskén kívüli folytatása. Összefoglalva: a fénysebességű forgás egyrészt létrehozza a kvantumot, másrészt felelős a szokásos gravitációért is. Ennek matematikai alapjait adja meg:
A. Rockenbauer: A screw model for quantum electrodynamics: From gravitation to quanta; Indian J. Physics 89, 389-396 (2015), DOI 10.1007/s12648-014-0598-z
Az írás elérhető a blogból is angol és magyar nyelven, az utóbi: „A részecske fizika nyitott kérdései” címen.
Mekkora „durranás” az általam kifejtett koncepció? Én durranásról akkor beszélnék, ha elképzelésemet a fizikus társadalom is elfogadná, de ez jóval nehezebb, mint az új koncepciót megalkotni. Ezt két dolog nehezíti. Az egyik a gondolkozási tehetetlenség, könnyebb elfogadni, a már jól bejárt utat, mint új irányt választani. A másik ok a bizalmatlanság a „világmegváltó” ötletek iránt. A padlás ugyanis tele van önjelölt zsenikkel, akik valamilyen önkényes elv alapján akarják leváltani a mai fizikai elméleteket. Esetenként talán lehet az elképzelésekben racionalitás, de nem adnak olyan fizikai világképet, ami kiterjeszthető a fizika összes területére, és több bennük az ellentmondás, mint a ma irányadónak tekinthető elméletekben. Nekem a célom, hogy elfogadva a már sokszorosan bizonyított és ellenőrzött fizikai törvényeket új szintézist találjak, ami kiküszöböli a jelenleg elfogadott fizikai kép ellentmondásait. Vajon sikerült-e? Erre a kérdésre nem nekem kell megadni a választ!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.12.01. 17:33:16

@38Rocky: Köszönöm a részletes választ, a hosszú és részletes kommentet. Ha jól értettem számodra a görbült tér, az nem csak egy másik leírása a newtoni - kepleri gravitációs törvényeknek, hanem maga a fizikai valóság (úgy kb addig biztosan értettem mondandódat, hogy a matematikai - geometriai tér és a fizikai tér nem ua,. de persze a fizikai tér - annak görbülésének a megismeréséhez a geometria tér - jelölés és fogalom készlete jó kiindulási alap. Szerintem is. Utána már annyira sajnos nem értettem). :-(

Köszönöm hogy ennyit foglalkoztál kérdéseimmel. Tényleg díjazom. Eztán is foglak olvasni, de Tőled, vagy ebben a témában kérdezni ritkábban szándékozom. Nem az én világom.

Relativisztikus fifikából levizsgáztam ugyan, de azóta se használtam soha semmire. :-( Igaz szakmámban nem is volt rá szükség.

Befejező gondolatodra kedvenc példám Alfréd Wegener. Aki szakmájára nézvést meteorológus volt a múlt század első harmadáig élt, és aki korát jócskán megelőzve felismerte a kontinens vándorlást. Sajnos korai és tragikus halála miatt nem érhette meg elméletének a beigazolódását. :-( A kortársak udvarias, vagy kevésbé visszafogott kritikájából viszont kijutott Neki rendesen. :-(

38Rocky 2016.12.02. 06:56:24

Minden igazán új gondolatnak meg kell vívni a harcát, hogy befogadja a tudomány és a közgondolkozás, erre sok példát lehetne felhozni Kopernikusztól napjaikig. A kezdeti elutasítás még nem bizonyíték arra, hogy az új gondolat téves, de természetesen arra sincs garancia, hogy helyes lenne. A magam részéről megteszem, amit tudok, hogy hazai és nemzetközi fórumokon ismertessem elgondolásaimat azt várva, hogy cáfolják meg, ha tévedek, vagy fogadják el, ha nem tudják megcáfolni.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.26. 14:32:48

Friss hír, hogy mi (na jó a teherhajók az óceánokon) okozzuk a villámokat (na jó, "csak" kétszeresére növeljük a gyakoriságukat).

www.urvilag.hu/idojaras_elorejelzes/20180125_villamok_gyakorisaga

38Rocky 2018.01.28. 15:35:26

@rdos: Ha két jelenség között korreláció van, az önmagában nem bizonyítja, hogy van közöttük ok-okozati összefüggés. Itt most a villámlás gyakoriságát vetették össze a hajóforgalommal. Úgy is kaphatunk korrelációt, ha mindkét jelenség visszavezethető egy közös okra. Itt elképzelhető, hogy a hajókat olyan helyekre irányítják és olyan évszakban küldik el az útjukra, ahol és amikor kedvezőbb az időjárás, amelyhez hozzá tartozik a viharok és a vele társuló villámlás gyakorisága. A közlemény szerzői azonban elég alaposan tisztázták a körülményeket és az idősorok egyezése is elég meggyőzőnek látszik. A légkörben lévő szennyezések mennyisége valóban kritikusan befolyásolhatja a villámok kialakulását, ezért összességében elfogadhatónak tartom a következtetéseket. A legmeggyőzőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a hajók légkörbe kibocsátott szennyező anyagát radikálisan csökkentenék és ennek nyomán valóban kisebb gyakorisággal képződnének villámok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.28. 18:01:39

@38Rocky: "Itt elképzelhető, hogy a hajókat olyan helyekre irányítják és olyan évszakban küldik el az útjukra, ahol és amikor kedvezőbb az időjárás, amelyhez hozzá tartozik a viharok és a vele társuló villámlás gyakorisága. "

Ugyan csak a Hatteras kapitány olvasása közben voltam utoljára gyerekkoromban tengerész, de amennyire tudom a vihar az minden csak nem kedvező a hajózásnak. Szóval abban igazad van hogy a korreláció nem bizonyíték, viszont két egyenként is hihető mechanizmust is hoz az űrvilág, ami alapján elég valószínűnek tűnik, hogy tudunk "esőt csinálni" (kis hiba hogy több villámmal is jár).

És abban is igazad van az emisszió nélküli lenne az egészségesebb (ugyanakkor valahol a napokban olvastam hogy ha csökkentjük az antropogén légköri aeroszolt, akkor kicsit melegebb lesz idelent ). Szóval a természettel nem egyszerű, de ezt pont neked mondjam. :-)

38Rocky 2018.01.28. 18:58:41

@rdos: Természetesen igazad van, ha a hajók indítása az időjárás alakulásától függ, akkor épp fordított lenne a kapcsolat a hajóforgalom nagysága és a villámok gyakorisága között. Ezt a példát igazából azért hoztam fel, mert gyakori gondolkozási csapda, hogy két jelenség korrelációjából már közvetlen kapcsolatra következtetünk. Persze más „közös ok” is lehet, hiszen a tengerek és szárazföldek adottságai befolyásolják, hogy merre érdemes hajózni, de épp a tenger vizének és a szárazföldek eltérő hőmérséklete felelős a légáramlatok kialakulásáért és ezen keresztül befolyásolja a villámlás gyakoriságát. Erre utalnak a közlemény szerzői is, amikor kizárnak a vizsgálatokból néhány fontos hajózási útvonalat. Összességében azonban úgy látom, hogy a kutatás végzői elég alaposan utána néztek annak, hogy elkerüljék a fent említett gondolkozási csapdát.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.28. 21:01:22

@38Rocky: Igen, ma úgy gondoljuk, a cikk szerzői úgy gondolták hogy a lényeges dolgokat figyelembe vették a korreláció számítás során, és a lényegteleneket elhanyagolták. Aztán 1 - 1oo év múlva akár még az is kiderülhet hogy amit ma elhanyagolhatónak gondoltunk az nem az. :-( Ettől szép a természettudomány, a műszaki világ. :-) Ezzel együtt engem a cikk meggyőzött.

Rain man-ek vagyunk. :-)
süti beállítások módosítása