A fizika kalandja

A fizika kalandja

Antigravitáció: Az Univerzum szerkezetét meghatározó erő

Facebook Tweet Tetszik
0
2026. február 28. - 38Antal38

Videó: HUN-REN-TTK, 2026 február 25. 17 óra

 

https://youtu.be/6dry8tTaJfU

7 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr4919057932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2026.03.01. 08:42:05

A problémák ott kezdődnek, hogy még napjainkban is hibás két dimenziós és lapos Földpálya modelleket tanítanak a Nap körüli forgásra, az alap iskolákban. Holott az nem igaz, hamis . Ez egy háromdimenziós enyhén görbült dugóhúzó jellegű.
Válasz erre 

38Antal38 2026.03.01. 10:34:09

@Világnézet Netes Napló: A bolygók keringési pályája két okból tér ki a síkból:
1. A relativisztikus korrekció miatt, ez domináns a Merkúr esetén.
2. A szomszédos bolygók perturbációs hatására, ez a három-test probléma, tipikus példa rá az Uránusz pálya kitérése a Neptunusz miatt
Válasz erre 

csimbe 2026.03.01. 22:05:47

Nagyon tetszett az előadás. Semmi felesleges szószaporítás, lényegre törő, logikus. Egy dolog van csak, ami nincs enne megemlítve, hogy véges e, vagy végtelen térfogatában az univerzum. Mert az antigravitációs, taszító hatás és a gravitációs vonzó hatás, végtelen térfogat esetén kiegyenlített, vagyis szimmetrikus kell, hogy legyen. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyagtalan téridőnél, kvantumfluktuációról beszélünk. Véges térfogatú univerzum esetén, pedig a vonzó és taszító hatások összegződnek az univerzum „burkolatán” belül. Ez pedig egy felfúvódó, majd leeresztő léggömbre hasonlatos, a szimmetriasérülés miatt. Ekkor viszont, a rugalmas burkolatra kell valamilyen magyarázatot adni.
Válasz erre 

38Antal38 2026.03.02. 09:23:26

@csimbe: Lehet-e az Univerzum végtelen kiterjedésű? Csak akkor, ha öröktől fogva létezik. Vagyis a téridő négy dimenziója, csak együtt lehet végtelen.
A topológiai elv szerint a hiperbolikus és elliptikus tartományok létezése feltételezi egymást: ha létezik az egyik, akkor megjelenik a másik is. Nevezhetjük-e ezt kiegyenlítésnek? Attól függ, hogy milyen értelemben. A jelenlegi megfigyelések szerint a tágulás gyorsulva történik, azaz H növekszik. Ez azzal jár, hogy csökken a gravitáció inverziós sugara és így növekszik ezen belül a tömegsűrűség. A növekvő H egyúttal növeli az antigravitációs erőt, vagyis létrejön egy pozitív visszacsatolás, ami forrása a további tágulásnak. Ennek értelmében miközben távolodnak egymástól a galaxisok, közben sűrűbbek is lesznek. Mégsem következik be az Univerzum gyors galaktikus szétszóródása, mert a nagyobb felület visszafogja a nyomás növekedést, továbbá az antigravitációs hatás hosszabb időt igényel. Ez már negatív visszacsatolást jelent. Összességében tehát az Univerzum jól stabilizálja önmagát, vagyis olyan mint egy stabilizált lassan növekvő rendszer.
Válasz erre 

csimbe 2026.03.02. 14:49:48

„Összességében tehát az Univerzum jól stabilizálja önmagát, vagyis olyan mint egy stabilizált lassan növekvő rendszer.”
A magam részéről ott vagyok leragadva a szavannai agyammal, hogy mibe tágul ki az univerzum? Amennyiben a négydimenziós téridő egy valóban végtelen struktúra, akkor abban akármennyi lokális univerzum létezhet. Egy univerzum mérete már születése pillanatától akkora, hogy fénysebességű információval bármilyen civilizáció számára beláthatatlan. Ha van mellette egy másik univerzum, a köztük lévő távolság is bizonyára nagy. De még ha ütköznének is egymással, akkor sem lenne tudomásunk róla. Tulajdonképpen az ontológiai problémát megoldja a végtelen téridő, az univerzum, vagy univerzumok, pedig keletkezhetnek és elenyészhetnek benne, akár a szikvízben a buborékok.
Válasz erre 

38Antal38 2026.03.02. 15:03:07

@csimbe: Az én felfogásomban nincs önmagában létező négydimenziós téridő, hanem a téridő az univerzum létezési módja. Azon túl, ahová már nem jut el az anyag, nincs értelme térről és időről beszélni. A teljesen üres tér üres fogalom. A galaxisok közötti üres tér sem üres, csak nagyon ritka benne az anyag.
Válasz erre 

csimbe 2026.03.02. 19:53:17

@38Antal38: „Az én felfogásomban nincs önmagában létező négydimenziós téridő, hanem a téridő az univerzum létezési módja.”
Naiv ontológiai ismereteim szerint, „az energia nem keletkezik, nem vész el, csak átalakul.”Mivel az energia mennyiségére nincs véges adat, ebből arra következtetek, hogy végtelen a mennyisége. A végtelen mennyiségű energia, nagyon sok létformában nyilvánulhat meg. Ha a húrelméletek „tér”dimenzióira gondolok, akkor ezek a dimenziók is energia létformák, amikből két fő csoport létezik. A potenciális, vagyis inaktív energia, (a felcsavarodott húr) és a munkavégzésben megnyilvánult energia (a kiterjedésben lévő húr). Ha egy munkavégzésben megnyilvánult energiaadag, egy téridő kvantumot képez, amivel kiterjeszti időlegesen a három térdimenziót, akkor az egy önmagában létező dolog, nem a semmi. Amennyiben ebből a „dologból” létezik a legtöbb, akkor ezzel potenciálisan, helyet biztosít más, még nem létező dolgok számára is. Mivel rengeteg formája lehetséges az energiának, a kiterjedés mellett, „beterjedő”, vonzó formája is lehet. A vonzásban aktivizálódott energia kvantumok, lehetnek a tömeg kvantumai, vagyis a sötét anyag elemi részecskéi. Ennek duálisa, a taszításban aktivizálódott téridő kvantumai, amit sötét energiának neveznek. Ezzel megvalósul a kvantumgravitációnak két pólusa.
Az elektromágnesség, egy következő megnyilvánulási forma, ami lényegesen nagyobb energia adagokban bukkan elő. Ha pedig a tömeggel és elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskékre gondolunk, akkor azokban már együtt szerepel az elektromos és gravitációs „töltés”, vagyis a fényes anyag kvantumairól van szó. A fényes anyag, pedig árulkodó, mert sok információt ad a számunkra. Közvetett módon, még a „sötét energiaformákról” is.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása