A IV. rész folytatása Az s típusú pályák külső módusa hasonló lefutást mutat a mostani ábrával. Ennek oka az aszimptotikus megoldás azonossága, ami a nagy r értékeknél dominál. Az s pályák esetén a radiális módusok száma megegyezik a fő kvantumszámmal, míg az l = n–1 pályáknál csak egyetlen…

Folytatás a III. rész után.   A teljes megoldást az aszimptotikus függvény és az x változó polinomjának szorzata adja meg. Az egyenletben szereplő ε = m.e2.r0/ℏ2  mennyiség olyan értékét keressük, amikor a  polinom szorzata az aszimptotikus függvénnyel reguláris (tehát véges értékű) megoldást ad .…

Az atom klasszikus Bohr modellje Az előző részben tettük fel a kérdést, hogy a kvantummechanikai oszcillátorok energiája miért rendelkezik diszkrét értékekkel. Mivel a diszkrét energiaértékek megjelenése a kvantummechanika általános tulajdonsága, ezért ezt célszerű megvizsgálni más kötött…

 I. rész folytatása: A kvantummechanikai oszcillátor pozíciójának valószínűségi eloszlása a kitérés függvényében  egységekben, a görbék közül az első négy (fekete: n = 0, kék n = 1, piros: n = 2, zöld n = 3) rezgési módust mutatja az ábra:   A rezgési alap módus (n = 0) egyetlen szimmetrikus…

Célunk annak a megértése, hogy miért kvantumosak a mikrovilág mozgásai. Az elemi objektumok (fotonok, elektronok stb.) perdületét (spin) a tér fénysebességű forgásaival értelmezhetjük, ahol a forgásokat stabilizáló erőt (erős gravitáció) az extrém nagyságú térgörbület hozza létre. Evvel magyarázni…