Nemes Ilona
Áció, káció, verifikáció
(Gondolatjáték a bizonyítás témájában)
Bizonyítottnak tekinthetjük-e azt, hogy a Nap forog a Föld körül?
Persze. Ha beérjük bizonyításként azzal, hogy a saját szemünkkel így látjuk.
Így is gondolták sokáig. Ez főként azért fontos, mert sok minden épült rá: közgondolkodás, tudomány, művészet – és bizonyos mértékig maga az inkvizíció. (Ez utóbbi kijárattal az életveszélyre.) A bizonyításprobléma tehát nem marad meg a gondolkodás berkeiben, hanem meg is testesül. (ld. Miklóssy Endre megfogalmazását: „Amit az ember gondol, annyiban feltétlenül köze van a valósághoz, hogy annak alapján kíván cselekedni is”.)
Mi kell ahhoz, (a saját szemünkön kívül), hogy valaki bizonyítottnak tekintse a Nap forgását a Föld körül? Az, hogy az elfogadó (egyén, társadalom, emberiség) számára fennálljon a szaktudományos műszerezettség és gondolkodás alacsony szintje. Ehhez viszont „szükséges” egy, az élet és gondolkodás sokféle területére kiterjedő alacsony civilizációs szint. (A civilizációs szint megmutatja, hogy adott térben és időben mennyi és milyen találmány létezik és hasznosul a cselekvés és gondolkodás számára.)
A fentiekből feltételezés adódik: a bizonyításnak és bizonyítottságnak minden életterületen köze van a mindenkori civilizációs szinthez.
Nézzünk erre újabb példát. Itt van mondjuk, a (mindennapi életünkkel és a szaktudományos kutatásokkal egyaránt összefüggő) létező: a homoszexualitás.
A róla alkotott tudás bizonyításához kalandozzunk (futólag) a világban. Sok országban (köztük pl. a Fülöp-szigeteken), bűnnek tartják és büntetik. (Azt fel lehet és kell térképezni, hogy ehhez milyen civilizációs szint tartozik. Természetesen itt most ezt nem tehetjük, csak kiteszünk egy hiányjelet. Mondhatni, felrajzolunk egy üres kockát, ahova egy részletes kutatás eredményeit szánjuk.) Csecsenföldön a homoszexualitást ellenségesen fogják fel, a homoszexuálisokat megölik. (Igazolni nyilván tudják egy bizonyos civilizációs szinten. ld. újra kutatás, itt most újabb üres kocka.) Magyarországon a homoszexualitás eltévelyedés, nem normális dolog (igazolásához használt civilizációs szintre utal már a gyermekdal is: aki nem lép egyszerre..stb.) Az Egyesült Államok közgondolkodásában a homoszexualitás időnként áru: ha kellően harsány reklámozással ajánlják, akkor tolerálható, eladható (ld. melegfelvonulások, pride-ok).stb. Különböző irányokba vezeti a kutatást már ez
a néhány példa is. Van azonban bennük valami közös: a gondolkodás (információkezelés) civilizációs szintje. Valamennyi példa közügynek tekint egy olyan emberi tulajdonságot, amelyről a hordozója nem tehet. Visszamutat ez a civilizáció történetének olyan szintjeire, amikor még (sok összetevőre visszavezethetően) nem lehetett eleget tudni az egyéni képességek és teljesítmények szinte végtelen változatosságáról.
Létezik azonban példa más civilizációs szintre is. Nézzünk meg a közvetítést az E.P. egy üléséről – természetesen napjainkból. X ország képviselője nehezményezi, hogy Y országból érkezett képviselőtársa saját hazájában magas állami státuszba segítette saját feleségét. A megszólított (felháborodva) reagál: Képviselőtársam, ön megsértett egy nőt, mert feltételezte, hogy a feleségem nem tud ellátni egy magasabb állami hivatalt. Az X országból jött képviselő válasza: Uram, ha ön történetesen férfival élne együtt, és őt protezsálná családi alapon, azt is nehezményezném.
Íme, két civilizációs szint: Y ország képviselője ősi gondolkodással él. Számára elsősorban az a közügy hogy valaki milyen nemű (nem sértünk meg egy nőt.) Magánügynek tekinti viszont azt, hogy családi alapon és nem képesség és teljesítmény alapján protezsál.
X ország képviselője viszont azt tartja magánügynek, hogy valaki milyen nemű, és milyen szexuális orientáltságú (azaz: olyan tulajdonságokat, amelyekről az illető nem tehet). Azt tartja viszont közügynek, hogy pusztán családi alapon nem protezsálunk. Mindkét képviselőnek (sőt a többieknek is) igaza van, pontosabban: van igaza – egy bizonyos civilizációs szinten. Mint ahogy igazolható a Nap forgása a Föld körül – szintén egy bizonyos civilizációs szintű életforma és gondolkodás (technika) keretein belül.
Ez a rövid problémafelvetés részletes kifejtésre nem ad módot, ám feltételezés megfogalmazására igen.
Eszerint mindenfajta bizonyításnál kalkulálni kell (és lehet) a bizonyítandó összefüggés civilizációs adottságaival. Azaz: létezhet a mindenkori civilizációs szinttel operáló bizonyítás, amely magába foglalja (azaz részterületeként kezeli) a bizonyítás minden más formáját: a közvetlen szemléletre alapozót, a szaktudományosat stb.
A civilizációs szinttel (is) operáló bizonyítás olyan műveleteket kíván (és tesz lehetővé) amelyekkel a bizonyítás különböző (pl. közvetlen szemléleti és szaktudományos módjai) korrigálják egymás elégtelenségét.
Ezeknek a műveleteknek a kialakulása és rendszerré szerveződése egyelőre várat magára. (Civilizációs deficitünk). A hiányérzetünk viszont már megvan –
amint erre ez a kisded írás is utal. A hiányérzet pedig – mint ezt tudjuk – a lehetőség megsejtése.
A blog korábbi írásai elérhetők: Paradigmaváltás a fizikában ...