A fizika kalandja

A fizika kalandja

Nyomozás a sötét anyag után_komment

2015. szeptember 22. - 38Rocky

SZESZEGO:

 Jól értem? A neutrínó anyag is meg nem is? Nincs is tömege és van is. Tömege először nagyon kicsinek tűnik, valójában nagyon nagy, csak a szokásos módon számunkra nem érzékelhető. Azért nem érzékelhető, mert a két kiralitás egymást fedi? (Mint a két kéz egymáson?) Abból ered a "kicsi" tömeg, hogy nem tökéletesen fedi egymást a két kiralitás? (Ennek a matematikai leírása az, hogy a diagonális értéke nulla?) Vagy az előző megállapítás csak érzékeltetés? Vagy a "kicsi" tömeg csak feltételezés, mert nélküle nem tudja a fizika értelmezni a gravitációt? De az utolsó mondatod szerint a gravitációból van a sötét anyag (nem értem, miért nem a tömegéből? Vagy a kettő - mint ahogy mondod - ikertulajdonság, tehát mindegy, melyikre helyezed a hangsúlyt? Vagy mégsem mindegy? A neutrínó olyan "antianyag", ami csak kicsi kölcsönhatásban van az anyaggal, tehát egymást nem semmisítik (?) meg?


Itt az olvasó türelmét kérem, mert nekem, mint Mórickának, mindenről a pénz jut eszembe. Valahogy így: a pénzt is két ellentétes irányú forgás hozza létre: a tartozás, az adósság (mint a váltó, vagy a pénz, ami a bank adóssága) forog az egyik irányban, és az áru (vagy amiért fizetnek) forog a másik irányban. Ellentétes irányú mozgása van  annak, amiért fizetnek, és annak, amivel fizetnek.  Azt azonban látni kell, hogy a pénz is adósság, és ha az adósság forog, akkor már nem a felek közötti adósság az, ami fizetési eszköz, hanem a pénzkibocsátó adóssága a fizetési eszköz. A pénz tehát olyan adósság, amellyel követelést lehet támasztani..  Hogyan lehetséges, hogy adóssággal követelést lehet teljesíteni? Úgy, hogy a követelést fizetésként elfogadják. Tehát a pénzben az adósság és a követelés, két ellentétes irányú mozgás: egymásba csúszik, egymást fedik. Ezt pedig a pénz gyors forgása teszi lehetővé, forgása egy olyan térben, melyet az adósság és a követelés kölcsönhatása, annak energiája képez. A pénz ettől lesz általános  adósság és egyúttal általános követelés (tehát az egyedi adósság még nem pénz). A pénz a kölcsönhatás energiája. Tehát nem egyedi ügyletben keletkezik, hanem az egyedi adósság ügyletek és azok kölcsönhatás terének egymásra hatásában. Ezért értéke mindig viszonylagos.  A pénz tehát a kölcsönhatás (vagy ahogyan korábban hangsúlyoztam, egy viszonynak) terméke. Maga tehát mindkét oldalt: a tartozást és követelést is képviseli: mintegy a két forgásirány a pénzben egyaránt képviselve van

Továbbá a pénznek forognia kell, ami két dolgot is jelent. A forgásnak van sebessége (pénz forgási sebessége), ami a pénz energiájára utal. Másrészt a forgást a körkörös mozgás jellemzi, tehát a pénz pályájának egyik meghatározó tulajdonsága az, hogy az adósságnak vissza kell térnie a kiindulópontjára, a körnek zárulnia kell. A pénz lezárja a kölcsönös követeléseket, és magának mint adósságnak is le kell zárulnia: a  bank által kibocsátott pénzt (banki adósság) banki követeléssel fedezni kell. Vagyis a bankok adósságot bocsátanak ki, és ehhez keresik a fedezetet (például a hitel révén keletkező követelést). (Azaz a kiinduló pont az adósság).  A pénz keletkezése, adósság (lásd váltó, kötvény, az állam adóssága, a bankadósság) a pénzrendszer motorikus eleme és nem a követelés.  Egy biztos: a rendszer domináns eleme az adósság és nem a követelés. Az adósság az, ami az emberi lét alapvető viszonya: adósai vagyunk a teremtésnek, a természetnek, a közösségeinknek, nemzetemnek, családomnak. A hajtóerő az adósság, annak teljesítése. A követelés pedig csak torz civilizációban válhat dominánssá. Ráadásul úgy történhet meg ez, hogy a bankok jelennek meg a teremtés (és ezáltal a pénzteremtés) intézményeként. Ekkor a domináns a banki követelés lehet, az alávetett az adós. A viszony ezzel a feje tetejére áll.

A két ellentétes irányú mozgás szemléltetése:

 

A pénz és az árú ellentétes irányú forgása

 

                                        Az árú útja:                                              A váltó, a pénz útja:

                                  Jobb forgásirány                                                Bal forgásirány 

                                         ⇒  ⇓                                                                ⇓   ⇐

                                         ⇑   ⇐                                                                ⇒  ⇑

 Az adósságról szóló elismervény visszakerül :

fizetségként, követelésként (például hitelnyújtás formájában) az adóshoz, a bankhoz.

A KÖR ZÁRUL ÉS ÚJRA NYÍLIK

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr347807848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

38Rocky 2015.09.22. 11:31:20

Pontosabb úgy fogalmazni, hogy a neutrínó önmaga antirészecskéje, tehát nem tartozik ide se, oda se. Ez a felfogás azonban ma is a részecskefizika vitatott kérdése, a főáramlat véleménye szerint meg kell különböztetni a neutrínót és az antineutrínót, de ezt csak úgy lehetne bizonyítani, ha sikerülne a két részecske ütközésekor az annihilációt megfigyelni, de ilyen reakciót még nem lehetett megfigyelni. Az általam vázolt fizikai világkép szerint viszont, ahol az anyag és antianyag kettőssége a jobb- és bal-kiralitás következménye, nincs szükség a neutrínó és antineutrínó megkülönböztetésére.
A kétféle kiralitás azonban nem azt jelenti, hogy az egyik kiralitás az anyag, a másik az antianyag lenne. Nem, mert amíg az univerzumban a két királis struktúra egyensúlyban van, addig az anyag döntőmértékben dominál az antianyag felett. Ez szükségszerű, mert különben az anyag és antianyag megsemmisítené egymást. Földi világunkban ez az atomokon keresztül valósul meg: a negatív töltésű elektron képviseli az egyik, a pozitív töltésű atommagok a másik királis szimmetriát. Az ellentétes két királis szimmetria – azaz a töltések ellenkező előjele – hozza létre azt a vonzó kölcsönhatást, ami felépíti az atomokat a magból és az elektronokból. Ha csak negatív, vagy csak pozitív töltések lennének, akkor nem lenne összetartó erő, ami szükséges az atomok és a belőlük felépülő molekulák megalkotásához, akkor nem létezhetne a mi világunk sem. A csillagok világa annyiban különböző, hogy azokat nem az atomok alkotják, hanem létrejön egy plazma állapot, melyben az elektronok negatív töltésű serege kollektíven tart egyensúlyt a pozitív töltésű atommagokkal.
Érdemes még kitérni a neutronok szerepére az atommagok felépítésében. A pozitív töltésű protonok nem tudnak összekapcsolódni, ezért szükség van egy semleges töltésű „kötőanyagra”. Tömegét tekintve a neutron közel áll a protonokhoz és azonos a spinje is. Az erős kölcsönhatáson keresztül úgy kapcsolja össze a protonokat, hogy megnöveli a protonok távolságát egymástól és ezáltal csökkenti a taszítást. Így jönnek létre a különböző számú protont tartalmazó atommagok, amelyek ugyanannyi elektront vonzanak maguk körül, ami egyedi sajátságot ad a különböző atomoknak és alkotják meg a molekulák óriási sokféleségét.
A neutron bár töltés semleges, tehát kifelé nem mutat királis tulajdonságot, döntő mértékben különbözik a neutrínótól, mert belsejében a három kvark ott hordozza az eltérő királis szimmetriákat, míg a neutrínóban a két királis mozgásállapot tökéletesen kiegyenlíti egymást. A neutronnak ezért van nyugalmi tömege, szemben a neutrínóval, ahol ez a tömeg nulla. Tehát nem kicsi a tömeg, ahogy a mai fizika feltételezi, hanem ugyanúgy nulla, mint a fotoné. Az általam felépített fizikai kép szerint a töltés és a tömeg egyaránt kétdimenziós, az egyik dimenzióhoz tartozik a tehetetlen tömeg, a másik dimenzió rejtett előlünk, hatása csak a gravitációban mutatkozik meg. Az atomokban ez a rejtett komponens teljesen kiegyenlítődik a kvarkok kölcsönhatása miatt, ezért érvényes az általános relativitáselmélet kiinduló pontja, mely szerint a tehetetlen és a gravitáló tömeg azonos. A nagy kivétel a neutrínó, amely nem épül be a körülöttünk lévő világba és így a testek tehetetlenségét nem befolyásolja.
Csábító lehetőség párhuzamot vonni a pénz világa és a részecskék világa között, bár én ezt nem az anyag és antianyag, hanem a jobb és balsodrású királis szimmetriával hoznám kapcsolatba. Az anyag elpusztítja az antianyagot, uralkodik felette, míg a tartozás és a követelés kézen fogva jár, egymást kölcsönösen erősítik, akárcsak az ellentétes kiralitású részecskék közötti vonzó kölcsönhatás. De talán még ennél is jobb lehetne a tehetetlenségi és a valódi erők kapcsolatáról beszélni, amiről egy másik kommentben esett szó a centripetális és a centrifugális erők egymást kiegészítő szerepével kapcsolatban.
süti beállítások módosítása