A tudomány nemzetközisége
Azt aligha kell indokolni, hogy miért fontos angol nyelven publikálni az új tudományos eredményeket. A tudomány nemzetközi, aki be akar kapcsolódni a tudomány vérkeringésébe, az nem tehet mást, minthogy eredményeit angol nyelven teszi közzé. Az egyéb nemzeti nyelven írt munkák csak sokkal szűkebb körben jutnak el a kutatókhoz, azokra nem érkezik sok hivatkozás, azok a tudomány perifériájára kerülnek.
A tudomány centruma Európából az USA-ba került
Ez nem volt így még a XX. század első felében, jelentős eredményekről számoltak be a patinás német folyóiratok, gondoljunk csak Einstein legfontosabb publikációira, de nem sokkal maradtak el ettől a francia, olasz és orosz nyelvű közlemények sem. Több jelentős eredmény látott először napvilágot magyar folyóiratokban is. Ekkor még Európa volt a tudomány központja. A második világháború azonban jelentős változást hozott. Sok kitűnő európai tudós ment ki az Egyesült Államokba, köztük jelentős magyar tudósok is, néhányan még Nobel díjban is részesültek. Ezek a tudósok már az amerikai egyetemeken adták tovább tudásukat hozzájárulva az ottani egyetemek felvirágzásához, miközben Európában lecsökkent a nemzeti egyetemek vonzereje, visszaesett a kutatás színvonala a helyi kutatócentrumokban is. Ennek hatása pedig továbbgyűrűzik a technikai fejlődésben és az innovációban is.
Tudományos szakcikkek és tudománynépszerűsítés
Az angol nyelv dominanciája ma már olyan erős, hogy nem érdemes és nem lehet dacolni vele, de nem szabad, hogy ez a magyar nyelvű szakirodalom elsorvadásához vezessen. A szakirodalom alatt nem csak tudományos publikációkat értek, mert legalább ilyen fontosak azok az írások, amelyek szélesebb publikum számára továbbítják a korszerű tudományos ismereteket. A szakemberek számára írt tudományos cikkekben az a fontos, ami megmutatja az újdonságot a szerzők munkájában az egyes tudományterületen. Az ilyen cikkek megfogalmazása azonban nem követhető a tudomány iránt érdeklődő, de az adott speciális területen nem járatos olvasók előtt. Szükség van ezért más csatornákra is, ahol nem okvetlenül az újdonság, sokkal inkább a közvetítés a legfontosabb. A legnehezebb természetesen megtalálni a helyes arányt a szakszerűség és a népszerűsítő szándék között. A leegyszerűsített magyarázatok talán könnyebben érthetők, de ha ez a szakszerűség rovására megy, akkor az ilyen írások több kárt okoznak, mint hasznot. Főleg azért, mert a szakszerűség háttérbe szorulása teret adhat a burjánzó áltudományos nézeteknek.
Írjunk közösen blogot a természettudományról
Már jó egy éve, 2015 május végén indítottam el egy blogot „A fizika kalandja„ címmel. Célom kettős volt, bemutatni egy olyan fizikai elképzelést, amelyben az általános relativitáselmélet adja az alapot a részecskefizika számára is. Emellett közelebb akartam hozni a köznapi gondolkozáshoz a kvantummechanika és a relativitáselmélet sokszor nehezen felfogható világát. Mennyire sikerült megtalálni a helyes arányt a szakmai hitelesség és a közérthetőség szándéka között? Egyes írásokban a szakmai precizitásra való törekvés dominált, másutt a közérthetőség igénye. Amit sikernek tartok, hogy a letöltések száma mára átlépte a 10 000-es küszöböt. Ez számomra is mérföldkő, ami felveti a kérdést, hogyan tovább? Ebben az adna további lökést, ha nem csak a saját írásaim, gondolataim jelennének meg a blogban. Szívesen venném, ha a blog szelleméhez illő bejegyzéseket másoktól is kapnék, amit felvihetnék a portálra. Biztos vagyok benne, hogy sokan tudnának kifejteni olyan gondolatokat, amelyek közzététele sokak érdeklődésével találkozna. Ha pedig beindulna ez a folyamat, az lendületet adhatna az oktatásnak, fokozódna az érdeklődés a tudományos és technikai eredmények iránt. Ez hozzájárulna a magyar technikai kultúra magasabb szintre emelkedéséhez és kikerülnénk abból a mélypontból, ami ma a hazai innovációt jellemzi.
rockenbauer.antal@ttk.mta.hu
A blog korábbi írásait összegzi a linkek megadásával a „Paradigmaváltás a fizikában: téridő kontra kvantumelv” című bejegyzés.
