A fizika kalandja

A fizika kalandja

Az entrópia szerepe az élet kialakulásában

2019. április 06. - 38Rocky

 

Dobjunk fel egy marék gyöngyöt, amely a padlóra vagy a kövezetre esve nagy területen fog szétszóródni. A szétszóródás oka a véletlen: annak rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül egymás közelében maradjanak a gyöngyök. Olyan eloszlásra számíthatunk, amely sokféleképp jöhet létre. Hasonló probléma vetődik fel, amikor különböző fizikai közegek (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) atomjainak, molekuláinak eloszlását, mozgásait akarjuk jellemezni. Abból indulunk ki, hogy egyes lehetséges eloszlások hányféleképp valósulhatnak meg, ez a mikro állapotok száma (Ω), amelynek logaritmusát képezve jutunk el egy fizikai fogalomhoz, az entrópiához:

S = kB·lnΩ 

ahol kB = 1,38·10-23 J/K a Boltzmann-állandó. 

Visszatérve a gyöngyök példájára a feldobást követő szétszóródást is jellemezhetjük az entrópia növekedésével: sokkal valószínűbb, hogy a gyöngyök szétgurulnak, minthogy együtt maradnának. Ha viszont a gyöngyöket egy vékony lezárt végű tölcsérbe szórjuk, akkor a gyöngyök egymás közelében maradnak. Ekkor a gyöngyök entrópiája nem növekszik meg, viszont elfoglalják azt a pozíciót, ahol a potenciális energiának minimuma van. De most válasszunk egy rugalmas gumiszőnyeget, amelyen kisebb nagyobb huplik vannak, Az együtt leejtett gyöngyök ekkor különböző irányokban ugrálni fognak, és végül szétterülnek egy nagyobb területen, több lesz a mélyebb, kevesebb a magasabb helyeken. Ezek a példák szemléltetik a két alapvető rendező elvet: az egyik a potenciális energia – jelen esetben a gravitációs potenciál – amelyik rendezi a gyöngyöket, és a másik az entrópia, amelyik a rendezetlen szétszóródás irányában hat. A kettő viszonya határozza meg, hogy a szétpattanó gyöngyök végül, hogyan oszlanak el. 

Mi a szabad energia? 

A termodinamika tudománya segít, hogy a két elv hatását összevessük. Az energia és az entrópia ötvözete az „A” szabad energia, amely leírja, hogy valamilyen U potenciális energiával rendelkező rendszer (például valamilyen gáz) átalakulási folyamatai hogyan mennek végbe:

A = UT·S

A folyamatok irányát a szabad energia minimuma határozza meg. A negatív előjel fejezi ki, hogy az S entrópia csökkenti a szabad energiát, azaz növekvő entrópia kisebb szabad energiát eredményez. A csökkenés mértékét a T abszolút hőmérséklet határozza meg, ahol a hőmérsékletet Kelvin egységben adjuk meg, amely a Celsius-foknál 273 fokkal nagyobb. Az entrópia termodinamikai definícióját az anyagok Q hőmennyisége (termikus energiája) segítségével adhatjuk meg. Legyen szó akár gázról, folyadékról vagy szilárd anyagról annak atomjai, molekulái rendezetlen mozgásokat végeznek, amelyhez kinetikus energia tartozik. Ennek összege képezi a termikus energiát, azaz a hőmennyiséget. Ennek mértéke két dologtól függ: hányféle mozgásformával rendelkeznek a molekulák, ennek számát nevezzük szabadsági foknak, és mekkora energiával rendelkeznek az egyes mozgásformák, ez utóbbi átlagértéke közvetlen összefüggésben van az abszolút hőmérséklettel. Gázok esetén a molekulák véletlenszerű helyváltoztató (transzlációs) mozgásokat, molekuláris forgásokat végeznek, amit még kiegészítenek az atomok közötti kémiai kötések oszcillációi (vegyértékrezgések), valamint a kötési szögek deformációs rezgései. Folyadékban ezek közül hiányoznak a transzlációs mozgások, ami az egy molekulára jutó a szabadsági fokok számát hárommal csökkenti le, míg szilárd fázisban a rotációs szabadsági fokok is elvesznek. A termodinamika fontos törvénye, hogy termikus egyensúlyban minden egyes mozgásformára átlagban ugyanakkora energia jut. A termikus energia összetettebb mennyiség, mint a hőmérséklet, mert függ a molekulamozgások szabadsági fokától is. A termikus energia és a hőmérséklet aránya definiálja az entrópiát:

S = Q/T

Az entrópia termodinamikai definíciója összhangban van az előzőekben említett valószínűségi értelmezéssel, mert a szabadsági fokok száma adja meg, hogy mekkora a lehetséges mikro állapotok száma. Ez a szám kulcsszerepet játszik, amikor a vizsgált rendszer molekuláinak összesített tulajdonságait határozzuk meg. Fázisváltozáskor, például amikor a víz gőzzé alakul, vagy a jég megolvad, újabb szabadsági fokok szabadulnak fel, ami a termikus energiát és ezáltal az entrópiát gyarapítja. Emiatt minden fázisátmenet az entrópia növekedésével jár együtt.

A termodinamika második főtörvénye mondja ki, hogy a potenciális és mozgási energia ide-oda alakulása során, a teljes körfolyamat mindig az entrópia növekedésével jár együtt. Van azonban egy fontos kikötés: a törvény akkor érvényes, ha a rendszer zárt, azaz izolált a környezetétől. A második főtételt szokás úgy is megfogalmazni, hogy perpetuum mobile nem hozható létre, vagyis a szerkezetek mozgása előbb-utóbb leáll, ha nem pótoljuk vissza a mozgás során hővé alakuló mozgási energiát. Tehát alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába. . 

Keveredés és entrópia 

A hőenergia és az entrópia kapcsolatát szemléltessük folyadékok, vagy gázok spontán keveredésével! Válasszunk szét egy edényt két részre, és a két tartályba öntsük kétféle folyadékot. Hasonló kísérletet végezhetünk gázokkal is. Most távolítsuk el az elválasztó falat! Mi történik? A két folyadék molekulái elkezdenek keveredni, és a végállapotban már egyenletesen oszlanak el a teljes tartályban. Tehát anélkül, hogy változna a hőmérséklet, vagy kívülről energiát vinnénk be, elindul egy folyamat, amelyet az entrópia növekedése vált ki. Ennek során a részlegesen rendezett, azaz nem keveredett állapot, átmegy a rendezetlen keverék állapotba. Keverék állapotban a molekulák a teljes edényben oszlanak szét és nem csak annak felében, és emiatt a rendelkezésre álló nagyobb térfogat megnöveli a mikro állapotok számát. De ha az entrópia megnőtt, akkor a vele arányos hőenergia is nagyobb lesz! Azt jelentené ez, hogy munkabefektetés nélkül is megnövelhetjük a hőenergia mennyiségét?

A kérdésre adandó válasz megköveteli néhány fogalom további tisztázását! Szemben a jól mérhető hőmérséklettel az entrópia közvetlenül nem mérhető fizikai mennyiség. Alkalmazása hasznos a termodinamika törvényeinek megfogalmazásában, de valójában nem több mint egy hasznos matematikai konstrukció. 

A termodinamika második főtételéből következik, hogy a hőerőgépek a hőmérséklet változása által működnek, és hatásfokuk az alkalmazott hőmérsékletek különbségétől függ. Nézzük azt az esetet, amikor ennek hatására áramlás indul meg, erre példa a szélerőmű is. Az általános gáztörvény összefüggést állapít meg a nyomás, a gázt magában foglaló tartály térfogata és a hőmérséklet között: 

p·V = R·T 

ahol p a nyomást, V a térfogatot jelöli, R  általános gázállandó pedig a kB Boltzmann-konstans és az N = 6·1023 Avogaro-szám szorzata. Ha például a szárazföld és a tengerek között hőmérsékletkülönbség alakul ki, akkor a magasabb hőmérsékletű helyen nagyobb lesz a nyomás, ami a levegőt a kisebb nyomású körzetek felé irányítja.

De mi a helyzet folyadékok keveredése esetén! Cseréljük ki a két részt elválasztó falat egy féligáteresztő és elmozdítható falra! Ez megengedi az egyik folyadék átlépését az elválasztó falon, de megakadályozza, hogy a másik áthatoljon rajta. Ekkor csak a második folyadék fog nyomást gyakorolni a falra. Azok a molekulák, amelyek átléphetnek a falon, megindulnak a másik térfél felé, a fal pedig ellenkező irányba fog elmozdulni. A fal mozgási sebességét az impulzus-megmaradás törvénye szabályozza: a diffúzió átlagsebessége szorozva a diffundáló molekulák és a fal tömegének arányával. Ez a mozgás addig tart, amíg nem jön létre kiegyenlítődés, amikor a két folyadék koncentrációaránya mindenütt azonos, az entrópia pedig maximális lesz. Amíg tart az áramlás beszélhetünk rendezett mozgásról, de megszűnésekor már csak rendezetlen irányú mozgások maradnak fenn. A hőenergia megnövekedése tehát a rendezett diffúziós mozgás rendezetlen mozgásokká való átalakulásából származik, és evvel munkát tudunk végezni, amikor a fal elmozdul. Az egyszeri munkavégzés még nem gép, ehhez kell egy körfolyamat, ami jelen esetben a két folyadék szétválasztásával oldható meg. Emiatt érvényes marad a termodinamika követelménye, hogy a gép működéséhez hőmérsékletkülönbségre van szükség, mert a szétválasztáshoz fel kell melegíteni a folyadékot, hogy az alacsonyabb forráspontú komponens elpárologjon. .. 

A molekuláris bomlás és felépülés hatása az entrópiára 

Mi történik akkor, ha egy molekulát felbontunk több részre? Itt most nem avval foglalkozunk, hogy ez energia nyereséggel, vagy befektetéssel jár, csak az entrópia változását akarjuk követni. Nézzük például a széndioxid CO2 molekulát, amelyet felbontunk egy O2 oxigénre és szénatomra. Felbontás előtt a az oxigén-szén távolság rögzített, viszont felbontás után már tetszőleges lehet. Ez a szabadsági fok megnövekedését, azaz az entrópia növekedését idézi elő. Ha megfordítjuk a folyamatot és elégetjük a szenet, akkor a különálló szén és oxigén távolságát rögzítjük, amely szabadság fok és entrópia csökkenésnek felel meg. Evvel szemben áll az entrópia növekedés, amely a kötött állapotú szén  elválasztásához kapcsolódik. 

Az élet kialakulása az entrópia gyorsított növekedéséhez vezet 

Minden élő szervezet, akár növényekről, akár állatokról van szó, önmagában egy magas szinten rendezett struktúra, ezért létrejöttük és növekedésük entrópia csökkentő folyamat. Viszont az élet megszűnése után a bomlási folyamatok többé-kevésbé visszaadják ezt az entrópiát a környezetnek. Emiatt összességében az entrópia mérleget az életet fenntartó folyamatok határozzák meg. Növényeknél az asszimiláció és a gyökerek tápanyagfelvétele, állatoknál a lélegzés és a táplálkozás a legfontosabb folyamat az entrópia mérleg szempontjából. Hogyan befolyásolják ezek a globális entrópia mérleget?

Az ősi Föld atmoszférája döntően magas széndioxid gázból épült fel, amely az üvegházhatás miatt a jelenleginél jóval magasabb hőmérsékletet hozott létre. Az egysejtű baktériumok fejlődése során kialakult a széndioxidot felbontó asszimilációs mechanizmus. Ennek alapja, hogy felbontáskor a széndioxid atmoszféra entrópiája annyira megnövekszik, hogy lehetőséget ad helyi rendezettségnövelő, entrópia csökkentő mechanizmusok létrejöttére is. Az élet létrejötte azonban nemcsak összhangban van a termodinamika második főtörvényével, hanem annak gyorsított érvényesülését is elősegíti. Az élő szervezetek növekedési és pusztulási szakaszai együttesen kiegyenlítik az entrópia mérleget, viszont a kettő közötti életfenntartó folyamatok már egyértelműen megnövelik az entrópiát. Ez magasabb szintre emelkedik a szárazföldi élet kialakulásával, mert a gyökerek felbontják és átalakítják az eredetileg homogén összetételű kőzeteket, létrehozva a kevert komponensekből álló talajt. A Földtörténet során a növényi asszimilációs folyamatok fokozatosan csökkentették a légkör széndioxid koncentrációját és megnövelték az oxigénét. A széndioxid koncentráció csökkenése viszont lehűlést okozott, ami visszafogta a növényvilág fejlődését. Az állatok megjelenése fordulatot hozott a további lehűlés megakadályozásával, visszapótolva a széndioxidot a lélegzés által. A lélegzés ugyan önmagában entrópia csökkentő folyamat a szén és oxigén egyesítése miatt, de ugyanakkor az „elégetett” szén magas rendezettségű szerves vegyületekből származik, ami már entrópia növekedéssel jár. Az anyagcsere egyértelműen entrópia növelést okoz, hiszen a magasan rendezett növényi és állati struktúrák elfogyasztásán alapul, amely szétbontási folyamat. Ez ugyan a szervezetbe beépülve csökkenti a szervezet entrópiáját, de a születés, növekedés és elmúlás entrópia kiegyenlítő hatása miatt a teljes életciklus már nagymértékű entrópia növekedést hoz magával. Összességében tehát úgy foghatjuk fel az élet kialakulását, mint egy olyan folyamatot, amely felgyorsítja a földi entrópia növekedését. Az emberi tevékenység – különösen az ipari forradalom óta – tovább gyorsítja az entrópia termelést, mert az ipar homogén összetételű, azaz rendezett szerkezetű, nyersanyagokat és energiaforrásokat használ fel. Igaz ugyan, hogy ebből magas rendezettségű, tehát csökkenő entrópiájú termékeket állítunk elő, de ezt jóval meghaladja a többlet entrópia, amely nyersanyagok és üzemanyagok felhasználásával, hulladékok és salakanyagok termelésével jár együtt. 

A Nap-Föld rendszer entrópia mérlege 

A Föld nem zárt rendszer, hiszen az éltető energia a Napból érkezik. A Nap maga a fúziós folyamatok miatt nem csak energiát, hanem entrópiát is termel. Bár a hélium magok felépítése a protonokból entrópia csökkenést jelent, de a fúziós láncreakció lépéseiben neutrínók és fotonok kibocsátására kerül sor. Ezért az összrészecske szám a fúzió során megnövekszik, és így nemhogy csökkenne, hanem növekszik az entrópia. Különösen a szabad energia növekszik nagymértékben a fúzió rendkívül magas hőmérséklete miatt. A Föld és Nap együttes rendszerét már jó közelítésben vehetjük zárt rendszernek, ha elhanyagoljuk a kozmikus sugárzást és az aszteroida becsapódásokat. Ebben a rendszerben a Nap nemcsak a sugárzott energiával, hanem entrópiájával is segíti bolygónkon az élet kialakulását. Az entrópia akkor tud gyorsan növekedni, ha a térben egyenlőtlen a rendezett és rendezetlen struktúrák eloszlása, mert ez mozgásokat, áramlásokat idéz elő, ami súrlódások, ütközések révén termeli a hőenergiát. Az élettel együtt járó magas rendezettséget is úgy tekinthetjük termodinamikai szemponttól, mint hajtóerőt az entrópia gyorsabb növekedése irányában.

A blog további írásai elérhetők: "Paradigmaváltás a fizikában" című bejegyzésből

 

 

.

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr4414744233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gregor man 2019.04.09. 18:49:20

Ha a Napnövekedés okozta felperzselésig nem sikerül az emberiségnek meghódítania más naprendszert, akkor az értelmes élet okozta entrópianövekedés elhanyagolhatóvá válik?
Messziről nézve hatása tekintetében mindegy, hogy egy lakatlan naprendszert emészt fel saját napja, vagy egy magasan fejlett civilizációt is, ha a naprendszerét nem volt képes elhagyni?

Csak, hogy átérezzük saját jelentőségünket/jelentéktelenségünket. :)

38Rocky 2019.04.10. 08:18:05

@gregor man:

Én helyedben nem aggódnék azért, hogy mi lesz néhány milliárd év múlva, addig az emberiségnek még kiváló alkalma lesz rá, hogy elpusztítsa önmagát akár nukleáris háborúval, akár ökológiai katasztrófával.
Más naprendszerekbe való migráció csak a scifikben létezik. Ha gyorsan (egy-két emberöltő alatt) akarnánk oda eljutni, az üzemanyag energiaigényét a Nap teljes energiája sem tudná biztosítani, ha pedig tízezer éveket szánnánk rá, akkor az életfenntartás energia igénye nem lenne biztosítható.
Az univerzum entrópia gyárosaihoz (csillagok) viszonyítva a Földi termelés elhanyagolható, ezért ezen a szinten az emberi tevékenység nem játszik szerepet. De ha mégis erre lenne szükség, majd más csillagok közelében alakulna ki az intelligens élet.

gregor man 2019.04.10. 09:05:13

Szép kis kilátás. :)

Csillagot elhagyni szinte lehetetlen, a csillaglét végén meg nemcsak a napok, meg a belső lakható bolygók, de velük a civilizációs hagyatékok is tulajdonképpen nyom nélkül eltűnnek. Ha csak...

38Rocky 2019.04.10. 10:00:44

@gregor man: Azalatt a 13 milliárd év alatt néhány civilizáció eltűnhetett csillagának kihunytával, de fel a fejjel: nekünk még van néhány milliárd évünk, ha vigyázunk magunkra!

gregor man 2019.04.17. 15:32:38

"alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába. "

Azaz az entrópia folyamatosan nő, kijelölve az idő irányát is, ami azt is jelenti, hogy az időben visszanyúlva, valamikor volt egy entrópiaminimum. /Ősrobbanás?/

A Valami és az Abszolút Semmi viszonylatában:

A Valami az a Tulajdonságokkal Bíró Sokféleség , a megnyilvánulás /mozgás/ által növekvő entrópiával, logikailag Minimum Entrópiáról induló kiindulóponttal, kezdettel!
Az Abszolút Semmi az a Teljes Tulajdonságnélküliség, ami csak egyféle lehet, a Minimum Entrópia "állapotában"! /A Semmi nem lehet kétféle!/

Nem lehetséges, hogy a mindenség jövőjében az entrópianövekedés megfordul? Gondolok itt a mindenség hőhalála elméletekre, ahol végül az utolsó részecske is elbomlik és vele a a tér értelmezhetetlenné válik?
A csökkenő részecskeszámmal nem csökken az entrópia is, miközben a mindenség energiája változatlan?

Így képzelve egy ciklikus körfolyamatot tartana fenn az entrópia hullámzása, a potenciális energiával telített "Tulajdonságnélküli Semmitől" a sokféleképpen megnyilvánuló Mindenségig.

Persze ebben a teóriában az utolsó részecske elbomlásának pillanatában az óriásira növekedett, energiával telített Tér összeomlása okozná az új Ősrobbanást, a ciklus újraindulását, ami azt is jelentené, hogy az Abszolut Semmi elveszítené értelmét, hisz a tulajdonságnélküliség óriási energiával társulna egyetlen pillanatig.

Mentségemül legyen mondva, sok sci-fit olvastam. :)

De azért a kérdés releváns: Meddig nőhet a mindenség entrópiája? Idővel nem kell, hogy csökkenjen?

csimbe 2019.04.17. 21:10:29

@gregor man: Véleményem szerint, a VALAMI szavunk egy utalás arra, aminek tartalma VAN. Viszont még nincs kellően értelmezhető, jól definiált megjelenési „formája”. A valami, a lehetőségek tárháza, a potencia „álruhában”.
A SEMMI szavunk csak egy ráutaló címke arra, aminek NINCS tartalma és megjelenési formája, ezért mert lehetőség sincs is benne. Még az abszolút szóval sem társítható.
Ami az elemi részecskék és a téridő „elbomlását” illeti, van egy közhelynek számító mondat: semmiből nem lesz valami, a valami nem válik semmivé.

gregor man 2019.04.17. 23:21:42

Valami-Semmi; Forma és Üresség; Samsara-Nirvana.

Samsara: A születés halál körforgása, az 5 érzék + elme által megélt /létrehozott?/ világ. Maya -Illúzió.
Nirvana: Kialvása mindannak a feszültségnek ami fenntartja a Samsarát, az Elkülönült Én illúzióját.

Buddha mondja : Samsara és Nirvana közt nincs különbség, csak szemléletmódbeli. Míg vagyok Én és van külön a Világ, azt Samsaraként kell, hogy megéljem, de az "egység" a Nirvana is elérhető. Lásd: "Anatta" , a "Nem Én" tana.

Tulajdonképpen ezeknél a "végső" dolgoknál a fogalmi rendszerünk mindig csődöt mond. Ma is és Buddha idején is. A matematika nyelve biztosan használhatóbb, de keveseknek érthető.

Azt írod: "semmiből nem lesz valami, a valami nem válik semmivé. "

Igen, de a "lesz", meg a "válik" szó az időhöz kötött gondolkodásunk következménye.
Az idő az észlelt változás, ami a mozgáshoz, ami a térbeliséghez kötött. Mondhatni a Samsarahoz, ami az Én illúziója.

Valami és Semmi között lehet nincs is olyan nagy különbség, csak az entrópia mértéke. :)

csimbe 2019.04.18. 17:50:05

@gregor man: „Igen, de a "lesz", meg a "válik" szó az időhöz kötött gondolkodásunk következménye”
Az is lehetséges, hogy az egyetlen valós és örökös dolog az IDŐ, mivel amikor nincs mozgás, nincs lét tapasztalás, az idő akkor sem áll, vagyis halad a maga választott útján. Akár előre, az entrópia növekedés irányába, vagy hátra, a csökkenése felé.

38Rocky 2019.04.19. 09:36:43

@gregor man:

A semmi valóban csak egyetlen mikroállapotnak felel meg, ha az ősrobbanás egyetlen matematikai pont az is egyetlen mikroállapot. Az entrópia a mikroállapotok logaritmusa, ami ha egyetlen állapot van, akkor nulla lesz. Ebben az értelemben az ősrobbanás óta az entrópia nulla értékéről való felnövekedés. Minél nagyobb a rendelkezésre álló tér, annál több helyen lehetnek az univerzum objektumai, azaz a univerzum tágulása entrópia növekvő folyamat. Vajon a tágulás oka az entrópia növekedés, vagy a logikai sorrend épp fordított?
Mi a végpont, ha van egyáltalán, lehet-e visszafordulás? Visszafordulás csak akkor lehet, ha az univerzum kapcsolódik valami máshoz, esetlen több univerzum létezik? Ekkor ugyanis a zártság kritériuma már nem áll fent.
Mi az a „hőhalál”? Bár hőhalált emlegetünk, valójában ez egy rendkívül hideg állapot, mert a tágulás a hőmérséklet csökkenésével jár együtt, és egyre közelebb kerülünk az abszolút zérus fokhoz. A hőmennyiség (rendezetlen mozgás) összege ugyan egyre növekszik, de mivel nagyobb térfogatra szétterül, így lokálisan egyre kevesebb kinetikus energia jut az egyes molekulákra. Az entrópia maximum akkor jönne létre, ha az univerzum összes atomja egyenletesen oszlana szét mindenütt és átlagban energiájuk azonos lenne. Ez az állapot azonban nem érhető el, mert az alacsony hőmérséklet stabilizálja a csillagvilág objektumait, kihűlt fehér törpék és fekete lyukak fogják benépesíteni. De ez is csak egy lassuló exponenciális folyamat lesz.

csimbe 2019.04.19. 18:07:19

@38Rocky: „Az entrópia maximum akkor jönne létre, ha az univerzum összes atomja egyenletesen oszlana szét mindenütt és átlagban energiájuk azonos lenne.”
Tegyük fel, hogy nem volt ősrobbanás, hanem a végtelen téridőben lévő homogén és izotróp eloszlású anyag véges számú elemi részecskéi, amelyek olyan távol vannak egymástól, hogy nem tudnak ütközni és csak nagyon gyengén hatnak kölcsön egymással, egy bizonyos ideig kielégíti a maximális entrópia feltételeit. Egyszer csak az elemi részecskék elkezdenek csomósodni, lokális halmazokat képezni, növelve a rendezettséget. Az ilyen lokális halmazok a nebulák, amelyek idővel csillagokat, galaxisokat képeznek. Ahogyan időben lassú folyamat az összecsomósodás, úgy lassú folyamat a szétbomlás is. Egy fénysebességet meghaladó, szupergyors egyszeri infláció, (ősrobbanás) csak a részecskék szétszórását segítheti, nem a csomósodását. A valódi szupernóva robbanások és az azt követő kollapszusok sebessége nem éri el a fénysebességet, mert tömeggel rendelkező anyagot mozgatnak meg.
Az „Univerzum”, csak egy belátható része a végtelen világmindenségnek, amelyben felfedezhető a lokális rendezettségnek azon formája is, amit életnek nevezünk.

38Rocky 2019.04.20. 06:49:34

@csimbe:

Van egy logikai bakugrás a gondolatmenetben: ha az atomok nem ütköznek és nincs közöttük kölcsönhatás, akkor nem tudnak csomósodni. A termodinamika a szabad energiával írja le, hogy mikor jön létre csomósodás, vagy a csomók szétesése. Az előbbi esetben pozitív, az utóbbiban negatív az előjel. Ha nincs az atomok között vonzó kölcsönhatás (az atomok közötti gravitáció oly gyönge, hogy erről elfelejtkezhetünk), akkor a szabad energia negatív és így csak szétesés következhet be. Először az atomoknak a kémiai erők által molekulákat kell létrehozni, a molekuláknak egymás között Van der Waals erőkkel kell összeállni, és ha elég nagy lesz egy „csomó” tömege, akkor játszhat szerepet a csomók közötti gravitációs vonzás. A szupernóva robbanás utáni helyzetre hivatkozol, de hát a végső entrópia állapotban már régen nincsenek olyan csillagok, amelyek felrobbanhatnának.

csimbe 2019.04.20. 11:55:15

@38Rocky: „Vajon a tágulás oka az entrópia növekedés, vagy a logikai sorrend épp fordított?”
Én abból próbáltam kiindulni, hogy a maximális entrópia, az atomok elemi részecskékre való szétbomlása után következik be, amikor már az elemi részecskék között is nagy a távolság.(a nagy reccs) Ez után következik be az a fordulat, amikor zsugorodni kezd a téridő és elkezdődik a csomósodás. De bizonyára tévedek. :)

38Rocky 2019.04.20. 15:44:04

@csimbe: Az entrópia csak akkor tudja szétbontani az összeforrt struktúrákat, ha a hőmérséklet elég nagy ahhoz, hogy a szabad energia negatív legyen. Az univerzum tágulása viszont nagyon alacsonyra viszi le a hőmérsékletet, amiért a szabad energia pozitív lesz. Ez azt jelenti, hogy az atomokra való szétbontás - bár ez vinné fel maximumra az entrópiát - mégsem következhet be.

csimbe 2019.04.21. 15:10:01

@38Rocky: Kösz a választ, már jobban értem.

Bizsók László 2019.10.07. 21:08:38

@gregor man: ...az entrópia nem létezik fizikailag, ezért nincs mérőszáma, nem képes hatni a fizikai környezetre, ezért "non ens"... elméleti termék...
...hogyan szoroznád meg mondjuk -0,157-el?... ...sehogy...

..."38 Rocky": alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába"... ez egy jó megállapítás, de ontológiai szempontból hiányos, ezért fizikailag nem adhat magyarázatot egy rendezetlen állapot létrejöttének kiindulópontjára, a negentrópia okára...

...ahogy írod: ..."Azaz ahogy az entrópia folyamatosan nő, kijelölve az idő irányát is, ami azt is jelenti, hogy az időben visszanyúlva, valamikor volt egy entrópiaminimum , ősrobbanás?"...

...mivel az entrópia az elképzelt rend hiánya, nem nőhet és nem csökkenhet, hanem van vagy nincs, különben lenne mértékegysége...

...egyelőre ennyit...
...

Bizsók László 2019.10.07. 21:57:50

@38Rocky: ...volna egy kérdésem: ...szerinted és ezzel / ja. evvel/ a fizika szerint is a Föld légköre : gázok keveréke, elegye ?... entrópia vagy sem?...

csimbe 2019.10.08. 19:41:24

@Bizsók László: „alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába"... ez egy jó megállapítás, de ontológiai szempontból hiányos, ezért fizikailag nem adhat magyarázatot egy rendezetlen állapot létrejöttének kiindulópontjára, a negentrópia okára...”
A rendezetlen, nem véletlen elírás részedről?
A negatív entrópia, vagyis a rend fenntartása, ontológiailag magyarázható azzal, amikor a kaotikus mozgásban, idővel létrejön egy attraktor, a nagy vonzó, amely rendezetté teszi a mozgást. A káoszban benne van a rend csírája, ahogy a rend is tartalmazza a káosz csíráját.

Bizsók László 2019.10.08. 20:48:18

@csimbe: ... nem elírás, hanem idézet 38Rocky-tól, ezért használtam idézőjelet...

...a hozzászólásod második felére nincs válaszom, mert matematikai alapkutatások ismernek olyan tételeket, amelyek bizonyos megfontolások alapján beláthatók, de egy adott formális rendszeren belül nem igazolhatóak és nem is cáfolhatók / Gödel-elv/.

...még valami: a szaktudományok nem az ontológia felől közelítenek a világ megismerése felé, hanem csupán az egyes részterületeket vizsgálják a maguk regionális módszereivel... stb., stb., ...

csimbe 2019.10.08. 21:11:30

@Bizsók László: Igazad van, elnéztem a dolgot. 38 Rocky a negentrópiát, vagyis a rendezettséget vette ontológiailag nem indokolt oknak, amit a rendezetlenség elindulása és növekedése, mint okozat követ. Úgy hallottam, hogy az úgynevezett „ősatom”, ami „felrobbant”, az is magas rendezetlenségi állapotban volt. Szerintem a rendezettség mérőfokának megállapítása csak lokálisan és relatívan lehetséges egy abszolút etalon hiányában. :)

Bizsók László 2019.10.08. 22:19:54

@38Rocky: ..."Az entrópia a mikroállapotok logaritmusa, ami ha egyetlen állapot van, akkor nulla lesz"...

...ebből a megfogalmazásból nem derül ki , hogy mennyi a mikroállapotok száma és ebből hogyan következhet az "egyetlen állapot", amire utalva állítod, hogy az entrópia nulla lesz?

Bizsók László 2019.10.08. 22:33:23

...az entrópia szerepe az élet kialakulásában... = nulla...

...van ellenérv?...

Bizsók László 2019.11.04. 21:39:50

@38Rocky...idézet:..."Tehát alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába."...

...szerintem, legyen a te hited szerint...

...azt is elárulhatnád, honnan a rendezettség?...

csimbe 2019.11.05. 21:07:03

@Bizsók László: Lehet, hogy Rocky már nem akar válaszolni neked, de ha meg engeded, én reflektálok.
"Tehát alapvető természeti törvény, hogy minden rendezett mozgás idővel átmegy rendezetlen formába."
Azt is felfedezte a tudomány, hogy a kaotikus mozgás során, idővel kialakul egy atraktor, a nagy vonzó, aminek rendezett mozgása van. Így jöhetett létre a stabil forgómozgás, ami tömegpontokat képez. A tömegpontokból, pedig az elliptikus keringés. Az univerzumban ezek azok a jellemző mozgásformák, amik a rendezettség képét mutatják. Az ütközések azonban széttöredezik a képet, ami végül a káoszba merül.

Bizsók László 2019.11.07. 18:00:09

---liber pro insipiente... abból, hogy elképzelünk, kigondolunk, kiszámolunk valamit, még nem következik annak fizikai léte...

Bizsók László 2019.11.24. 18:10:52

@38Rocky: ...ez öreg hiba, mert eszerint kár volt belemenni a mesébe, amelyet olyan szépen megfogalmaztál... talán majd holnap...

...szegény entrópia...

Bizsók László 2019.11.28. 23:49:13

@csimbe: ...miért nem olyan kérdésekkel foglalkozol, amilyenekhez értesz is valamennyire?...

csimbe 2019.11.29. 20:02:43

@Bizsók László: Az emberfia azért foglalkozik a dolgokkal, hogy megértse őket. Amihez nem kell érteni, azt elég szeretni. Én szeretem az efféle időtöltést. Ennyi nem elég? :)

csimbe 2019.11.29. 20:35:08

Kedves Laci barátom! Bár nem ide való, most mégis megnyílok előtted a bizalom jeleként. Gépész technikus a végzettségem, a jogosítványom hivatásos formája már a koromnál fogva elévült, de A,B,C még aktív és használom. Saját tervezésű gépeket készítettem pl. faeszterga, vastagoló és egyengető gyalugép, állványos fúrógép, másoló és pantográfmaró famunkához. Ezekkel számos bútort és egyéb használati eszközt és dísztárgyat készítettem a családom számára. Aktív dolgozóként, szakoktató is voltam, minek során az építőipari szakmákba is belekóstoltam. A családi házam építésénél jól felhasználva a szerzett ismereteket. Mivel már az ízületeim nem hagyják terhelni magukat, elfoglalom magamat a végtelenségig ragozható kozmológiai és filozófiai témákkal, ahol kiélhetem a fantáziám sugallatait. A politika marginális kérdés számomra, a gutaütés elkerülése végett. A többit a TE fantáziádra bízom.

Bizsók László 2019.11.29. 20:56:34

@csimbe: ...azt hiszem igazad van... amihez nem ért az ember, azt elég szeretni is...

Bizsók László 2019.11.29. 21:01:24

@csimbe: ...barátsággal üdvözöllek, jó egészséget kívánva... bocsi...

csimbe 2019.11.30. 15:13:43

@Bizsók László: Nincs harag, kösz a jó kívánság. Viszont kívánok neked is jó egészséget, békességet.
süti beállítások módosítása