A fizika kalandja

A Nagy Reccs: összeroppanhat-e az univerzum?

2017. augusztus 10. - 38Rocky

 

Két kozmológiai elmélet: az ősrobbanás és a fény lassulása

Korábbi írásomban ( Volt-e valójában ősrobbanás, vagy a fény sebessége lassul?) két kozmológiai elméletet fogalmaztam meg, egyik a jelenleg széles körben elfogadott ősrobbanásé, a másik ennek alternatívája, amely a fény csökkenő sebességét tételezi fel.. Mindkettő célja, hogy értelmezze a messze múlt üzenetét, a távoli galaxisokból érkező fény vöröseltolódását.  Mint az előző írásban leírtam nem akarok lándzsát törni egyik elmélet mellett sem, de érdemesnek tartom összevetni a két elmélet következményeit. Az ősrobbanás elmélet véges időt ad meg az univerzum létezésére (13,7 milliárd év), a másik modell felezési időben gondolkozik: mennyi idő alatt feleződik meg a fény sebessége. Ekkor visszafelé haladva az időben nem jutunk el a kezdetekhez, csak a kölcsönhatások sebessége lesz egyre nagyobb, ahogy mélyebbre és mélyebbre hatolunk az univerzum történetében.

Az univerzum létezik!

Gondolatmenetünk kiindulásaként használjuk fel a jól ismert tényt: univerzumunk igenis létezik és fennáll már jó néhány milliárd éve. De mi akadályozza meg, hogy felrobbanjon?   Ennek okát a kölcsönhatások véges sebessége adja meg. Mert mi lenne akkor, ha nem lenne a kölcsönhatásoknak véges a sebessége? Ekkor, ha az univerzum bármely pontján megváltozna valami, annak hatása késleltetés nélkül jelentkezne mindenütt. Ez arra vezetne, hogy a válaszok és viszontválaszok végtelen sora késleletetés nélkül érkezne meg, és ezek összege a mértani sorozatoknál is gyorsabban halmozódna, hiszen a mértani sorozatban egymást követő tagokat adunk össze, de itt minden egyszerre és együtt jelentkezne. Ebből belátható, hogy stabilis univerzum csak úgy létezhet, ha létezik a kölcsönhatások sebességére egy határ, ami nem léphető át, ez pedig nem más, mint a fénysebesség. Ebből már az is következik, hogy a legnagyobb sebesség nem növekszik attól tovább, ha mozgásban lévő objektum bocsátja ki a fényt, mert ez már fölötte lenne a határsebességnek. Az általános relativitáselmélet szerint ugyanez érvényes a gravitációra is. Nem csodálkoznék nagyon, ha egyszer kiderülne, hogy egykoron egy bölcs görög gondolkodó mar rájött volna a relativitáselmélet kiinduló elvére is!

A Nagy Reccs és a gravitáció

A gravitáció biztosítja, hogy létrejönnek a nagyobb égi objektumok, mint a bolygók, csillagok és a galaxisok. A bolygók keringése a napjuk körül, a csillagok keringése a galaxis centrumában lévő feketelyuk körül biztosítja, hogy ezek a képződmények állandóak legyenek és ne hulljanak be az égi objektumok a rendszer középpontjába. De mi szabályozza a különböző galaxisok eloszlását anélkül, hogy létezne az univerzum középpontja, amely körül keringve fenntartanák helyzetüket és a gravitáció miatt nem kerülnek egymáshoz egyre közelebb, míg létrejönne a Nagy Reccs, ahol a mintegy 2 milliárd galaxis hatalmas sűrűsége összeolvadna egyetlen hatalmad feketelyukban?

Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, a kezdeti hatalmas energia, amely szétrepíti a galaxisokat is, egyszer elfogyhat, ahogy a feldobott kő is visszaesik, ha kezdősebessége nem éri el a kozmikus sebességet. Más elképzelés szerint viszont a tágulás bármeddig tovább folytatódhat, de beállhat egy stacionárius egyensúlyi állapot is. Mit mond a kérdésről a fénysebesség csökkenésén alapuló elképzelés? Foglaljuk össze itt röviden ennek lényegét. Gondolkozzunk most egy kezdet nélküli univerzumon, ami mindig volt és mindörökké fennmarad, csak közben bizonyos tulajdonságok változnak meg. Ekkor gondolkozásunk kiindulópontja bármilyen korszak lehet, de célszerűbb az univerzum sorsát a jelenlegihez viszonyítani. Vizsgálatunk tárgya ezért, hogy milyen volt az univerzum T idővel ezelőtt?

Mit tudhatunk a messze múlt fizikai állandóiról?

Méréseink csak a jelenre vonatkoznak, a múltról egyedül a távoli galaxisok fényüzenetei adnak híradást. Elvben milliárd évekkel ezelőtt más lehetett nem csak a fénysebesség, hanem a Planck állandó, az elemi részecskék tömege és töltése is. De fogjuk vissza fantáziánkat és csak a fénysebességről képzeljük, hogy a messze múltban más lehetett. A változások legegyszerűbbje, amikor úgy változik meg valami, hogy a változás sebessége a pillanatnyi értékkel arányos. Erre számos példát találunk a fizikában, például a radioaktív bomlásnál, vagy a kémiai kinetikában is. Ennek differenciálegyenlete:

Ennek megoldása a fény sebességének exponenciális változásához vezet:

Itt c0 = 3x108m/s, a mai fénysebesség, k pedig a T1/2 felezési időt határozza meg:

A felezési idő, ami alatt a fény sebessége a felére csökken nagyságrendjében 10 milliárd év körül lehet. Ennek indokoltságával a korábbi írásban foglalkoztam.

Miben hasonlít és miben tér el a korábbi univerzum felépítése a maitól?

Hasonlítsuk össze azt a világot a miénkkel, amelyben jóval nagyobb volt a fénysebesség!  Miben lesz azonos és miben különbözik a kettő? Induljunk ki a méretekből! A szilárd tárgyak méretét alapvetően a Bohr sugár határozza meg:

Itt ℏ a redukált Planck állandó, m az elektron tömege és e a töltése. Mivel a Bohr sugár nagysága nem függ c-től, így az elektronok ugyanakkora távolságban keringenek a magok körül a távoli galaxisban is. A Bohr sugár határozza meg az atomok sugarát, sőt az atomok távolságát is a molekulákban és szilárd testekben is. Emiatt, az ottani méterrúd hossza nem fog lényegesen különbözni a miénktől. De nem csak a méretek, hanem az atomok által kibocsátott energia is közel azonos lesz, mert ezt az

kifejezés skálázza. Emellett az atommagok energianívói sem fognak eltérni, ha állandó erejű az erős kölcsönhatás is. Szintén azonos lesz az atomok és atommagok által kibocsátott sugarak frekvenciája, mert az E =  energia kifejezés sem változik. De még sem lesz minden azonos, mert sok fizikai mennyiség függ a fény sebességétől is. Mindenekelőtt más hullámhossz tartozik a fotonokhoz, hiszen ez arányos a fénysebességgel :

Minden olyan jelenség egy kicsit más lehetett, ahol szerepet játszanak a relativisztikus effektusok. Ennek szerepe van az elektron energiájának finomhangolásában, azaz a finomstruktúra kialakulásában. Ennek mértékét határozza meg a Sommerfeld féle finomstruktúra állandó:

A korai univerzumban ezért a Sommerfeld féle állandó sokkal kisebb lehetett. Sokan próbálkoztak avval, hogy magyarázzák, honnan származik ez a misztikus 137-es azám!. Ha a fénysebesség tényleg változik, akkor nem csoda, hogy az erőfeszítések hiábavalóak voltak, hiszen ez a szám is az univerzum korával változik. A mágneses kölcsönhatásokra is gyengébbek lehettek a korai univerzumban, hiszen ennek mértékét a töltésmozgás sebességének aránya határozza meg a fénysebességhez képest.

Elvben akár meg is figyelhetnénk a finomstruktúra állandó eltérését a távoli galaxisok fényében. A problémát a megfigyelt vonalak kis intenzitása és a vonalak elmosódottsága okozza, amiért a spektrumok vizsgálata csak az intenzív, karakterisztikus vonalakra korlátozódik, és nem látszanak a finomabb részletek.

Mi történik a fény elvesztett energiájával?

Az említett hosszabb hullámhosszú fény jut el hozzánk a millió és milliárd fényév távolságú galaxisokból, és ezt érzékeljük mint vöröseltolódást. Mivel nálunk a fény lassabban halad, így ehhez a hullámhosszhoz már kisebb frekvencia és energia tartozik. Tehát a hosszú utazás után a foton energiájának egy része elvész. Feltehetjük, hogy ez –  legalább is részben –  forrása lehet a sötét energiának. Ezt a sötét energiát Einstein tételezte fel, amely antigravitációs hatásával ellensúlyozza a gravitáció hatását és megakadályozza, hogy összezsugorodjon az univerzum és bekövetkezzen a Nagy Reccs.

Mi akadályozza meg az univerzum összeroppanását?

De térjünk vissza kezdeti kérdésünkhöz: mi biztosítja, hogy univerzumunk fennmaradhat sok-sok milliárd évig? Ezt összekapcsolhatjuk a fénysebesség csökkenésével! Hogyan? Képzeljük most magunkat valahová az univerzumban, ahol galaxisok vesznek minket körül. Vannak köztük közeli galaxisok néhány millió fényévnyire, de vannak olyanok is, amelyek távolsága már milliárd fényévekre rúg. Milyen és mekkora gravitációs erővel hatnak ránk? Az általános relativitáselmélet szerint a gravitáció is fénysebességgel terjed, ez azt jelenti, hogy a galaxisok hatása néhány millió, vagy milliárd évvel korábbi időre vonatkozik. A gravitációt a tömeg által deformált téridő hozza létre, ez a deformáció is tovább gyűrűzik a fény sebességével. Erre vezette vissza Einstein a gravitációs hullámok kialakulását, amit újabban a LIGO kísérlet is bizonyított. (Lásd: Einstein igazsága és tévedései: Gravitációs hullámok és az EPR paradoxon).

Hogyan összegződik a gravitációs hatás változó fénysebesség esetén?

Hogyan adódik össze a térgörbület, azon a helyen ahol éppen tartózkodunk? Einstein gravitációs egyenlete szerint a tömegek által létrehozott térgörbület függ a fénysebességtől is, így más lesz a görbület, amit a „közeli” (tehát kevésbé régi) és más, amit a távolabbi (tehát jóval korábbi) galaxisok idéznek elő, ha a fénysebesség tényleg változik. A gravitációs tér erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken. A csillagászati megfigyelések szerint a galaxisok eloszlása homogén a térben, ezért számuk a tőlünk mért távolság négyzetével arányos. Emiatt a különböző távolságú galaxisok járuléka összességében hozzávetőleg azonos lesz. A görbületek jellege azonban eltérő lesz, mert a távolabbi és ezért korábbi állapotot tükröző térgörbületek szerkezete más lesz, mint a közelieké. Ezért amíg állandó fénysebesség esetén azonos alakú görbületek adódnak össze, a változó fénysebességű modellben eltérő alakú görbületek összegződnek, amely az eredő görbületet elmosódottabbá, kisimultabbá teszi. Ennek hatására az intergalaktikus térségben csökkenni fog a gravitációs vonzóerő. Ez a hatás csak ebben a dimenzióban jelentős és elhanyagolható az egyes galaxisok belsejében. Úgy foghatjuk ezért fel a dolgot, hogy a fénysebesség csökkenése által nagyrészt kompenzálódik a gravitáció a galaktikák között. Ez lehet az eredete a sötét energiának, amely megakadályozza, vagy legalább is nagymértékben késlelteti a Nagy Reccs bekövetkezését. Aludjunk hát nyugodtan, ettől legalább nem kell félni! Ennél komolyabb gondot okozhat, ha kifogy a Nap üzemanyaga és vörös óriássá duzzadva elnyeli Földünket is. De még ez is néhány milliárd évvel távolabb van és addig is olvasni lehet a blog egyéb írásait, melyek összefoglalása és a hozzávezető linkek megtalálhatók a Paradigmaváltás a fizikában című írásban.

.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://afizikakalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr8912732316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2017.08.11. 11:01:44

@Meridian74: A fekete lyukak tömege pontosan számítható a keringési sebességükből, ha egy kettős rendszer tagjai. Ez pedig ellentmond annak a nézetednek, hogy nincs tömegük.

38Rocky 2017.08.11. 11:15:58

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Természetesen van iránya a sötét impulzusnak, hiszen a sötét energia antigravitációs irányú erőt hoz létre, azaz egymástól eltávolítja a galaxisokat (pontosabban a vonzást gyöngíti közöttük). Ha megnézed Einstein formuláját, abban a fénysebesség negyedik hatványa osztja az energia-impulzus tenzorból felépülő tagot, ami azt jelenti, hogy nagyobb fénysebesség esetén a görbületi tenzor tagjai (Gmű,nű) jóval kisebbek lesznek. Ezek összegződésének hatására simul ki jelentősen az intergalaktikus térségek görbülete. Feltételezésem szerint a Lamdaxgmű,nű tagban rakódik le a fotonok elvesztett energiája.

röf 2017.08.11. 11:22:22

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Mi az ördögöt dresszírozod, hogy párolog-e a víz?
Mi ez?
(Mert egyébként minden folyadék mindig párolog, de hogy jön az ide…?)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.08.11. 12:32:23

@röf: wmiki szellemi képességeit tálalom a többieknek.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2017.08.11. 13:06:51

@38Rocky: Meglehet, csak épp az ellenkezőjét csinálja.
Jelenleg az elméleteit, sőt, az elmélet elméleteire épülő elméleteit szent igazságként magoltatják állami intézményekben, és eretneknek bélyegzik, aki kételkedni merészel a szent tanokban.
Sőt... hamis adatokkal járul hozzá a jelenlegi rendszer fenntartásához.
Tehát jelenleg épp a feladatával ellentétesen cselekszik... :X

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: a te szellemi képességeidről viszont mindent elmond, hogy szerinted Orbán minden nap megbukik. XD
sőt... minden nap IS!

helyettes alsegédmunkás 2017.08.11. 13:24:46

Esetleg lenne még egy lehetséges magyarázat a vöröseltolódás magyarázatára a tágulási, valamint fénysebesség csökkenési elméleteken kívül. Ráadásul a relativitás elmélettel teljes összhangban. Csak az ide vonatkozó lényeget kiemelve: ha ahhoz a koordináta rendszerhez képest, amelyben én (mint megfigyelő) vagyok, mozgásban van egy másik vonatkoztatási rendszer, ráadásul a fénysebességet megközelítő sebességgel, abban hozzám képest az idő lassabban telik. Ez azt jelenti, hogy ott pl. a fényt, mint elektromágneses hullámot szinuszgörbeként egy időtengelyen ábrázolva, annak a hullámhossza (az időtengely megnyúlása miatt) megnő, és létre jön a vöröseltolódás jelensége. Ez idáig semmi új, de nézzük a mozgás lehetséges irányait. A kitüntetett irányok közül a kettőnket összekötő egyenes mentén felénk közeledő esetben kék, távolodó esetben vörös eltolódás jelensége lép fel. Viszont mi történik akkor, ha a mozgás iránya a kettőnket összekötő egyenesre merőleges, vagy ezzel a merőlegessel nem túl nagy szöget zár be? A fent leírtaknak megfelelően az időtengely megnyúlása miatt vöröseltolódást fog mutatni, pedig valójában nem távolodik! Mindezek alapján, ha az objektum elegendően távol van és hozzánk képest elegendően nagy sebességgel rendelkezik, teljesen önkényes állítás vele kapcsolatban az, hogy távolodik, mert vörös eltolódást mutat. Azt biztosan állíthatjuk, hogy gyorsan mozog hozzánk képest. A mozgás irányát pontosan meghatározni nem tudjuk, csak feltételezésekkel élhetünk. Egy, mindennek alapjául szolgáló elméletet én nem mernék alapozni rá.

Meridian74 2017.08.11. 14:00:25

@Gazz: én úgy értettem, hogy amit ma fekete lyukaknak vélünk, ott ott van a tömeg, de nem egy kis térrészbe összesűrűsödve, hanem csak a eseményhorizont közelébe préselődve (mint amikor az üvegfalra odanyomod az arcod) - mondjuk mint valami tórusz, körgyűrű szerűen. És innen aztán kilökődik. Valahogy így képzelem el. Tehát óriási nagy tömeg az van, viszonylag kis helyen, de még nem annyira kis helyre összeszorulva, hogy szingularitás történjen.

Oké, én nem vagyok se elméleti fizikus, se matematikus, se asztrofizikus, meg hasonlók. Csak érdekel a téma, sok ezzel kapcsolatos dolgot olvastam már, és mindig amikor meglátok egy-egy új posztot vagy cikket azt azonnal elolvasom...:)
Szóval én csak egy egyszerű laikus vagyok, akinek vannak víziói ezzel kapcsolatban. De úgy tudom, hogy egyetlen egy feketelyuk konkrét létezését sem tudták bebizonyítani egyértelműen, csak azt, hogy azt hogy ott nagyon sok anyag van, ami lehet hogy úgy viselkedik mint a tudósok egyik része szerint a fekete lyukak. Csak elméleti teóriák vannak nekik is, próbálkoznak modellezni, meg ilyenek. De senki nem látott még fekete lyukat, mert ahhoz túl messze vannak, vagy olyan helyen - galaxis központi része - ahová nem tudunk ellátni. Még a szomszédos Androméda galaxis központi magját sem tudják jól megfigyelni, mert túl sok gáz meg anyag veszi körbe, és eltakarja azt, hogy mi van ott. Legalábbis én így tudom.

Egyébként ennél is jobban érdekel, hogy az un Warp hajtómű kutatásával hogy állnak. Úgy tudom lehetséges az, hogy a téridőt összenyomják (összehúzzák) mesterségesen is, ezáltal lehetővé téve hogy rövid idő alatt nagy távolságot tegyenek meg (egyelőre ez csak elméleti úton), azaz látszólagosan gyorsabban haladva mint a fény, de mégsem megsértve ezt a törvényt. Úgy vélem csak ez az egy módja van annak hogy szomszédos csillagokig eljussunk ésszerű időn belül (az szvsz nem játszik hogy 100 évig utazzunk - bár sok sci-fi történet szól erről).
Csak kérdés, hogy sikerül-e ilyen eszközt létrehozni.

Gazz 2017.08.11. 14:03:32

@Meridian74: A WARP hajtóműhöz szükség lenne úgynevezett "különös" vagy "egzotikus" anyagra, ami olyan részecskékből áll, amit egyenlőre nem tudunk előállítani, és igazából csak elméleti síkon létezik.
Innét kezdve az egész teória almás.

38Rocky 2017.08.11. 15:01:13

@helyettes alsegédmunkás: Ha egy másik rendszer hozzánk képest merőlegesen mozog és közben nem változik a távolsága, akkor azt mondjuk, hogy körülöttünk körpályán kering. Ha ezt tételezzük fel a távoli galaxisokról, akkor eljutunk a geocentrikus (vagy nap-, vagy a tejút-centrikus) univerzumhoz. Ha a keringés ráadásul közel fénysebességgel történik, akkor annak fenntartásához hatalmas tömegre lenne szükségünk.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.08.11. 15:06:15

@wmiki: Te ilyen idézetet nem tucc mutatni tőlem, de én viszont tudok a tiédről. :-))

38Rocky 2017.08.11. 15:14:11

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:, @wmiki: Nem tudnátok a vitátokat közvetlenül lefolytatni?

comblog 2017.08.11. 15:24:26

Bár számomra a gondolat, hogy a fény sebessége időben nem állandó nem új (kb. 25 éve hallottam először egyetemi csoporttársamtól aki évfolyam szinten is kiemelkedő volt matematikából és fizikából is) jó ezt a gondolatot látni valaki olyan tollából is aki úgy tűnik ebben mélyebben benne van.
Mindenesetre sokkal szimpatikusabb számomra ez a verzió mint az, ahol amikor előkerült a probléma, hogy a felfúvódás szakaszában az anyag mozgási sebessége meghaladta a fénysebességét akkor simán lesöpörték a problémát azzal, hogy a téridő tágulására nem vonatkozik a fénysebesség korlátja.
Király, volt egy univerzális mindenre kiterjedő korlát ami hirtelen nem lett érvényes.
Sajnos sem időm, sem matematikai felkészültségem nem teszi lehetővé, hogy mindenen átrágjam magam, de felvettem ezt a blogot is azok közé amit figyelemmel kellene tartsak.
A szerzőnek meg sok kitartást, mert az ilyen gondolatok (ötletek) vitték előre eddig is a dolgot (és itt lényegtelen, hogy bejött-e vagy sem, utólag mi derült ki, utólag könnyű okosnak lenni) mintsem a totális megfelelési kényszer a "nagyok" világképének.

38Rocky 2017.08.11. 15:55:38

@comblog: Azért kezdtem hozzá a blog írásához, mert reméltem, hogy lesznek néhányan, akik számára közelebb tudni hozni a fizika izgalmas világát. Úgy látszik, hogy ez néhány esetben sikerült is.

legyetek 2017.08.11. 16:20:37

@38Rocky: Az "IGEN" és a "NEM" nem teljesen szimmetrikus opciók, nem egyforma az információtartalmuk!

38Rocky 2017.08.11. 18:11:10

@legyetek5ó6éú2: Én evvel arra akartam utalni, ha valamit tagadunk, akkor előszőr definiálni kell azt, amit tagadni akarunk.

Gyula Szasz 2017.08.12. 12:38:56

Paradigmaváltás a fizikában
Az anyag atomisztikus elmélete paradigmaváltást okozott a fizikában www.atomsz.com, ami abban mutatkozik meg, hogy nem csak a tudomány godolkodás módusa radikálisan megváltozott, hanem a világmindenségröl alkotott képünk is gyökeresen más lett. Azok a fizikai tulajdonságok, amik eddig megdönthetetlennek hittek, hirtelen szétporlottak, mint a kámfor. Ezért nyugodtan mondhatjuk az új fizika elsöpörte az eddig érvényesnek hitt és elfogadott elméleteket, amit a tudósok 400 év alatt a fizikában felépítettek.
Honnan jött ez a radikális változás?
Elsösorban onnan, hogy a fizika megmaradási tételei újra lettek megfogalmazva és ezek teljesen eltérnek a fizika eddigi megmaradási tételeitöl:
- A régi megmaradási tételek az energiamegmaradására épültek, annak ellenére, hogy zárt fizikai rendszerek nem léteznek és minden kölcsönhatás nem-konzervatív. Minden elfogadottnak nézett fizikai tétel, amiben az energia szerepel, és ezek mély gyökereket eresztettek a természettudományban, érvénytelennek tekithetök. Événytelen az energia kvantálása és a a tömeg-energia ekvivalencia elve.
- Az új megmaradási tételek az elemi töltések megmaradására épülnek, amik a c-vel terjedö kölcsönhatásokat okozzák. A két alapvetö kölcsönhatás, az elektromágnesesség és a gravitáció, c-vel terjedö és ezáltal nem-konzervatív kölcsönhatás. A töltések megmaradása egyben a testek súlyos tömege megmaradását is jelenti. Az új fizika a nem-konzervatív kölcsönhatások helytálló tudományos kezelését fogalmazta meg.
Gyökeres változás állt be a világmindenségröl alkotott képünkröl is: Az univerzumunk négy stabil elemi részecskéböl van felépítve, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek az elemi részecskék kétféle megmaradó elemi töltést, qi = { ± e}, gi = { ± g∙mP, ± g∙me}, hordoznak, amik a kétféle c-vel terjedö nem-konzervatív kölcsönhatást okozzák. Szingularitás nem lép fel a kölcsönhatásokban, mert az elemi részecskék nem tudják egymást megközelíteni közelebb mint 10-17 cm. Az anyag atomisztikus elmélete egy “relativisztikus” kvantummezö-elmélet, ami a véges Minkowski térben van definiálva, ami csak kvantált megmaradó töltésekre épült és a töltések a mezök forrásait jelentik.
Megváltozott az univerzumunkról alkotott globális kép is, Ösrobbanás az univerzumunk keletkezésére nem volt sohasem, nem lépnek fel Fekete Lyukak és Sötét Anyag sem létezik. Az univerzumunk fejlödése abból áll, hogy a megmaradó elemirészecskék csomósodnak és szétválnak.

Szász Gyula I.

Gyula Szasz 2017.08.12. 15:57:26

Az experimentally proven truths és a fizikai valóság
Csak egy pillantást kell vetni a CODATA adataira, és belátjuk, nincsenek kísérletileg bebizonyított igazságok. Az alapvetö fizikai állandók, a c, az e és az mP és me csak kb. 10-8-as pontossággal ismertek. De az egyetemes gravitációs állandó G = g^2/4∙π CODATA 1998-as megadása szerinti bizonytalansága már 0.15% (!). A G kilóg a sorból, mert a kísérletileg mért értékek majdnem 2.2% érték intervallumban adódtak és még a legújabb értéket is 0.7%-as tartományban szóródnak. Nem kell messze menni, Kepler harmadik törvénye is 0.15%-os eltérést mutat a bolygóinknál. Vagyis a Kepler állandó, az elfogadott fizika véleményével ellentétben, bizony függ a bolygók összetételétöl. Kepler harmadik törvénye a bolyók periódikus mozgását foglalja magába. Newton mozgásegyenletéböl kiszámított egyetemes newtoni gravitációs állandó (a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát feltéve) nagyon bizonytalan értéknek felel meg. Hol vannak az experimentally proven truths a fizikában?

Ezen túl, az elfogadott fizikának, nincs alapvetö axióma rendszere. Ezért én ezt fogalmaztam meg a fizikában:

Four kinds of point-like, stable elementary particles exist: e, p, P and E.
- The elementary particles carry two kind of conversed elementary charges, qi = {- e, + e, + e, - e} and gi = {- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E.
- The elementary charges cause the interactions between particles. They cause the interaction fields. The masses mP, me are the elementary masses of proton and electron.
- The interactions propagate with c and the constant propagation is independent of the state of the motion of particles.
Because of the physical measurements, it should be taken into account that
- measurements with infinite precision cannot be assumed,
- each measurement is performed in finite regions of space and time.

(Magyarul:
Négy féle pontszerü, stabil elemirészecske létezik: e, p, P and E.
- Az elemirészecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak: qi = {- e, + e, + e, - e} and gi = {- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E.
- Az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást a részecskék között. Ezek okozzák a kölcsönható mezöket. A tömegek mP, me a proton és elektron elemi tömegei.
- A kölcsönhatások c-vel terjednek és az állandó propagáció független a részecskék mozgási állapotától.
A fizikai merések miatt figyelembe kell venni hogy
- végtelen pontosságú mérések nem léteznek,
- minden mérés véges tér-idö tartományban van elvégezve.)

A kutatásom szerint a “pontszerüség” csak azt mondja ki, hogy az elemirészecskék, e, p, P és E, egészen 10-17 alattig pontszerünek tünnek. www.atomsz.com
Egy axióma rendszerröl meg tudni kell, hogy az axióma rendszert egészében kell felhasználni, a benne megfogalmazott állításokat nem lehet egyenként kétségbe vonni. Az axióma rendszer vagy ellentmondásmentes és teljes, vagy nem. Ha igen, akkor meg lehet vele mindent magyarázni, ha nem, hamar kiderülnek az ellentmondások.

A négy stabil elemirészecskére alapuló atomisztikus anyag elmélet kimutatta például, hogy a Planck állandó, h, egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be, tehát nem kvantálja az energiát. Ezen kívül minden megfigyelt részecske felépítése az e, p, P és E-kböl meg van határozva, a súlyos tömegükkel együtt. Mivel a tehetetlen tömegük fenomenologikusan ismert, az elemirészecskék kötési enegiája is ki lett számolva. A súlyos és a tehetetlen tömeg nem azonos. A gravitációs mezö mozgásegyenlete is egy hullámegyenlet.

A részecskefizika Standard modellje erre képtelen volt. Még az elemirészecskéket sem tudta meghatározni. Nem tudta meghatározni, mik az elemirészecskék és mik az összetett részecskék. A Standard modell azt sem tudja HÁNY részecske lép fel egyáltalán a világmindenségünkben, nem tudja az anyag felépítését(!) A Standard modell nem építette be gravitációt is a részecskefizikába.

Az áttérés az energétikus fizikáról az atomisztikus anyag elméletére pradigma váltás. A gravitációt is elemi töltesek okozzák.

Szász Gyula I.

Gyula Szasz 2017.08.12. 16:18:14

"A Nagy Reccs és a gravitáció

A gravitáció biztosítja, hogy létrejönnek a nagyobb égi objektumok, mint a bolygók, csillagok és a galaxisok. A bolygók keringése a napjuk körül, a csillagok keringése a galaxis centrumában lévő feketelyuk körül biztosítja, hogy ezek a képződmények állandóak legyenek és ne hulljanak be az égi objektumok a rendszer középpontjába. De mi szabályozza a különböző galaxisok eloszlását anélkül, hogy létezne az univerzum középpontja, amely körül keringve fenntartanák helyzetüket és a gravitáció miatt nem kerülnek egymáshoz egyre közelebb, míg létrejönne a Nagy Reccs, ahol a mintegy 2 milliárd galaxis hatalmas sűrűsége összeolvadna egyetlen hatalmad feketelyukban?

Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, a kezdeti hatalmas energia, amely szétrepíti a galaxisokat is, egyszer elfogyhat, ahogy a feldobott kő is visszaesik, ha kezdősebessége nem éri el a kozmikus sebességet. Más elképzelés szerint viszont a tágulás bármeddig tovább folytatódhat, de beállhat egy stacionárius egyensúlyi állapot is. Mit mond a kérdésről a fénysebesség csökkenésén alapuló elképzelés? Foglaljuk össze itt röviden ennek lényegét. Gondolkozzunk most egy kezdet nélküli univerzumon, ami mindig volt és mindörökké fennmarad, csak közben bizonyos tulajdonságok változnak meg. Ekkor gondolkozásunk kiindulópontja bármilyen korszak lehet, de célszerűbb az univerzum sorsát a jelenlegihez viszonyítani. Vizsgálatunk tárgya ezért, hogy milyen volt az univerzum T idővel ezelőtt?"

A fénysebesség és a gravitációs mezö terjedési sebessége c. Kezdetnélküli univerzumunk van, ami örökké fennmarad. Csak a stabil elemirészecskék csomósodása és szétszóródása változik. A gravitáció vonzó és taszító is lehet, attól függöen, hogy proton-bázisú, vagy elton-bázisú anyagról van szó.

A fénykibocsátását nem értette meg a fizika, a fény nem más mint elektromágneses hullámzás. A gerjesztett atomok instabil rezonancia képes részecskerendszerek. A vöröseltolódást máshogyan kell megmagyarázni, mint a távolibb galaxisok nagyobb relatív sebességével.

Rocky1938 (törölt) 2017.08.13. 07:30:15

@Gyula Szasz:
Az mindenképp a tudomány javára szolgál, ha vannak egymással versengő fizikai elméletek. Ez módot ad rá, hogy végigmenve a halmozódó ismeretek seregén megnézzük, hogy melyik elképzelés képes jobb harmóniát teremteni az elméleti koncepciók és a megfigyelések között.
Ami az energiamegmaradás tételét illeti nekem más a kiindulási pontom, mert valójában nem a misztikus energia az, ami megmarad, hanem az a feltételezésünk, hogy minden mozgásban, minden átalakulásban – függetlenül attól, hogy konzervatívnak mondható-e – valami mindig megmarad és ezt a nagy MEGMARADÓT nevezzük el energiának. Ennek szellemében fogalmazzuk meg az energia különböző formuláit a mechanikában, a termodinamikában, a részecskefizikában és sorolhatnám tovább.
Valóban érvénytelen lenne az energia kvantálása (mellesleg ezt pontosítani kell, mert csak kötött állapotban, valamint a fotonokra érvényes az energia diszkrét változása), valóban téves lenne a tömeg-energia ekvivalencia? Persze fel lehet építeni egy más elveken nyugvó fizikát, de ez még csak akkor érvvényteleníti a másikat, ha végigmenve a megfigyelések óriási seregén ez egyértelműen kimutatható. Egészen addig csak versengő koncepciókról lehet szó. Példaként: bár nekem a fénysebesség változásának elve – ami alatt azt értem, hogy bár a jelenlegi univerzumban állandó a fénysebesség, de attól még a messze múltban más lehetett – szimpatikusabb, mint az ősrobbanásé, amikor a vöröseltolódást értelmezni akarjuk, mégsem állítanám, hogy ez a jó, az üdvözítő koncepció, mert nincs módom a két elmélet minden következményének összevetésére. Ugyanakkor magam is kételkedem benne, hogy volt-e ősrobbanás, mert ennek feltételezése ellenőrizhetetlen extrapoláció, ami messze túlmutat a megfigyelhetőség határán.
Én nem állítanám szembe az energiamegmaradás elvét avval, hogy az elektron töltése és tömege állandó. Amikor azt mondjuk, hogy az elektron töltés és tömege megmarad, akkor azt mondjuk ki, hogy az elektromos erő, a gravitációs erő és a tehetetlenség marad meg, de valamennyihez az energia valamelyik formája kapcsolható. Tehát itt RÉSZLEGES megmaradási elvekről beszélünk.
Nekem önkényesnek tűnik (lehet, hogy tévedek) az elektron, a pozitron és a proton kiragadása, az elton(?)-nal meg nem tudok mit kezdeni. Az elektron valóban kitüntetett szerepet játszik, mint a nyugalmi tömeg legkisebb megnyilvánulása, de az összetett szerkezetű proton tömegét már az erős kölcsönhatás határozza meg, bár ennek elméleti meghatározására nincs érvényes magyarázat a Standard Modellben sem. Ha a pozitronról szó esett, akkor miért nincs említve az antiproton, vagy ez a számomra ismeretlen elton? Ha viszont sikerült egy olyan elméletet találni, amelyikből számszerűen kiadódik a műon és tauon, valamint a különböző hadronok tömege, akkor az új paradigma már elfogadást nyerhet.
A kvantummechanikával viszont ellenkezik az a megállapítás, hogy két elemi részecske nem közelítheti meg egymást jobban 10-17 cm-nél, hiszen a hidrogén atom ’s’ pályáján az elektron véges valószínűséggel található meg az atommag centrumában is. Nem esik szó a Planck állandóról, pedig ez határozza meg az elemi részecskék saját impulzusmomentumát és a foton energiáját.
Van-e fekete lyuk, van-e sötét energia? Evvel magyarázzuk jelenleg a galaxisok szerkezetét és az univerzum stabilitását. Persze lehet, hogy ennél van jobb magyarázat, de itt is alternatívákról van szó, ezért számomra túl kategorikusak az ilyen kijelentések.

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:14:31

"Ami az energiamegmaradás tételét illeti nekem más a kiindulási pontom, mert valójában nem a misztikus energia az, ami megmarad, hanem az a feltételezésünk, hogy minden mozgásban, minden átalakulásban – függetlenül attól, hogy konzervatívnak mondható-e – valami mindig megmarad és ezt a nagy MEGMARADÓT nevezzük el energiának."
Én csak a stabil elemirészecskék elemi töltéseit tartom MEGMARADÓNAK, ez az a valami ami megmarad, és én ezeket nem is nevezem ENERGIÁNAK! Ezek megmaradó töltések! Ez az atomisztikus anyag elméletem alapja.
Lássd pl. az INDEX fórum Új Fizika rovatját.
"Valóban érvénytelen lenne az energia kvantálása (mellesleg ezt pontosítani kell, mert csak kötött állapotban, valamint a fotonokra érvényes az energia diszkrét változása), valóban téves lenne a tömeg-energia ekvivalencia? Persze fel lehet építeni egy más elveken nyugvó fizikát, de ez még csak akkor érvvényteleníti a másikat, ha végigmenve a megfigyelések óriási seregén ez egyértelműen kimutatható. Egészen addig csak versengő koncepciókról lehet szó. Példaként: bár nekem a fénysebesség változásának elve – ami alatt azt értem, hogy bár a jelenlegi univerzumban állandó a fénysebesség, de attól még a messze múltban más lehetett – szimpatikusabb, mint az ősrobbanásé, amikor a vöröseltolódást értelmezni akarjuk, mégsem állítanám, hogy ez a jó, az üdvözítő koncepció, mert nincs módom a két elmélet minden következményének összevetésére. Ugyanakkor magam is kételkedem benne, hogy volt-e ősrobbanás, mert ennek feltételezése ellenőrizhetetlen extrapoláció, ami messze túlmutat a megfigyelhetőség határán."
Fotonok nem léteznek, a tömeg-energia ekvivalencia sem érvényes. De a kölcsönhatások c-vel történö terjedése a fix. www.atomsz.com
A c mellett még az elemi elektromos és elemi gravitációs töltések maradnak meg.

A Planck állandó igazi fizikai jelentösége, hogy az egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be, ami az elemirészecskék megmaradásából következik.

Szász

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:21:47

"Persze fel lehet építeni egy más elveken nyugvó fizikát, de ez még csak akkor érvvényteleníti a másikat, ha végigmenve a megfigyelések óriási seregén ez egyértelműen kimutatható."

Jó, kezdjük el az összes megfigyelt stabil és instabil részecskénél. A "Prognoses of Atomistic Theory of Matter and Observed Particles" munkám kimutatta, hogy minden részecske a négy stabilból, e, p, P és E, épül fel. Elküldjem neked ezt a munkámat?
Itt kezdödik el a megfigyelések óriási serege.

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:28:05

Az elton (E) az elfogadott fizika “antiprotonnak” becézi.

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:35:57

A négy stabil elemirészecskével, e, p, P és E, nem történik soha semmi. Ezek nem tudják egymást megsemmisíteni és ezeket nem is lehet a mezökböl elöállítani.

Ez a paradigmaváltás!!!!

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:41:28

"Én nem állítanám szembe az energiamegmaradás elvét avval, hogy az elektron töltése és tömege állandó. "

Ezt pontosítom: Az elektron elektromos töltése és az elektron súlyos tömege, me, marad meg. Ezek állandók. De állandó még az elektron elemi gravitációs töltése, gi = -g∙me is

Gyula Szasz 2017.08.14. 11:44:27

"Az elektron valóban kitüntetett szerepet játszik, .. "

Nem csak az elektron játszik kitüntetett szerpet, hanem a pozitron, a proton és az elton is. Ezek mindig megmaradbak!

Gyula Szasz 2017.08.14. 12:12:39

Az hogy az elektron, a pozitron, a proton és az elton kitüntetett szerepet játszanak, az még nem elegendö egy fizikai elméletet levezetni.

Ehhez még fel kell tételezni, hogy ezek a stabil elemirészecskék kétféle megmaradandó elemi töltést, az elemi elektronos töltést és az elemi gravitációs töltést, hordoznak magukkal. Továbba fel kell még tételezni, hogy az elektromágneses és a gravitácios kölcsönhatás c-vel terjed és mezök c-vel történö terjedése független a részecskék mozgási állapotától.
Ez más elegendö és én ezt ki is használtam a
" A Comparison of the Static and the Dynamic Forms of Interaction within the Atomistic Theory of Matter" munkámban. Ezt is el tudom küldeni neked, ha tudom milyen címre.

Gyula Szasz 2017.08.14. 12:14:13

Mindenestere Ösrobbanás nem létezett soha sem, és Nagy Reccs sem fog sohasem bekövetkezni.

Gyula Szasz 2017.08.14. 12:25:44

".. de az összetett szerkezetű proton tömegét már az erős kölcsönhatás határozza meg, bár ennek elméleti meghatározására nincs érvényes magyarázat a Standard Modellben sem. Ha a pozitronról szó esett, akkor miért nincs említve az antiproton, vagy ez a számomra ismeretlen elton? Ha viszont sikerült egy olyan elméletet találni, amelyikből számszerűen kiadódik a műon és tauon, valamint a különböző hadronok tömege, akkor az új paradigma már elfogadást nyerhet."

Elöször is, a proton NEM ÖSSZETETT SZERKEZETÜ, erös-kölcösnhatásra meg semmi szükség nincs. Mint más emlíettem az elton az "antiproton", avval a különbséggel, hogy a proton az eltont nem tudja megsemmisíteni. Nekem sikerült egy olyan elméletet kifejleszteni, ami megmargyarázza nem csak a müon, és tauon szerkezetét, hanem a neutrínókét, az instabil mezonokét és barionokét is, a négy stabil elemirészecskéböl.

Kvarkokra és mértékbozonakra nincs semmi szükség!

Gyula Szasz 2017.08.14. 12:31:49

"Én evvel arra akartam utalni, ha valamit tagadunk, akkor előszőr definiálni kell azt, amit tagadni akarunk."
Én tagadom az elfogadott kvantum elméleteket szöröstöl-böröstöl, tagadom az energia-tömeg.ekvivalecia elvet és tagadom a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát!

Az anyag atomisztikus elmélete is egy "relativisztikus" kvantummezö elmélet, de ahol csak a mezök forrásai kvantáltak.

Gyula Szasz 2017.08.14. 13:06:30

"Tudomány: folyamatos hazugságok sorozata.
Nem az a baj, hogy meséket mesélgettek egymásnak, csak ne lenne kötelező, hinni bennük. "

Pontosítok: Az az elfogadott tudomány folyamatos hazugság, ami az akadémiák tanítanak.

38Rocky 2017.08.14. 14:30:35

@Gyula Szasz: Látom, hogy van egy kidolgozott fizikai koncepciód. Én evvel kapcsolatban tettem egy-két észrevételt, amire te sok kommentben válaszoltál. Maradjunk ennyiben, mert nekem arra nincs időm és energiám, hogy elmélyedjek elméletedben, de ha azt akarod, hogy ez az egyetemes fizika részévé váljon, akkor publikálni kell vezető fizikai folyóiratokban. Nem lesz könnyű dolgod!

Még valamit: az ember saját elképzeléseivel szemben legyen százszor kritikusabb, mint másokéval.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2017.08.14. 22:07:33

@38Rocky: ironikus, hogy kritikáról beszélsz tudományos elméletekkel kapcsolatban, amikor az ősrobbanás, meg az evolúció elmélet is rajzokkal van "bizonyítva"
Ott még nem kellett a kritika?

Gyula Szasz 2017.08.16. 16:00:37

Az INDEX forum, Új Fizika, Az Új Fizika alapelvei-ben a paradigmaváltásról van szó, ami azt jelenti hogy az energétikus fizikáról át kell térni a négy stabil elemirészecskére alapított atomisztikus fizikára. Oda feltettem a két neked ajánlott munkámat is, angol nyelven.

E elmélet szerint ősrobbanás nem volt sohasem.

Gyula Szasz 2017.08.16. 16:07:20

Fekete Lyukak sem léteznek, de létezik egy maximális anyag sürüség kb. 10^+24 kg-nál.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.16. 17:14:56

@Gyula Szasz:

Csak egyet tudok érteni @38Rocky: véleményével. Publikáld az elméletedet, az arxiv.org -on ingyen is megteheted. Bár kétlem, hogy ezzel újat mondtam neked.

Gyula Szasz 2017.08.17. 09:52:39

38Rocky: „@Gyula Szasz: Látom, hogy van egy kidolgozott fizikai koncepciód. Én evvel kapcsolatban tettem egy-két észrevételt, amire te sok kommentben válaszoltál. Maradjunk ennyiben, mert nekem arra nincs időm és energiám, hogy elmélyedjek elméletedben, de ha azt akarod, hogy ez az egyetemes fizika részévé váljon, akkor publikálni kell vezető fizikai folyóiratokban. Nem lesz könnyű dolgod!

Még valamit: az ember saját elképzeléseivel szemben legyen százszor kritikusabb, mint másokéval.“

Kedves 38Rocky, köszönöm a jó tanácsokat, én az elméletem megalapozásánál magamtól is ehhez tartottam magamat: Nem vettem át az elfogadott fizikából sok minden, csak azt hogy az elektromágnesességet elemi elektromos töltések okozzák, és hogy az elekromágnesesség a töltést hordozó testek mozgási állapotától függetlenül c-vel terjed (Michelson Morley kísérlet eredménye). Így az elektromágneses jelenségeket egy nem-konzervatív mezövel lehet megmagyarázni a véges Minkowski térben. Ehhez én, analog gondolkodással, feltételeztem, hogy a gravitációt is elemi töltések okozzák, és a gravitáció is c-vel terjed, függetlenül a gravitációs töltéseket hordozó testek mozgási állapotától. Erre a kiinduló pontot Newton statikus gravitációs erötörvénye és a Coulomb törvénye teljes analogiája adta meg. Össze kellett még füzni a természet két alapvetö kölcsöshatását és én ezt avval tettem meg, hogy feltételeztem, hogy CSAK négy stabil elemirészecske, e, p,P és E, létezik és ezeknek CSAK két elemi töltése van, qi = {±e} és qi = {±g∙me, ±g∙mP } van, ahol e az elemi elektromos töltés, me és mP az elektron és a proton elemi tömege, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4∙π. Több alapvetö fizikai feltevésre nincs is szükség, így a fizikai leírásnak az alapja ez az axóma-rendszer

Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E.
- The elementary particles carry two kind of conversed elementary charges, qi = {- e, + e, + e, - e} and gi ={- g∙me, + g∙me, + g∙mP, - g∙mP}, i = e, p, P, E.
- The elementary charges cause the interactions between particles. They cause the interaction fields. The masses mP, me are the elementary masses of proton and electron.
- The interactions propagate with c and the constant propagation is independent of the state of the motion of particles.
Because of the physical measurements, it should be taken into account that
- measurements with infinite precision cannot be assumed,
- each measurement is performed in finite regions of space and time.

Az elemi gravitációs töltések bevezetése egy teljesen új, radikális ötlet a fizikában, és ez megalapozta az anyag atomisztikus elméletét, ami a négy stabíl elemirészecskékre alapul. Erre se Lorentz, se Poincaré, se Einstein nem jött rá.

Az elemi gravitációs töltések bevezetése, ami az anyag atomisztikus elméletében torkol, paradigmaváltást jelent a fizikában.

Az új axóma-rendszer alapján levezettem a mezök és a részecskék mozgásegyenleteit, és kisült hogy az elfogadott fizikában egyetlen-egy mozgásegyenlet sem lett helyesen felállítva, még Newton mozgásegyenlete sem a statikus gravitációs mezöben. Newton egyenlete csak akkor érvényes, ha a testek gravitációs töltései azonos elöjelüek, de ekkor is a testek súlyos és tehetetlen tömege különbözik. Maxwell által felállított mozgásegyenlét az elektromágneses mezöre is, ami helyes volt, elrontotta a fizikus community a mezö kvantálásával: A fizikusok nem vették észre, hogy a Planck állandó, h, csak a részecskék mozgásegyenletében lép fel, mint egy Lagrange multiplikátor, a részecskék megmaradása miatt. Továbbá, le tudtam vezetni az összes megfigyelt részecskék összeállítását a négy stabil elemirészecskéböl, a fenomenologisan már ismert kötési energájukkal együtt. A Földön a mi anyagunk proton-bázisú, mert csak protonokból elektronokból és pozitronokból áll. De, és én ezt feltételezem, léteznie kell elton-bázisú anyagnak is, ami más galaxisokban van összegyülve. E kétfajta galaxisok között taszító gravitációs hatás uralkodik, de ezt a kétfajta galaxis az elektromágeses jelenségeken keresztül nem megkülönöztethetö. Léteznek még olyan összetett részecskék, amiknek mindakét megmaradó töltése nulla, ezek a részecskék a tömegnélkülinek tünö neutrónók. Az anyag atomisztikus elméletnek még azt a pognózisát kell kiemelni, hogy létezik egy maximális anyag sürüség kb. 10+24 g/cm3-nál, ami onnan ered, hogy az elemirészecskék nem tudják egymást közelebb megközelíteni, mint kb. 10-17 cm, a statikus erök 1/r2 szingularitása ellenére.

Ez az új fizikai koncepció sok mindent az elfogadott fizikából porba döntött, elsö helyen a tömeg-energia ekvivalencia elvet, meg a kvantumelméleteket kell megemlíteni. A gravitációt is nem a tér-idö meggörbülés okozza, hanem elemi gravitációs töltések. A “kvantumgravitáció” kérdése is megoldódott: Az anyag atomisztikus elmélete egy “relativisztikus” kvantummezö elmélet, de ahol CSAK a kölcsönhatást okozó mezök forrásai kvantáltak.

Gyula Szasz 2017.08.17. 09:53:14

Nem akarok nagyképü lenni, de én úgy érzem magamat, mint Kopernikusz az ö idejében: Ö arra jött rá, hogy nem a Föld áll a világmindenség középpontjában, hanem a Föld a Nap körül mozog. Ez egy radikális új tudományos koncepció lett, az egyház elfogadott véleményével ellentétben. Én meg arra jöttem rá, hogy a világmindenségünk CSAK négy stabil elemirészecskéböl áll, amik között CSAK az elektromágnesesség és a gravitáció uralkodik mind kölcsönhatás. Ez is egy radikálisan új tudományos koncepció, de ez az elfogadott fizika véleményével teljesen szemben áll.

Köszönöm azt a jó tanácsot is, hogy a kidolgozott fizikai koncepciómat vezetö fizikai folyóíratokba publikáni kell, de ezek az új elméletemet nem fogadták el. A fizikus community nem akar paradigmváltást, nem akar áttérni az elfogadott energétikus fizikáról az új atomisztikus anyag elméletre.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.17. 10:15:47

@Gyula Szasz:

"a kidolgozott fizikai koncepciómat vezetö fizikai folyóíratokba publikáni kell, de ezek az új elméletemet nem fogadták el."

Kár, hogy szelektíven olvasol, különben megfogadnád a tanácsomat, hogy az arXiv.org -on ingyen közzétehetnéd az elméletedet. Ez megvédene attól is, hogy valaki ellopja a munkádat, és akkor ő kapja a Nobel-díjat helyetted, hiszen az arXiv.org -on való publikálással egyben egyszer s mindenkorra bizonyítottad az elsőségedet is.

Emellett javaslom még neked, hogy vedd fel a kapcsolatot egy Nassim Haramein nevű tudóssal, aki a tiédhez hasonlóan forradalmi, új fizikát alkotott, amit a begyepesedett fizikusok szintén elutasítanak. Lehet, hogy a kettőtök elmélete termékenyítőleg hatna egymásra:

www.youtube.com/results?search_query=Nassim+Haramein

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.17. 10:22:22

Nassim Haramein professzor elméletének alapeleme az, hogy az elemi részecskék apró fekete lyukak. Ez szerintem alátámasztja a te elméletednek azt a részét, hogy nem léteznek csillagászati méretű fekete lyukak, hiszen ha a létező fekete lyukak elemi részecske méretűek, nem lehetnek csillagászati méretűek.

Gyula Szasz 2017.08.17. 12:06:40

Válasz érkezett a "A Nagy Reccs: összeroppanhat-e az univerzum?" című bejegyzéshez fűzött kommentedre
Kovacs Nocraft Jozsefne válaszolt neked:
________________________________________
@Gyula Szasz: "a kidolgozott fizikai koncepciómat vezetö fizikai folyóíratokba publikáni kell, de ezek az új elméletemet nem fogadták el."

Kár, hogy szelektíven olvasol, különben megfogadnád a tanácsomat, hogy az arXiv.org -on ingyen közzétehetnéd az elméletedet. Ez megvédene attól is, hogy valaki ellopja a munkádat, és akkor ő kapja a Nobel-díjat helyetted, hiszen az arXiv.org -on való publikálással egyben egyszer s mindenkorra bizonyítottad az elsőségedet is.

Emellett javaslom még neked, hogy vedd fel a kapcsolatot egy Nassim Haramein nevű tudóssal, aki a tiédhez hasonlóan forradalmi, új fizikát alkotott, amit a begyepesedett fizikusok szintén elutasítanak. Lehet, hogy a kettőtök elmélete termékenyítőleg hatna egymásra:

https://www.youtube.com/results?search_query=Nassim+Haramein“
Nem olvasok én szelektiven, de elöször a vezetö peer reviewed folyóíratokban szerettem volna megjelentetni a munkáimat, de a Phys.Rev., EPJA, ZNA és a Nature, és még a Fizikai Szemle is elutasította. A napokban kaptam elutasító választ a Foundations of Physics-töl is. Az elméletemet viszonr feltettem a netre www.atomsz.com.
Öszintén mondva, nem is tudom hová tudnám még beküldeni a kifejlesztett új fizikai koncepciómat, igy tényleg az arXiv.org maradt csak hátra.

“Nassim Haramein professzor elméletének alapeleme az, hogy az elemi részecskék apró fekete lyukak. Ez szerintem alátámasztja a te elméletednek azt a részét, hogy nem léteznek csillagászati méretű fekete lyukak, hiszen ha a létező fekete lyukak elemi részecske méretűek, nem lehetnek csillagászati méretűek.”

Nem, kérlek szépen, az én elméletem szerint az elemirészecskék e, p, P és E, nem apró fekete lyukak, hanem ezek úgy mutatják magukat, mintha kétféle megmaradó elemi töltései lennének.

Gyula Szasz 2017.08.17. 12:16:33

Igazából nem tudok állást foglani, hogy MIK A STABIL ELMIRÉSZECSKÉK, csak azt tudom mondani, hogy ezek úgy mutatják magukat mint ha kétféle megmaradó elemi töltései lennének …

Azt sem tudom, hogy miért propagálnak a kölcsönhatások a c sebességgel.

De valószinüen ezek a kérdések a fizikán belül nem is válaszolhatók meg.

Gyula Szasz 2017.08.17. 13:10:59

A protont (P) (meg a neutront (N) is) a részecskefizikusok ugyan nem tekintik elemirészecskéknek, az hiszik hogy ezek a részecskék három kvarkból állnak. Ez természesen nem igaz, a proton élettartama nagyobb mint 10^+33 év és a proton bomlását nem figyelte meg soha senki. A proton nyugodtan lehet stabil elemirészecskének nézni.

Az instabil neutron, N, meg négy stabil elemirészecskékböl áll és így bomolik szét

N = (P,e,p,e) → P + e + (e,p) + gamma sugárzás = P + e + νe + gamma sugárzás.

A νe =(e,p) meg egy elektronból (e) és egy pozitronból (p) álló elektron-neutrínó.

Gyula Szasz 2017.08.17. 19:43:13

Az INDEX fórumon megjelent az Új Fizika:

Elminster Aumar: “Nem igazán akartam hozzászólni, mivel a lényeget megmutattam korábban.
De mivel az állításaim alátámasztását kérted, ezért most kivételt teszek:
"From 1967 to about 1975 the MIT and SLAC groups carried out a series of measurements of inelastic electron scattering from the proton and neutron that provided the first direct experimental evidence that the proton and neutron are made up of quarks. This work confirmed the quark model and provided the experimental foundations for Quantum Chromodynamics, the theory of the so-called strong force. It was a very exciting time for me.
It was for this work that Henry Kendall, Richard Taylor and I were awarded the Nobel Prize in Physics in1990."
(hueuni.edu.vn/portal/en/index.php/News/the-road-to-the-nobel-prize.html)
A két tudományos publikáció ezzel kapcsolatban pedig itt található (sajnos előfizetéses/regisztrációs a weblap):
journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/PhysRevLett.23.930
https://journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/PhysRevLett.23.935“

Én meg már 1967-ben kimutattam, hogy a kvarkelmélet összes prógozisa ellentmondott a kísérleti megfigyeléseknek. A munkám címe "SU3-Symmetrie in der starken Wechselwirkung; Ein Vergleich mit den Experimenten". Magyarul: "Az SU3-szimmetria az erös-kölcsönhatásban; Egy összevetés a kísérleti eredményekkel."
Az összevetés katasztrofális eredményhez vezetett, semmi sem stimmelt: Vagyis a kvarkok, amiböl állitólag a megfigyelt részecskék fel lennének épitve, az SU3-modellel együtt számomra meghalt. Aztán késöbb nagyon el is csodálkoztam azon, hogy a fizikus kollégák a kvark modellre Nobel díjakat osztogattak.
Akkor én még nem is tudtam, hogy az erös-kölcsönhatás sem létezik (a gyenge-kölcsönhatás sem létezik), de ezt ma már tudom.
De akkor miböl is vannak a megfigyelt részecskék???
A neutrínók létezése hozta meg a helyes választ: Ezek azért tünnek "tömegnélkülinek", mert nem csak az elektromos töltésük semlegesítik meg egymást, hanem a gravitációs töltéseik is. Tehát nem csak elektromos töltések léteznek kétféle elöjellel, hanem az elemi gravitációs töltések is két elöjellel vannak ellátva. Ezek az elemi töltések megmaradnak és a stabil elemirészecskék, e, p, P és E, kétfajta elemi töltést hordoznak. Ezekböl van minden megfigyelt részecske felépítve.

Pár évvel kesöbb elkészítettem egy alapvetö munkát “Zur quantenmechanischen Beschreibung von Resonazphänomenen” (Magyarul, “A resonanzia jelenségek kvantummechanikai leírása”) Erre azért volt szükség, mert a részecskefizikában majdnem minden részecske instabil és a hatáskeresztmetszetek hemzsegnek a rezonanciáktól. A mathematikai alapgondolat egy új variáció elvhez vezetett engemet, amiben a stabil kötött részecske állapotok és a kitüntetett instabil részecske állpotok egy kalap alá vehetövé váltak. A variáció elméletet öt munkában nyilvánosságra is hoztam a hetvenes években, de a hatodikat, amiben kimutattam, hogy a Planck állandó, h, nem kvantálja a részecskék energiáját, hanem csak egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be, ami csak azért lép fel a részecskék mozgásegyenletében, mert az elemirészecskék megmaradnak, ezt a munkámat a fizikai szakfolyóíratok már nem fogadták el. Ez ellentmondott Eintein foton hipotézisának. Nem is kaptam kutatói állást a részecskefizikában, pedig nagyon szerettem volna folytatni az elkezdett munkámat. Más kutatói állásokat kellett elfogadnom a megélhetés miatt, de legalább jól kerestem. Ez idö alatt, egészen a nyugdijozásomig, nem is probáltam alapvetö munkákat beküldeni, nyilvánosságra hozni, erre nem is volt idöm.
A nyudíjas idö elején a pincéböl felhozam az elért eredményeket és elsönek a hetvenes években elutasított munkámat dolgoztam át és benyujtottam több vezetö fizikai folyóirathoz, persze el is lett utasítva. Ez a munkám a 2005-ben megjelent könyvem elsö fejezete. Különben a többi fejezet is mind elutasított munkát mutat be. Az ejtökisérletem tárgyalása, amit 2004-ben végeztem el Brémában, is benne van a könyvben.
A kutatásom végeredménye az anyag atomisztikus elmélete lett, amit itt is bemutattam, két kidolgozott munkám alapján. Ez egy új fizikai koncepció, ami egyben paradigmaváltást is jelentett. A paradigmaváltás áttérést jelentett az érvénytelen energétikus fizikáról az atomisztikus anyag elméletre.
A szakfolyóíratok engemet indexre tettek. Ma már ha be is küldenék egy munkát, ami azt igazolná, hogy Einsteinnek mégis igaza volt, még azt is biztosan elutasítanák, mert ez a nevem alatt futna. Pedig Einsteinnek semmiben sem volt igaza. Azt a kutatói munkát, amit én elvégeztem, nem is lehetett volna egy kutatói intézetben, elvégezni: Minden felettemesemek égnek állt volna a haja. Az összes munkám megtalálható a neten, a honlapomon www.atomsz.com, sok más információval együtt.

Gyula Szasz 2017.08.17. 19:43:53

Elminster Aumar, meg arra appellálni, hogy inkább használd a józan eszedet, az csak egy "Schlag ins Wasser" (mondja a sógor) lenne, mert ilyen neked nincsen. Helyesbítek, józan eszed neked a fizikához nincsen!
Elminster Aumar: "Helyesbítek, józan eszed neked a fizikához nincsen!"
“Tényleg nem vagyok fizikus.
De nem kell mesterszakácsnak lennem ahhoz, hogy egy ételről megállapítsam, hogy ehetetlen.”

Az látni is, hogy nem vagy fizikus.
Menj el tehát máshová szakácsnak és ott olvasdd a recepetek, amiket a fözésedhez felhasználsz. Remélem lesz valaki, aki átéli a föztedet.

Felszólítás: A fizikai analfabéták nem rontsák itten a levegöt!

naox: “Iszugyi, ez kb. az utolsó fórum, ahova írhatsz. De itt sem te szabod a szabályokat.
Az meg végleg szomorú, hogy amikor valaki rámutat az elméleted egy újabb ellentmondására, akkor lealázod, de a felvetésére még vázlatosan sem reagálsz.
Fogadd el, hogy ez egy nyilvános fórum, és azt is, hogy ha egy elmélettel a nyilvánosság elé állsz, akkor azt kritikák fogják érni. És egy kritikára nem válasz a "nénéd térgyekalácsa", meg a "takaroggy".
És még egy dolgot érdemes lenne megfontolnod: tudod, hogy az elméleted minimum "extravagánsnak" számít. Ha valaki mégsem nevez egyből bolondnak, hanem érdemben foglalkozik a felvetéseddel, talán megérdemelne annyit, hogy emberi módon kommunikálj vele.”

A "nénéd térgyekalácsa" a válaszom. Te is fizikai analfabéta vagy?
A mukámat mindenki kritizálhatja, mennél alapvetöbb a kritika, annal jobb.
De eddig csak fizikai analfabéták mondtak véleményt, mindenféle tudományos tartalom nélkül.

Gyula Szasz 2017.08.18. 16:04:49

“A munkámat mindenki kritizálhatja, mennél alapvetöbb a kritika, annal jobb.”
Engedjétek meg, hogy én kritizáljam az elfogadott akadémikus fizikát, mégpedig nagyon alapvetö módon.
Mint láttátok, az anyag atomisztikus elméletembe nagyon kevés feltevés megy be. Az egyik ilyen feltevés az, hogy az elektronok (e), a pozitronok (p), a protonok (P) és az eltonok (E) stabil elemirészecskék.
Hogy az elektronok és pozitronok elemirészecskék, me elemi tömeggel és ±e elemi elektromos töltéssel ellátva, ezt a részecskefizika Standard modellje is elfogadta. A nagyobb tömegü protonnál, ellátva mP elemi tömeggel és +e elemi elektronos töltéssel, az útunk már szétválik. Arra alapítva, hogy a proton élettartama hosszabb mint 10+33 év és a proton bomlását nem figyelte meg soha senki, én a protont, Standard modellel ellentétben, stabil elemi részecskének nézem. A részecskefizika Standard modellje megpróbálta összerakni a protont a neutronnal és ezeket nukleonoknak nézi. A nuklenokat a részecskefizika mint egy részecske két állapotát kezeli és a múlt század 60-as éveitöl elkezdve, három kvakból összetettnek képzelte el. Evvel szemben, én az instabil neutront (N), összetett részecskéknek nézem
N = (P,e,p,e) → P + e + (e,p) + gamma sugárzás = P + e + νe + sugárzás.
Az instabil neutron arra esik szét, amiböl áll: a négy stabil elemirészecskére és az elektron (e) kétszer lép fel. Itt bejött egy új részecske elnevezése, az elektron-neutrínóé, νe = (e,p), amit én egy elektronból és egy pozitronból állónak képzelek el. Tehát szerintem az elektron és a pozitron nem annihilálja egymást, hanem egy elektron-neutrínót képez: ez a két elemirészecske megmarad a találkozásuknál is ami volt: stabil elemirészecske. Itt a Standard modell, engedjétek meg a kifejezést, skizofrénül reagált: egy részröl tudja, hogy a νe az instabil neutron bomlásánál fellép, más részröl meg azt hiszi, hogy az elektron és a poziton, a tömeg-energia elv E = m*∙c2 szerint, megsemmisíti egymást. A Standard modell nem is tudta kibogozni, mi a neutrínó. Én nem követem ezt a nézetet, már csak azért sem, mert nem fogadtam el Einstein nézetét, hogy a speciális relativitás elv alapján meg tudta mondani, mit jelent az általa bevezetett új tömeg m*. A Standard modellel ellentétben, én nem fogadom el Einstein tömeg-energia elvét sem. Már itt gyülekeznek az alapvevö kritikák az elfogadott fizikával szemben. A tömegnélkülinek tünö neutrínók kényszerítettek engem feltételezni, hogy a megmaradó elemirészecskéknek, kétféle megmaradó elemi töltése van, qi és gi, mindegyik töltés el van látva két elöjellel. Az qi és gi elemi töltések a négy stabil elemirészecskét, az e, p, P és E-t, mindenképpen kvalifikálni tudják. Ez a feltevés radikálisan új és ennek a feltevésnek számtalan prognózisát le tudtam vezteni, ami mind ellentmondott a részecskefizika Standard modelljének. Az egyik ilyen eltérö PROGNÓZIS az lett, hogy az összetett részecskéknek különözik a súlyos és a tehetetlen tömege. Az e/3 töltésü kvarkokat sem látta soha senki.

Gyula Szasz 2017.08.18. 16:05:26

Most én témát váltok és áttérek az elektromágneses mezöre, ami c-vel terjed, a töltéseket hordozó testek mozgás állapotától függetlenül (Mickelson és Morley kísérlete). A c-vel terjedö elektromágneses mezö mozgásegyenletét Maxwell határozta meg a 19. század utolsó harmadában: ez egy nem-konzervatív mezö, ami például abban mutatkozik meg, hogy az elektromágneses mezöben mozgó elektron energiája NEM MARAD MEG. Miért kellett az energiamegmaradást felhasználni a gerjeszetett atomok fénykisugázásánál, kérdezem én. Miért fogadta el a fizikus community Albert Einstein foton hipothézisát, amit aztán Niels Bohr felhasznált a gerjeszett atomok fénykisugárzása magyarázatára, az E = h∙ν relációval együtt. Csak azért, mert a fizika nem talált rá más magyarázatot és mert hitt, az energiamegmaradása törvényében, ami kimondja, hogy az energia nem veszik el, csak átalakul? Minden fizikus agyába beleverték, hogy az energiamegmaradás csak akkor érvényes, ha zárt fizika rendszerekröl van szó és ha a köcsönhatások konzervatívak. Hát ezek mind nem érvényesek a gerjesztett atomok esetében. Nem csoda, hogy én nem fogadtam el Einstein foton hipotézisát sem: nem tartom a részecskék energiáját kvantálva. Temészetesen, az elektromágeses mezö sem kvantált. Na, én itt is egy nagyon alapvetö kritikát gyakoroltam az elfogadott fizikával szemben: amit a fizika tankönyvek a fénykibocsátásról írnak, az eleve mind nem lehet igaz: fotonok nem léteznek a természetben.
Hátra maradt még a gravitáció beépítése a fizikába. Itt meg kell jegyezni, a részecskefizika nem építette be a gravitációt, mint egy kölcsönhatást a részecskefizikába. Itt is a fizika Einstein ötletét követte a gravitáció elméletére, ami arra épült, hogy Einstein elfogadta Galilei hipotézisát a testek egyetemes nehézségi gyorsulásáról. Ezt viszont a fizika 400 év alatt elmulasztotta ejtökísérletekkel igazolni. Einstein gravitáció elméletével szemben a gravitációt én mint kölcsönhatást kezelek az elemirészecskék között, az elemi gravitációs töltések által okozva. Továbbá feltételeztem, hogy a gravitációs mezö is c-vel terjed, a testek mozgási állapotától függetlenül (ez egy analog gondolkodás az elektromágneses jelenségektöl átvéve). Nem is tudta az elfogadott fizika a mainapig egynevezöre hozni a gravitácót a kvantumelméletekkel. Az én meglátásom az, hogy se nem helytálló Einstein gravitáció elmélete, se nem a kvantumelméletek alapja. Fel kell ismerni, hogy a fizika a kísérletek alapján nem tudott “bebizonyítani” eddig semmit sem. A saját etikájával szemben a fizika nem is kísérletek eredményére alapította a tudományát, hanem ezeregy ad hoc feltevés sokaságára.
Itt én az alapvetö kritikámat az elfogadott fizikával szemben tisztán és megérthetö módon megfogalmaztam. Mivel végtelen pontos mérések nem léteznek, én még a kezdöfeltételek egzakt ismeretét is tagadom. Azt sem látom be, hogy a részecskéknek valaha is pontosan ismert lenne a helye és a sebessége. Ez azért alapvetö, mert a részecskéket a fizikában csak valószinüség sürüségekkel szabad ábrázolni, és nem az (r,p) megadásával. A Minkowski tér egy pontja nem ábrázolja a részecskéket helytállóan. Ez tovább gyürüzik, ami az jelenti hogy a temészeti törvények nem determinisztikusak, de kauzálisak, a kölcsönhatások c-vel történö terjedése miatt és amiatt, hogy a részecskék sebessége nem tudja sohasem a c-t meghaladni.
A kirtikáimat összevetve fogalmaztam meg a négyféle stabil elemirészecskékre alapuló atomisztikus anyag elméletemet, ami nagyon kevés feltevést használ. Ockham borotvája levágott minden felesleges fizikai feltevést. Einstein fizikáját meg egy-az-egyben elutasítottam.
Azoknak a recepteken az összefogása, amit a fizika 1900 óta gyártott, az nem tudomány, az áltudomány.
Hát persze, a specrel sem helyettesíti az elektrodinamikát.

Gyula Szasz 2017.08.18. 16:22:16

"A speciális relativitáselmélet [1] legfontosabb előzménye Maxwell négy egyenlete volt, amelyben megadta az elektromágnesesség törvényeinek végső alakját, de ne felejtkezzünk el a nagyszerű elődökről sem, akik előkészítették az utat, itt csak a legfontosabbakat felsorolva: Coulomb, Gauss, Faraday és Newton. Lorentz volt, aki felismerte, hogy a Maxwell törvények olyan struktúrával rendelkeznek, amelyek új kapcsolatot teremtenek a tér és idő dimenziói között, ami olyan transzformációs törvényhez vezetett, amelyben a tér és idő koordináták viszonya megváltozott a nagysebességű mozgásokban. Minkowski ezt felismerve vezette be a téridő fogalmát. Az új elmélet általános matematikai megfogalmazását Poincaré adta meg, és Planck volt, aki megfogalmazta a tömeg és energia ekvivalenciáját. Az elmélet végső elveit Einstein fogalmazta meg, akinek nevéhez szokás kötni a relativitáselméletet, de ne feledkezzünk meg az elődökről, akik kitaposták az elmélet megszületéséhez vezető utat."

Na, na, na!

A tömeg nem ekvivalens az energiával! Se Lorentz, se Poincaré nem jött rá, hogy létezik megmaradó gravitációs töltés. A gravitációs töltések megmardása miatt a testek súlyos tömege megmarad és ez különbözik a testek tehetetlen tömegétöl.

Maxwell törvénye olyan struktúrával rendelkezik, amelyek új kapcsolatot teremt a tér és idő dimenziói között., ha a gravitáció is c-vel terjed. És miért ne terjedne a gravitáció is c-vel, hiszen már Newton statikus gravitáció erö törvénye is teljes analogiát mutat Coulomb erötörvényével.

Gyula Szasz 2017.08.18. 16:29:44

Elég az a fizikához, hogy a Minkowski térben egy invariáns tér-idö távolságot definiálni lehet, nem kell még a tér-idöt ezen túl meggörbíteni. Végerdeményben nem lehet a (súlyos) tömeget megsemmisíteni. Ösrobbanás nem létezett soha sem, de fekete lyukak sem keletkeztek az univerzumban.

Gyula Szasz 2017.08.18. 16:38:04

Einstein hozzáadását a fizikához nyugodtan el is lehet felejteni, pl. a kölcsönhatások igen is függenek a testek relatív távolságától, a testek relatív sebességétöl, és a relatív sebességek és a c arányától. De ez teljesen más, mint amit Einstein relatívelmélete mondott!!!!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.18. 18:35:58

@Gyula Szasz:

Nálam általában az szokott gyanússá tenni egy elméletet, amikor valaki megcáfolja Einsteint. Ui. az elmélert jóslatai pontról pontra mind bejöttek.

Egy szerény kérdés: A te elméleted falszifikálható? Ha nem, akkor hagyjuk. Ha igen, akkor kérlek, írj le egy olyan kísérletet vagy megfigyelést, amelynek az elméleted által megjósolttól eltérő eredménye cáfolhatja az elméletedet.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.18. 18:40:09

Mert az ugye alap, hogy az elméletedből minden eddigi kísérleti eredménynek vagy megfigyelésnek pontosan kell következnie.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.18. 18:43:20

Tehát kérlek, írj le egy K kísérletet, melynek eredményéül a "mainstream" fizika A-t jósol, míg a te elméleted B-t.

Gyula Szasz 2017.08.18. 22:03:17

Nálam az szokott gyanússá tenni egy elméletet, ha valaki az állítja, hogy Einsteinnek igaza volt.
Egy prognózisa az új elméletemnek, az hogy a testek súlyos tömege, mg(test), és a tehetetlen tömege, mi(test) különbözik. Hogy ezek kölönbözneik az már a bolygók R3(bolygó)/T2(bolyó) 0.15 ezreléknyi eltéréséböl kitünik, mert ez arányos az mg(bolygó)/ mi(bolygó)-val atomsz.com/book/5-section-the-orbit-of-planets-violate-the-uff/ . Lásdd ez is www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc .
A fizika azt hiszi, hogy mg(test)/ mi(test) = 1, ami nem igaz, tehát cáfoltam az elfogadott fizikát.
Az elöadásomban vannak olyan kisérltekek idézve, amik eledménye eltér a "mainstream" fizika jóslatától.

Gyula Szasz 2017.08.19. 07:26:57

Tiszta kép állt elö a világmindenség fejlödéséröl az anyag atomisztikus elméletével: Mivel az elemirészecskék örökké megmaradnak, Ösrobbanás nem volt és Nagy Reccs sem lesz sohasem. A testek súlyos tömege megmarad (= tömegmegmaradás) és örökké különbözik a tehetetlen tömegüktöl. Az elemirészecskék csak csomósodni és szétszóródni tudnak, nem-determinisztikusan .

Gyula Szasz 2017.08.19. 07:39:00

De a világmindenség fejlödése kauzális, mert a kölcsönhatások c-vel terjednek és mert a testek relatív sebessége nem éri el sohasem a c-t. Ez egy egész más fizikai koncepció mint amit Einsein tévesen összeszkábált.

Gyula Szasz 2017.08.19. 08:20:37

Az anyag atomisztikus elmélete azt is tisztázta, hogy miböl áll a világmindenségünk: CSAK a pontszerünek tünö négy elemirészecskékböl, e, p, P és E (ezek pontszerünek tünnek egészen 10-17 cm alattig) és közöttük CSAK a c-vel terjedö és nem-konzervatív kölcsönhatások, az elektromágesesség és a gravitáció uralkodnak (semmi szükség nincs az elfogadott fizika által bevezetett gyenge- és az erös-kölcsönhatásokra). Továbbá létezik egy maximális anyag sürüség kb. 10-24 g/cm3-al, tehát Fekete Lyukak és Sötét Anyag sem létezik.

Evvel minden el lett mondva, többet hozzáfüzni nem kell.

Gyula Szasz 2017.08.19. 08:27:06

"Tehát kérlek, írj le egy K kísérletet, melynek eredményéül a "mainstream" fizika A-t jósol, míg a te elméleted B-t. "

Na ja, arra még várni kell, hogy "MINDEN KÍSÉRTEL" igazolja, hogy a "mainstream" fizika teljesen tévedett, de már ki van dolgozva rá az új fizikai koncepció.

Gyula Szasz 2017.08.19. 10:12:18

Levél a Fizikai Szemle szerkesztöségének

Az új fizikai koncepció
________________________________________
Gyula Szasz <gyulaszasz42@gmail.com> 19. August 2017 um 09:44
An: szerkesztok@fizikaiszemle.hu

Tisztelt Szatmáry és Ledvai Úrak!

Tiszta kép állt elö a világmindenség fejlödéséröl az anyag atomisztikus elméletével: Mivel az elemireszecskék örökké megmaradnak, Ösrobbanás nem volt és Nagy Reccs sem lesz sohasem. A testek súlyos tömege megmarad (= tömegmegmaradás) és örökké különbözik a tehetetlen tömegüktöl. Az elemirészecskék csak csomósodni és szétszóródni tudnak, nem-determinisztikusan.
De a világmindenség fejlödése kauzális, mert a kölcsönhatások c-vel terjednek és mert a testek relatív sebessége nem éri el sohasem a c-t. Ez egy egész más fizikai koncepció mint amit Einsein tévesen összeszkábált.
Az anyag atomisztikus elmélete azt is tisztázta, hogy miböl áll a világmindenségünk: CSAK a pontszerünek tünö négy elemirészecskékböl, e, p, P és E (ezek pontszerünek tünnek egészen 10-17 cm alattig) és közöttük CSAK a c-vel terjedö és nem-konzervatív kölcsönhatások, az elektromágesesség és a gravitáció uralkodnak (semmi szükség nincs az elfogadott fizika által bevezetett gyenge- és az erös-kölcsönhatásokra). Továbbá létezik egy maximális anyag sürüség kb. 10-24 g/cm3-al, tehát Fekete Lyukak és Sötét Anyag sem létezik.
Evvel minden el lett mondva, többet hozzáfüzni nem kell.
"Tehát kérlek, írj le egy K kísérletet, melynek eredményéül a "mainstream" fizika A-t jósol, míg a te elméleted B-t. "

Na ja, arra még várni kell, hogy "MINDEN KÍSÉRTEL" igazolja, hogy a "mainstream" fizika teljesen tévedett, de már ki van dolgozva rá az új fizikai koncepció.
A kidogozott új fizikai koncepció egy „relativisztikus“ kvantummezö elmélet, de ahol CSAK a mezök forrásai kvantáltak, az elemirészecskék elemi töltéseivel. „Relativiszikus“ azt fejezi ki, hogy csak az elemirészecskék relativ távolsága és relativ sebessége, meg a relativ sebességek c-hez viszonyuló aránya számít.
Az „elfogadott“ fizika tévedett: Nem az energia, hanem a tömeg marad meg, pontosabban kifejezve a testek súlyos tömege marad meg. Ezt meg nagyügyesen Einstein tévesen kidobta az elfogadott fizikából.
Nem gondolja a Fizikai Szemle szerkesztösége hogy ezt közölni kell az érdeklödö olvasókkal?
Tisztelettel
Szász Gyula I.

Gyula Szasz <gyulaszasz42@gmail.com> 19. August 2017 um 10:04

An: szerkesztok@fizikaiszemle.hu
Cc: Fizika <fizika@titkarsag.mta.hu>, Jancsó Gábor <jaga@chello.hu>, palg <palg@chemres.hu>, Julian Szasz julianszasz@gmail.com

Tisztelt Szerkesztöség!

Mellékelem az új fizikai koncepció kidogozását és az új koncepció prognózisait.

Továbbá elmékeztetni akarom a szekesztöséget arra, hogy évekkel ezelött nem közölte le „Mi okozza a gravitációt?“

Tisztelettel,
Szász Gyula I.

2 Anhänge
Statics-Dynamics.pdf
452K

Atomistic-Theory-Particles.pdf
460K

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.19. 10:51:42

@Gyula Szasz:

"Nálam az szokott gyanússá tenni egy elméletet, ha valaki az állítja, hogy Einsteinnek igaza volt. "

Ez nem kis önbizalomra vall.

"az már a bolygók R3(bolygó)/T2(bolyó) 0.15 ezreléknyi eltéréséböl kitünik, "

Ez akkor fogadható el az elméleted alátámasztásául, ha az elméleted számszerűleg is előrejelzi az eltérés nagyságát, mint pl. Einstein a Merkur pályájának 43 ívmásodperces extra precesszióját vagy a gravitációs fényelhajlás pontos mértékét, hogy a többit ne is említsem.

És akkor ez még nem jelent falszifikálhatóságot, ahogy ezzel nyilván te is tisztában vagy. :)

A bolygók keringési idejére hivatkozni azért sem elfogadható, mert azt a Kepler-törvény csak ideális, perturbációk nélküli esetben írja le pontosan.

"For instance, the relative uncertainty of “Newton’s constant” G was set
up by the 1998 CODATA decision from 0.13 x 10-3 to 1.5 x 10-3."

Vagyis "Relative standard uncertainty 4.7 x 10-5"

physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value?bg

"[14] Gy. I. Szász, Measurement of UFF Violation with Li/C/Pb Compared to Al,
(2004)."

A mérések pontos és részletes leírását meg tudnád adni? Bizonyára nem én vagyok az első, aki erős kétkedéssel olvassa, hogy külöböző anyagú testek eltérő gyorsulással esnek. Már csak azért is, mert az általad is hivatkozott Eöt-Wash kísérletek épp azt igazolták, hogy a különféle anyagú testek pontosan azonos gyorsulással esnek:

"We have tested the Equivalence Principle (more precisely the Universality of Free Fall or UFF) for the following cases:

1. Be, Al, Cu and Si test bodies using the Earth as attractor. Our null results consitute the most precise laboratory tests of the UFF. Our results showed that the proposed "fifth force" and its natural generalizations did not exist."

www.npl.washington.edu/eotwash/equivalence-principle

"A fizika azt hiszi, hogy mg(test)/ mi(test) = 1, ami nem igaz, tehát cáfoltam az elfogadott fizikát."

Az ekvivalencia-elv sérülését centiméteresnél nagyobb távolságokra nem sikerült bizonyítani. De tegyük fel, hogy sérül; ezzel még nem igazoltad a saját elméleted helyességét.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.19. 10:53:15

@Gyula Szasz:

"Na ja, arra még várni kell, hogy "MINDEN KÍSÉRTEL" igazolja, hogy a "mainstream" fizika teljesen tévedett"

Én csak EGYET kértem tőled. :)

38Rocky 2017.08.19. 12:03:22

@Gyula Szasz: Neked van egy kedvenc elméleted, amiből olyan következtetésekre jutsz, ami ellenkezik a mérések tömkelegével bizonyított törvényekkel (Newton mozgásegyenlete, a tehetetlen és gravitáló tömeg azonossága …) és ezért kijelented: az eddigi fizikai törvények mind rosszak. Nem lehetne fordítva gondolkozni: ha saját elméletünk ütközik a már jól bizonyított tényekkel, akkor saját kiindulópontunk volt helytelen?
Az utóbbi időben rajtad kívül többen is ajánlották mindent megoldó paradigmaváltást hozó elméletüket. Én nem vagyok és nem is akarok döntőbíró lenni, mert nem érzem magam csalhatatlannak. Akinek az okoz örömöt, hogy új elméletet hoz létre az örüljön neki, de ne várja tőlem, hogy én fogom az elméletét elfogadni, vagy elutasítani.

Gyula Szasz 2017.08.19. 15:54:36

Ugy látszik nem vagy fizikus. Mert ha az lennél tudnád, hogy végtelen pontosságú mérések nem léteznek. Mincs olyan kísérleti eredmény, ami IGAZOLNI tudna egy elméletet. Különösen akkor, ha a kísérlet elvégése feltétele is kétes.
Az ekvivalencia-elv nem érvényes centiméteres távolságok allatt és nem érvényes cm-es távolságot felett. Tehát sehol sem érvényes.
“A bolygók keringési idejére hivatkozni azért sem elfogadható, mert azt a Kepler-törvény csak ideális, perturbációk nélküli esetben írja le pontosan.”
Nem, kérlek szépen, a bolygók megmért keringési idejére és a megmért nagy féltengely hosszára mindig hivatkozni lehet és ez nem támasztja alá Kepler harmadik törvényét. Semmilye perturbációs számítás nem kell hozzá.
“Ez akkor fogadható el az elméleted alátámasztásául, ha az elméleted számszerűleg is előrejelzi az eltérés nagyságát,”
Mond meg nekem a bolyók össeztételét és én pontosan megmondom neked az
a bolygók R3/T2 értékét.
Az Eöt-Wash csoport vezetöivel Adelberger-rel és Gundlach-hal tárgyaltam, rámutattam, hol voltak figyelmetlenek. Erre nem aztán is reagáltak.
A Merkus pályája anormáliáját megmagyarázza a gravitó-mágnetizmus, nem kell a tér-idöt meggörbiteni: A gravitáció is c-vel terjedö kölcsönhatás.
A Li, C, Pb relativ mozgása leírását a 2005-ben megjelent könyvem “Physics of Elementary Processes; Basic Approach in Physics and Astronomy”, ISBN: 963 219 781 7 hatodik fejezete tartalmazza.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.19. 16:15:57

@Gyula Szasz:

"Ugy látszik nem vagy fizikus."

Eltaláltad.

"Mert ha az lennél tudnád, hogy végtelen pontosságú mérések nem léteznek."

Soha nem állítottam, hogy léteznek. Attól még azért szoktunk mérni.

"Nincs olyan kísérleti eredmény, ami IGAZOLNI tudna egy elméletet."

Tudom. Csak alátámasztani tudja. Épp ezért kértem tőled, hogy írj olyan kísérletet, amellyel falszifikálható az elméleted. Sajnos nem írtál.

"Mond meg nekem a bolyók össeztételét..."

:))

"Az Eöt-Wash csoport vezetöivel Adelberger-rel és Gundlach-hal tárgyaltam, rámutattam, hol voltak figyelmetlenek. Erre nem aztán is reagáltak."

Lehet, hogy másként vélekedtek.

"A Merkus pályája anormáliáját megmagyarázza a gravitó-mágnetizmus"

Nocsak, akkor legalább a Gravity Probe B nem cáfolta meg Einsteint? Már ha te is ugyanazt érted gravitomagnetizmuson.

"a 2005-ben megjelent könyvem “Physics of Elementary Processes; Basic Approach in Physics and Astronomy”, ISBN: 963 219 781 7 hatodik fejezete tartalmazza."

Ha szerzői jogi problémák nem akadályoznak meg benne, akkor akár be is másolhatnád vagy belinkelhetnéd a szöveget.

Gyula Szasz 2017.08.19. 16:19:35

38Rocky, az anyag atomisztikus elmélete nem csak egy ú.n. “kedvenc elmélet”. Ebböl le tudtam vezetni a testek mozgásegyenletét, nem csak a statikus gravitációs mezöben, hanem a c-vel terjedö nem-konzervatív, idöben változó gravitációs mezöben is. Le tudtam vezetni a gravitó-Lorentz eröt is. Nem rajtam múlik, hogy ezt az elméletet nem taníták az egyetemeken és iskolákban.

Gyula Szasz 2017.08.19. 16:21:22

"Ha szerzői jogi problémák nem akadályoznak meg benne, akkor akár be is másolhatnád vagy belinkelhetnéd a szöveget. "

Kérlek szépen menj be egy nagyobb könyvtárba és kérd ki a könyvemet.

Gyula Szasz 2017.08.19. 16:26:14

A Gravity Probe B-ben nem használták a gravitó-Lorentz eröt.

"Csak alátámasztani tudja. Épp ezért kértem tőled, hogy írj olyan kísérletet, amellyel falszifikálható az elméleted."

Én olyan kísérleteket adtam meg, amik az ELFOGADOTT fizikát cáfolják és egyben az atomisztikus anyag elméletet alátámasztják.

Gyula Szasz 2017.08.19. 17:18:30

Kovacs Nocraft Jozsefne: “"Ugy látszik nem vagy fizikus."

Eltaláltad.”

Esetleg filozófus lehetsz, aki ismeri Kark Popper empírikus falszifikácíó elvét, de lehet hogy csak laikus vagy.

Mindegy, minden esetre én nem akarok többet bele invesztálni a felvilágosításodba, mint az mondani, hogy megtalálod mindenre a választ a honlapomon www.atomsz.com, csak magyar mellett nem lenne rossz angolul és németül is tudni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.19. 17:19:17

@Gyula Szasz:

"Kérlek szépen menj be egy nagyobb könyvtárba és kérd ki a könyvemet."

Bocs, de mi itt beszélgetünk. Téged semmi nem akadályoz meg abban, hogy bemásold vagy belinkeld a szöveget, amely a kísérleted általam kért pontos leírását tartalmazza. Ha te ehelyett pökhendien azt vágod hozzám, hogy a lakóhelyemről, egy isten háta mögötti faluból utazzak párszáz kilométert Pécsre, mert legközelebb TALÁN ott van meg az egyetem könyvtárában, akkor nagyon elvetetted a sulykot.

Mivel úgy vettem észre, hogy tudsz németül, inkább németül teszem meg neked a javaslatomat, hogy ne borzoljam itt nagyon a kedélyeket:

Leck mich am Arsch kreuzweise!

Gyula Szasz 2017.08.19. 19:38:22

Pregnánsan felvilágosítottál a lényedröl.

Gyula Szasz 2017.08.20. 10:16:14

A józan ész szerepe megvilágosítását a fizikában elküldtem a kalózoknak, meg azoknak akiknek erröl tudni kell:

Öszszakáll: “paradigmshift! Előálltál egy tiszta képpel, és egy faék egyszerűségű elmélettel, amely éket a mainstream tudományba vertél (Bréma). Az ék azonban megszorult, se ki, se be. Olyan ez a Régi Fizikának, mint egy rajzszög az elefánt körmében. De, mivel az csak akkor szerez tudomást a rajzszögről, ha az már magától kiesett, és érzékeny ormányával kitapogatja annak mibenlétét. Az elefántok erőssége az, hogy jó a memóriájuk, de amiről nem vesznek tudomást, az nekik se fáj.”

Nagyon rossz ez a hasonlatod “Olyan ez a Régi Fizikának, mint egy rajzszög az elefánt körmében.” Inkább az a helyes, hogy a Régi Fizikából egy életképtelen monstrumot épített a fizikus community a húszadik század elejétöl, ami mozogni sem tud. Ez sem igaz “csak akkor szerez tudomást a rajzszögről, ha az már magától kiesett”.

A huszadik század elején észrevették a fizikusok, hogy a 300 évig érvényesnek hitt klasszikus fizika nem stimmel. Avval sem a mikroszkópikus jelenségeket, sem a világmindenség fejlödését nem lehetett leírni. A klasszikus fizika addigi eredményessége például azt sugalta a tudósoknak, hogy a világmindenség fejlödése determinisztikus lenne. Max Planck 1900-ban egy olyan (saját maga által sem megértett) ötlettel állt elö, hogy a hatás (vagy az energia) kvantálására szügség van megmagyarázni a mikroszkópikus jelenségeket. És már a 19. században észrevettték a csillagászok, hogy Newton mozgásegyenlete nem stimmel, mert nem lehetett vele a Merkur pályája anormális precesszióját megmagyarázni. Aztán jött az ú.n. “tudományos forradalomnak” titulált mozgalom, ami nem volt más, mint az, hogy kalózok vették át az uralmat: A józan ész ki lett zárva. Ez után csak a tekintély kultusz, az öndicséret és a kizárások uralták a fizikát és ezen nem változott meg a mai napig semmi sem. Ilyen jelenségeket nagyon jól ismerünk a társadalom fejlödésében: ez a diktatúra. De a diktatúrát majdnem senki sem várta el az egzakt és önzetlen tudománynak felstilizált fizikában. Azért mondom, hogy majdnem senki sem várta el, mert voltak, mégpedig nem is kevesen, akik a józan eszüket használták, de ezek ki lettek zárva: ezeket az uralkodó fizikus community véres ellenségeinek tekintett és a józan ész meggondolásait kizárta a tudomány vérkeringéséböl. Jó, ezek közül senki sem tudta végérvényesen meghatározni, mi a helyes út és mi a végeredmény, de legalább látták, milyen irányba kell elindulni. Itt szeretném pédául Neumann Jánost idézni, aki a józan eszéböl kiindulva, megjegyezte, a disszcipáció egy alavetö fizikai jelenség és ez még sincs a fizika alapjaiba beépítve. A tekintély kultusz uralma, meg a végtelen öndicséret ugyan megengedte (mert ez kézzelfoghatóvá vált), hogy Newton mozgásegyenlete ki legyen javítva, de még sem engedte meg Kepler és Galilei törvényei kijavítását, ami abból áll, hogy a súlyos tömeg még sem azonos a tehetetlen tömeggel. Itt az asztal alá lett csúsztatva, hogy végtelen pontos mérések nem is léteznek, tehát tudományosan lehetetlen elfogadni, hogy minden testnek azonos lenne nehézségi gyorsulása. Ezt Einstein mégis elfogadta és a tér-idöt görbítette meg a gravitáció magyarázatára. A kezdöfeltételek egzakt ismeretében belefektetett hit, még ma is uralja az elfogadott fizikát, és ezt a mikroszkópikus fizikában ugyan áttették a kvantumállapotokra, csak a bizonytalanságot fogalmazták meg újra (Heisenberg). Van még valami, amit nem vettek észre a fizikusok, az az, hogy minden fizikai mérés csak véges tér-idö tartományba van elvégezve. Én ezt a kettöt belevettem a fizika alapjaiba. Továbbá egy pofon egyszerü feltevést fogalmaztam meg, azt hogy a gravitációt is megmaradó elemi töltések okozzák, épp úgy mint ahogyan az elektormágnesességet is megmaradó elemi töltések okozzák. Ennek a feltevésnek az a következménye, hogy nem is az energia, hanem a tömeg marad meg. Az új feltevésre alapítva, kidolgoztam az anyag atomisztikus elméletét, ami aztán ki is mutatta például, hogy a fizikus community eddig egyetlen-egy mozgásegyenletet sem tudott helyesen felállítani (még Maxwell egyenletét is elrontotta). És az is diderült, hogy a fizikus communitynak fogalma sincs milyen részecskékböl áll a világmindenségünk. Ez aztán sok volt az öndicsérettel telített kalózoknak, a diktatúrájukat megindokoltan végveszélybe látták. Aztán jött a diktatúra megszokott reakciója, jött a kiméletlen kiközösítés. Az elfogadott fizikát tehát nem mint egy életképes, hatalmas okos állatot kell nézni, ami véletlenül belelépett egy rajzszögbe, hanem mint egy hatalmas életképtelen monstrumot, amit a fizikus community csak a diktatúra eszközeivel tud fenttartani. A paradigmváltás az érvénytelen energétikus alapú fizikáról az anyag atomisztikus elméletére elkerülhetetlenné vált.

Gyula Szasz 2017.08.21. 09:17:03

Az új fizikai oktatás

Úgy kell a fizika oktatását elkezdeni a jövöben, hogy a világmindenségünk csak stabil, tehát nem változó, részecskékböl áll. Nevezzük el ezeket a részecskéket elektronoknak (e), pozitronoknak (p) , protonoknak (P) és eltonoknak(E). A világmindenségünk tehát a négyféle elemirészecskéböl, az e, p, P és E-böl áll. Ezek a stabil részecskek között csak az elektromos és a gravitáció hatás uralkodik és mindakettö hatás lehet vonzó és taszító és a hatásokat megmaradó töltések (elemi töltések) okozzák. Kísérletekböl tudjuk, hogy az elemi elektromos töltések, qi, ugyanolyan nagyok, de ellenkezö elöjelüek,

qi = {-e,+e,+e,-e}, i= e,p,P,E.

Millikan mérte meg az elektromos töltés nagyságát. J.J. Thomson meg kimutatta az elektron (e) létezését, és több mint egy évtizedre rá Rutherford a proton (P) létezését. Az elektronnak és a protonnak ugyan akkora az elektromos töltése, mint a protonnak, de ezek ellekezö elöjelüek. Ezek a tömegükben különböznek mP/me = 1836.1 Az elemi gravitációs töltésekröl, gi, tehát tudjuk, hogy két nagyságuk van. 1932-ben felfedezték a pozitront (p) és és 1955-ben az eltont (E) is. Az elemi gravitációs töltéseket így írhatjuk fel

gi = {-g∙me,+ g∙me,+ g∙mP,- g∙mP }, i= e,p,P,E,

ahol az egyetemes gravitációs állandó G = g2/4∙π. Newton statikus gravitációs erö egyenletét át kell írni az elemi gravitációs töltésekre és az eredi newtoni egyenlet csak azonos elöjelö gravitációs töltésekre lett alkalmazva.

Mickelson, Morley kísérlet az mutatta ki, hogy az elektromágnese mezö c-vel történö terjedése független az elektromos töltéseket hodozó testek mozgási állapotától. Tegyük át ezt a gravitációs mezö terjedésére is, analog gondolkodással. A stabil elemirészecskék magmaradó elemi töltései idöben változó mezöket okoznak, tehát energiát sugároznak ki. Meddig a töltések megmaradnak, ezek nem-konzervatív mezöket sugároznak ki, mert a töltéseket hordozó részecskék energiája nem marad meg. Több nem is kell a világmindenségünk leírásához és ez az anyag atomisztikus elmélete.

Két dolgot még figyelembe kell venni: mivel végtelen pontosságú mérések nem léteznek, nem ismerhetjük az elemi részecskék helyét és sebességét soha sem pontosan. A másik az, hogy minden mérés véges tér-idö tartományban van elvégezve. Mivel a c állandóval terjedö mezök összekapcsolják a tért és az idöt és ezt a Minkowski tér ábrázolja helyesen, a világmindenség leírását a véges Minkowski térben kell leírni. Ez itt áll

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144805638&t=9173849 .

A hatásintergrált Lorentz invariánsan kell megfogalmazni (hogy minden koordinata rendszeben használható legyen) és meg kell még jegyezni, hogy a hatásintergrál egy valószinüség sürüség funkciónál. A hatásintergralból le lehetett vezetni az elektromágnese és a gravitációs mezö mozgásegyenletét és a részecskék mozgásegyenleteit is. A részecskek mozgásegyenleteiben fellépnek még további állandók, amiket Lagrange mutiplikátoroknek nevezünk, mert a részecskék megmaradnak. A Planck állandó fizikai jelentése, hogy ez egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és nem kvantálja a részecskék energiáját.

Ilyen egyszerü lett a természet fizikai leírása, amire az 1900 óta uralomra jutótt fizikai kalózok nem jöttek rá. A kvantumelméleteket, a kvantumelektrodinamikát, a kvantumchromodinamikát és a meggörbülö tér-idöt nem kell tovább tanítani.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.21. 09:40:49

@Gyula Szasz:

"mivel végtelen pontosságú mérések nem léteznek, nem ismerhetjük az elemi részecskék helyét és sebességét soha sem pontosan."

Das heißt, Heisenberg hat sich auch geirrt, nicht wahr? Deiner "neuen Physik" nach ist die Unmöglichkeit unendlich genauer Messungen der Grund dafür, daß wir Ort und Impuls einer Partikel nie gleichzeitig genau messen können, und nicht Heisenbergs Unschärferelation. Witzig, das muß man schon zugeben.

"az 1900 óta uralomra jutótt fizikai kalózok nem jöttek rá"

Und dazu beschimpfst du noch all die großen Köpfe der vergangenen mehr als hundert Jahre. Das nenne ich Einbildung.

Na ja, Einbildung is auch eine Bildung. :D

Gyula Szasz 2017.08.21. 15:20:31

Csodálkozom, hogy merszed van még válaszolni, kérdéseket feltenni.

Nicht weil „wir Ort und Impuls einer Partikel nie gleichzeitig genau messen können“ sondern wir können weder Ort noch Geschwindigkeit nie genau messen , und das ist nicht Heisenbergs Unschärferelation!

Na kalózokról mindenkinek egy jó képe van: nem dolgoznak önzetlenül, elveszik a mások pénzét, erkölcstelenek és öndicsekvöek. Ez a jellemzés elég is a großen Köpfe-ekre..

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.21. 15:35:58

@Gyula Szasz:

"Csodálkozom, hogy merszed van még válaszolni, kérdéseket feltenni."

Es war eine rhetorische Frage, die keiner Antwort bedarf.

"wir können weder Ort noch Geschwindigkeit nie genau messen"

KIcsit még reszelhetnél a némettudásodon, ha már fentebb olyan nagyképűen írtad, hogy "csak magyar mellett nem lenne rossz angolul és németül is tudni". A németben nincs kettős tagadás, még a szlengben sem (eltérően az angol szlengtől, amelyben igen gyakori), ezért a weder-noch után nem állhat újabb tagadás, így a "nie" sem. És nem, a pongyola német beszédben sem.

Gyula Szasz 2017.08.22. 14:39:29

A modern fizika eltemetése.

Teljesen kitisztúlt a kép a természet tudományos fizikai leírásáról, amit Kepler, Galilei és Newton a 17. században elkezdett www.atomsz.com, mert a fizikát teljesen elöröl kellett el kezdeni felépíteni atomsz.com/wp-content/uploads/LettersInfiniteEnergy129black.pdf. A fizika e három óriása nem tudta, nem is sejthette, hogy a világmindenség négy stabil elemirészecskékböl van felépítve és a részecskék közötti kölcsönhatások, a részecskék mozgási állapotától függetlenül, c-vel terjednek. Ök természetesen azt sem sejtették, hogy a kölcsönhatásokat megmaradó elemi töltések okozzák.
Az ún. klasszikus fizika Newton négy axiómájára felépítve nagyon jól müködött egészen a 19. század végéig. A testeket csak egy fizikai mennyiség jellemezte, a tömeg. Pontszerü tömegpontok fizikáját Euler és Lagrange fejlesztette ki és Lagrange meg Hamilton megfogalmazták ezek alapján az analítikus mechanikát, mint egy gyönyörü tudományos époszt. De már Newton mozgásegyenletében fellép a tömeg kétféle jelentösége, ha a gravitációról szó van: már itten megjelenik a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg, amit a fizika egészen a mai napig azonosnak néz.
A fizikusok már a 17. században foglalkoztak a fénnyel is, Newton a fényt korpuszkulási jelenségnek, vele szemben Huygen hullámoknak tartotta. Egészen a 19. század elejéig kellett várni, amig Hamilton közösnevezöre tudta hozni ezt a két fizikailag teljesen eltérö álláspontot: Ö megállapította, hogy hullámjelenségeket bizonyos közelítésnél, mint korpuszkuláris jelenségeket lehet kezelni, ha a médium kiterjedése, ahol a hullámféle jelenséggel valami történik, kisebb mint hullámjelenség hullámhossza. Ezt az elméletet eikonál elméletnek nevezzük és ez elméletileg kibékitette Newton és Huygen eltérö fizikai felfogását. Az idöfolyamán a kutatók mindig behatóbban foglalkoztak az elektromos és mágneses jelenségekkel. Én itt Coulomb törvényére szeretnék elsösorban utalni, ami szekezetileg teljesen megegyezik Newton gravitációs törvényével, de egyböl meg is jegyzem, hogy mint a két törvény csak egy statikus közelítésnek felel meg. Elég az hozzá, hogy az elektromos töltések lettek az anyag, a testek, második jellemzöi, a tömeg mellett. Az elektromos töltésekböl kettöt lehetett megkülönböztetni, az elöjelükkel kapcsolatban és ezek vagy vonzzák egymást vagy taszítják, attól függöen milyenek a töltéseket hordozó testek elektromos töltése elöjele. Az is kisült a kísérletekböl, hogy az elektromossággal összekapcsolt jelenségek sokkal pregnánsabbak, mint a gravitáció jelenségei. Ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy az elektromos erök sokkal erösebbek a gravitációs erönél, mégis nagy mértékegységekben a gravitáció dominál.
Nem is csoda, hogy a 19. század utolsó harmadában nagy feljödések történtek: Maxell egyesítette az elektromágnességet a mágnetizmussal és megfogalmazta az elektromágneses mezö mozgásegyenletét, ami c-vel terjed. J.J. Thomson meg kimutatta az elektron (e) létezését, ami egy negatív elemi töltést hordoz és Millikan meg is mérte az elemi elektromos töltés nagyságát. Már a huszadik század elején Rutherford kimutatta a protont (P) is, ami pozitív elemi elektromos töltéssel van ellátva. A kisérletek felderítették, azt is hogy a proton tömege, mP, jóval nagyobb, mint az elektron tömege, me, az arányuk mP/me = 1836.1. Meg kell még jegyezni, hogy a fizika az elektromágnesességet és a gravitációt teljesen különbözöen kezelte, ami arra vezethetö vissza, hogy az erösségük különbsége elképzelhetetlen nagy, kb. 10-42. Hogy az elektromágneses mezö c-vel történö terjedése független a töltéseket hordozó testek mozgási állapotától, azt Michelsom & Morley kísérlete igazolta.
A klasszikus fizika az atomok fénykibocsátásánál, a mikroszkópikus elektromágneses jeleségeknél nagy nehézségekbe ütközött, nem tudta a klasszikus fizikában jól bevált elméleteket felhasználni. Én is csak utólag jöttem rá, mi volt a fizika alapvetö problémája: A kutatók minden további analízis nélkül feltétezték, hogy pontszerü testeknél, a részecskéknél, a pontos kezdöfeltételek ismerete alkalmazható, vagyis a részecskék helye és sebessége pontos ismerete. De ez nem is lehet igaz, mert végtelen pontos mérések nem léteznek. Továbbá, a statikus kölcsönhatásokból erdöen feltételezték és el is fogadták az energiamegmaradás tételét, annak ellenére hogy zárt fizikai rendszerek nem léteznek és annak ellenére, hogy minden c-vel terjedö kölcsönhatás nem-konzervatív kölcsönhatás. Az energiamegmaradás tehát nem lehet a természet fizikai leírása alaptörvénye.

Gyula Szasz 2017.08.22. 14:39:57

Egy harmadik alapvetö mulasztás is megtörtént, mégpedig az, hogy a fizika nem különböztette meg a testek kétfajta tömegét, a súlyos és a tehetetlen tömeget, pedig ezeknek teljesen eltérö fizikai jelentösége van. Az egyik a testek ellenállását jelenti minden rá ható erövel szemben, a másik meg csak a statikus gravitációs eröben lép fel. Itt se gondolt senki rá, hogy a minden testnél azonosnak vélt nehézségi gyorsulás elfogadása sem lehet helytálló, mert végtelen pontosságú mérések a nehézségi gyorsulás kimérésénél sem léteznek. Mégis a kutatók a mainapig ezt elfogadták, és Einstein ezen az alpon megszerkesztette a gravitáció elméletét, ami kiküszöbölte a súlyos tömeget, a gravitációt nem is kölcsönhatásnak nézte, hanem a tér-idö meggörbülésének. A kutatók elmulasztották ellenörizni ejtökísérletekkel a különbözö összetételü testek eltérö nehézségi gyorsulását.
A fényjeleségek magyarázatánál is egy alapvetö hiba történt, a kutatók az energiamegmaradás tételét alkalmazták, ami abban csúcsosodott be, hogy elfogadták Max Planck és Einstein téves feltételezését, hogy az energia kvantált. Innentöl a modern fizika teljesen tévútra került: Jöttek a kvantum elméletek, a kvantumelektrodinamika, a kvantumchromodinamika, a tér-idö szerkezete megsokszorozása (húr és membrán elméletek) és a kutatók mindenféle szimmetria elméletekkel is próbálkoztak, de végérvényesen nem tudták felderíteni, miböl áll a világmindenségünk és nem tudták a gravitációt a kvantumelméletekkel közösnevezöre hozni.
Én egy teljesen más utat követtem: Az elektromágnesességet egyesítettem a gravitációval, mivel feltéteztem, hogy mindakét kölcsönhatást a stabil elemirészecskék kétféle megmaradó elemi töltése okozza
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144805638&t=9173849
Feltételeztem, hogy az elemi gravitációs töltéseknek is két elöjele van. Levezettem azokat a prognózisokat is, hogy minden megfigyelt részecske a négy stabil elemirészecskéböl e, p, P és E-böl van összetéve
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144813272&t=9173849
A kísérletek eredményeire hivatkozva kimutattam, hogy a súlyos és a nyugalmi tehetetlen tömeg különbözik www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc
A megmaradó elemi töltések alapján ki lehetett számítani a testek súlyos és a nyugalmi tehetetlen tömegét, a részecskék tehetetlen tömege meg még fenomenologikusan ismert is volt. Az új elmélet, ez az anyag atomisztikus elmélete, és ebböl a tömegmegmaradás tétele vezethetö le (a súlyos tömeg megmaradása), mint a fizika alaptétele.
Az elemirészecskék pontszerü részecsék, ezek nem állnak még más alapvetöbb részecsékböl, ezeknek önperdülete (spinje) sincs. Ezeknek csak kétféle megmaradó elemi töltése, qi és gi, van, amik közöttük a két c-vel terjedö alapvetö kölcsönhatást okozzák. A részecskéket és a kölcsönhatásokat leíró folytonos mezöket a véges Minkowski térben egy Lorentz invariáns hatásintegrállal lehet megfogalmazni. A hatásintegrál egy valószinüségsürüség functionál, ami csak öt természeti állandótól függ, a c-töl, az e-töl, az elemi tömegektöl, mP és me, és a g-töl. A g az elemirészecskék fajlagos gravitációs töltését jelenti és ebböl lehetett az egyetemes gravitációs állandót, G = g2/4∙π, levezetni és nem Newton mozgásegyenletéböl, a súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága feltevésével. A Planck állandó, h, meg csak a részecskék mogásegyeneletében lép fel és egy Lagrange multiplikátor szerepet tölti be.
Feltünik, hogy a kísérleti fizika a természeti állandókat kb. 10-8-as pontossággal ismeri, az egyetemes gravitációs állandó, G, kivételével. Ezt csak kb. 1.5 ezreléknyi potossággal (CODATA 1998) lehetett meghatározni. Ezek alapján kimondható, a természet leírását csak kb. 10-8-as pontossággal lehetett meghatározni, de a gravitációs jelenségek még ennél is bizonytalanabbak. Minden ennél pontosabb fizikai állítások, mint pl. a kvantumelektrodinamikából eredö g-faktor 10-12 -es meghatározása és az ekvivalencia elvek 10-13 -10-17-es állitólagos beteljesedése, csak mint tudományos csalások eredménye értékelhetök.
Az áttérés a fizikában az elfogadott energétikus felfogásról az anyag atomisztikus elméletére paradigmaváltás. A természet tudmányos fizikai leírása megmaradási törvénye a TÖMEGMEGMARADÁS.
De a fizikus community diktatórikus eszközökkel elutasítja az anyag atomisztikus elmélete elfogadását, ennek a közzétételét tiltja: NEM AKAR PARDAIGMAVÁLÁST.
A 2005-ben kiadott könyvem, Physics of Elementary Processe; Basic Approach in Physics and Astronomy, ISBN: 963 219 791 7, ami Magyarországon minden nagyobb könyvtárban elérhetö és nemzetközileg is szét van terjesztve, ami az anyag atomisztikus elméletét tárgyalja, nem kapott eddig semmilyen tudományos visszhangot. Evvel szeben a fizikus community még a tömeg fogalmát sem tudta tisztázni, pedig ez egy központi fizikai fogalom. Az elméletem nem került be a tudomány vérkeringésébe, mert ezt a fizikus community megtíltotta. Csak így tudták a modern fizika eltemetését eddig elkerülni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.22. 14:48:31

@Gyula Szasz:

"De a fizikus community diktatórikus eszközökkel elutasítja az anyag atomisztikus elmélete elfogadását, ennek a közzétételét tiltja"

Biztos a háttérhatalom és a tuggyukkik a bűnösök ebben is! :DD Na meg a gyíkemberek, akik el akarják titkolni előlünk az igazságot.

Gyula Szasz 2017.08.23. 11:12:16

Az INDEX fórumból, az Új Fizka alapelvei rovatból:

Ha nem értitek meg, hogy a világmindenség CSAK négyféle stabil elemirészecskéböl van felépítve és ezek között CSAK a c-vel terjedö elektromágneses mezö és a c-vel terjedö gravitációs mezö okozza a kölcsönhatást a véges Minkowski térben, akkor nem értitek.

Akkor vonuljatok be az eszefogyottak házába és ott jó társaságra találtok: oda már be van utalva az egész fizikus community

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.23. 12:01:13

@Gyula Szasz:

"vonuljatok be az eszefogyottak házába és ott jó társaságra találtok: oda már be van utalva az egész fizikus community"

Először rokonszenvvel olvastalak, ahogy a többi félreértett zsenit is. Amikor láttam, milyen mániás vagy, megmosolyogtalak. Most azonban, hogy fennhéjázva és pökhendien bolondnak nyilvánítod az összes fizikust Newtontól Einsteinen és Feynmanon át a mai napig, már inkább csak sajánállak.

Azt hiszem, te elmekórtani eset vagy.

38Rocky 2017.08.23. 12:46:42

@Gyula Szasz: Nekem erről egy közkeletű vicc jut az eszembe. Egy autós az autópályán haladva hallgatja a rádiót, amelyik figyelmezteti az autósokat: Vigyázat, egy autó a forgalommal szemben halad! Mire autósunk így dörmög magában: Még hogy egy? MINDENKI!

Gyula Szasz 2017.08.24. 07:35:39

Az Új Fizika összevetése a Régi Fizikával

Mégegyszer, itt van az új modellem, ami az anyag atomisztikus elmélete (én ezt új fizikának nevezem)

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144805638&t=9173849

Megéri összevetni az új elméletet, a tanított és elfogadott fizikával szemben. Én az MTA Fizika Osztályának ajánlottam egy konferencia megrendezését evvel a témakörrel, de nem lehetett semmilyen reakciót kapni tölük.

Egyböl az elsönek megállapítom, hogy a fizikus community által elfogadott fizika minden alaptézise nem csak falszifikálható, hanem falszfikált is. A fizikusok szélesmellü kijelentésével szemben a tudományukat nem kísérleti eredmények kiértékelésére alapították, hanem téves tézisek elfogadására.

Az új elmélet egy teljesen más képet ad a természetröl, mint amit az eddig gyakorolt fizika összeszkábált. Az új elmélet egy általánosan érvényes axiómarendszerre alapul, amit én, egy-az-egyben és tökéletesen megfogalmazva, áttettem a matematika nyelvére.

Az anyag atomisztikus elméletét fizikailag úgy lehet találóan jellemezni, hogy a világmindenség CSAK négyféle stabil elemirészecskéböl áll, a részecskék között CSAK a kétféle c-vel terjedö kölcsönhatás, az elektromágneseség és a gravitáció, uralkodik és az elemirészecskéknek CSAK kétféle megmaradó elemi töltése van, amik a kölcsönhatásokat okozzák. A fizikát elméletileg a véges Minkowski térben kell megfogalmazni, de olyan módon, hogy az elemirészecskék helye és sebessége sohasem ismerhetö pontosan. Innen eredöen a természeti törvények nem-determinisztikusak, de kauzálisak. Ez ellent mond az elfogadott energétikus fizikának.

Összeállítom az új fizika elönyeit:

- A statikus erötörvények, mint közelítések, érvényesek maradnak, avval a megjegyzéssel, hogy Newton mozgásegyenletét a gravitációs mezöben ki kellett javítani, mert a testek súlyos és tehetetlen tömege különbözik. Az új elmélet kölön-külön megengedi kiszámítani a testek súlyos és a tehetetlen tömegét (ez elöször történt meg a fizikában).

- A jól ismert klasszikus elektrodinamika érvényes marad a legkisebb léptékegységektöl elkezdve, asztronómikus távolságokig.

- A gravitáció dinamikája egyesítve van az elektrodinamikával, olyan módon, hogy tér-idö szingularitások nem lépnek fel.

- Nincsen szükség a kvantumelméletekre (az energia kvantására, a kvantumelekro- és kvantumchromodinamikára). Nincs szükség a tömeg-energia-ekvivalecia elvre sem.

- A mezök és a részecskék mozgásegyenletei mind helytállóan le lettek vezetve, ezek mind a nem-konzervatív kölcsönhatások figyelembe vételével lettek felállítva, levezetve.

Innen kitünik, hogy a fizika oktatása extrém egyszerübb lett, de új matematikai metódusokat, és ebböl kiinduló közelítéseket, kell bevezetni.

Az egész képünk a világmindenségröl megváltozott: Nem Ösrobbással keletkezett az univerzumunk, és nem is egy Nagy Reccsel végzödik. Fekete Lyukak sem léteznek, és a Sötét Anyag létzése is ki van küszöbölve. De létezik egy maximális anyag sürüség, onnan eredöen, hogy az elemi részecskék nem tudják egymást egy bizonyos határ alá megközelíteni. Minden megfigyelt részecske összetétele a stabil elemirészecskékböl, a tömegével és a töltésével együtt, meg van jósolva forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144813272&t=9173849

Megjegyzem, továbbra se tudni, mik a stabil elemirészecskék és miért terjednek a kölcsönhatások c sebességgel, de az nyilánvaló, hogy az elemirészecskék 10-17 cm-es relatív távoság fölött úgy mutatják magukat, mindha kétféle megmaradó töltésük lenne, amik a kölcösnhatásokat okozzák.

Szász Gyula I.

Gyula Szasz 2017.08.24. 09:59:04

Az új fizika megmaradási törvényei a tömegmegmaradáshoz vezettek, ez paradigmaváltás.

Gyula Szasz 2017.08.25. 10:14:10

"Egy gondolatmenetet a tudományban akkor fogadnak el igaznak, ha a tudományos közösség által elfogadott módon publikálják."

Már szó volt itt arról, hogy a fizikai standardok (a UFF-hipothézis, a energiamegmaradás, az energia kvantálása, a tömeg-energia-ekvivalencia elv.) azért vannak igaznak nézve, mert publikálva lettek és el lettek fogadva, (pedig ezek a standardok mind falszifikáltak). Begyökerezett praxis, hogy munkák nem leszenek publikálva, ha a munkák nem felelnek meg ezeknek a fizikai standardoknak.

Egyszerü azt az elrettentö gondolatmenetet, azt a tudományos csapdát ábrázolni, amiben az elfogadott modern fizika kb. 100 évvel ezelött beleesett: Akkor már ki lett hámozva, hogy a klasszikus elektrodinamikának az az alapja, hogy az elektromágnességet megmaradó elektromos töltések okozzák, és hogy a c-vel terjedö elektromágneses mezöt a (3+1) dimenzionális Minkowski térben kell Lorentz invariánsan leírni, de ez még sem lett a fizika igazi standardja. Az sem lett a fizika standardja, hogy a klasszikus elektrodinamika a legkisebb relativ távolságokig érvényes marad. A klasszikus elektrodinamika kb. 10-8 cm-es relativ távolságoktól elkezdve el lett az energiakvantálással rontva, annak ellenére, hogy a fizikusok tudták, hogy az elektomágneses mezö egy nem-konzervatív mezö. Csak a kézbe kell venni pl. a modern kvantumkémia bibliáját: Attila Szabo, Neil S. Ostlund, Modern Quantum Chemistry; Intrtoduction to Advanced Electrnic Structure Theory, (2013), megtudni, hogy az atomok és a molekulák fizikája a pontszerü elektronokra van felépítve, és az elektronok energiájára, de ki van hagyva pl. innen a mágneses mezö, ami mindig együtt jár az elektromágneses mezö elektromos komponensével. Természetesen az elektron energiája kvantált, az elektronok energia niveaukon tartozkodnak. A fizikus communitynek itt teljesen elment a józan esze, annak ellenére, hogy tudják, a hidrogénatomban az elektron 1/137 fénysebességgel mozog, a nehezebb atomok legerösebben kötött elektronjai már a fénysebesség akár 10-30 %-ával mozognak, tehát a Lorentz erö mágneses része mindig dominánsabbá válik már az atomfizikában is. Az atommagban a részecskék mozgása már pár százalékra is megközelitheti a fénysebességet, úgy hogy az elemi elektromos töltések statikus ereje és a mozgó elektronok mágneses ereje azonos nagyságúvá válik. De nem, a fizikus community kitiltotta az elektonokat az atommagból, és fogalma sem volt, mi tartja össze a protonokat az atommagban. A nukleári tudomány története itt van összefoglalva static.akademiai.hu/media/2/3/7/5/2/-szemelvenyek_a_nuklearis_tudomany_tortenetebol_vertes_attila-23752.pdf , Goeppert-Mayer és Jensen még 1963-ban Nodel dijat kapott az atommag héjmodelljáért, de senki sem számított avval, hogy a Planck állandó az atommagban semmi szerepet nem játszik.

A részecskefizikusok bevezették a mageröt, az erös-kölcsönhatást és ezt a kölcsönhatást, vagy partonok, vagy gluonok, vagy kvarkok (kvark = túró), vagy mittudomén milyen mértékbbozonok közvetítík. Nem értették meg a magfizikusok az instabil neutron bomlását sem, ide bevezették a gyenge-kölcsönhatást. Mivel az hitték, hogy az atommagok protonokból és neutronokból állnak, és a proton meg a neutron a nukleonnak nevezett részecske két állapota, elkezdék a részecskéket a kvarkokból felépíteni. Ez aztán a tudatlanság csimbarasszója lett, de ekkor már a modern fizika teljesen tévúton volt.

Kiegészítöül megjegyzem a részecskefizika nem foglalkozott a gravitációval, ezt be se építette a részecskefizikába, a kvantummechanikába. A kvantumelméletek és a gravitáció a mainapig nincsenek egy közösnevezöre hozva. Itt elfelejtették a fizikusok, hogy a részecskéknek mindig van, az elektromos töltésük mellett, tömegük is, és nem jöttek arra rá, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák. Az elemi g-töltésekböl meg ki lehet hámozni az elemi tömegeket. Természetesen az sem lett általánosan elfogadva, hogy a gravitáció is c-vel terjed. De el lett fogadva Einstein gravitáció elmélete, ami a (téves) UFF-hipotézisra épült. Einstein búcsut vett a (3+1) dimenziós Minkowski tértöl, meggörbítette a tér-idöt. A fizikusoknak nem is kellett több, nekik is szabad lett görbíteni, és nem csak csavarták és nyúzták a tér-idöt, hanem még 21 dimeziónálisra ki is terjeszették, ami a húr és membrán elméletek alapja. Ha ma ezeket a munkákat kivennék a fizikai szakfolyóíratokból, a folyóíratok üresek lennének. Elég az hozzá Einstein gravitáció elmélete a második hatalmas tévedése a modern fizikának.

Gyula Szasz 2017.08.25. 11:04:04

A fizikát teljesen elöröl kellett elkezdeni felépíteni, már Kepler, Galilei és Newton fizikáját is ki kellett javitani atomsz.com/wp-content/uploads/LettersInfiniteEnergy129black.pdf .

Gyula Szasz 2017.08.25. 14:12:22

"Az egész kvantummechanika nem passzol ösze a relativitáselmélettel. Einstein és Schrödinger sosem fogadta el teljes elméletnek a kvantummechanikát. Tehát mindkettő egyszerre nem lehet igaz. A fősodorbeli kutatókat azonban ez nem hozza zavarba, mint ahogy a fény kettős természetes sem."

Se a kvantummechanika, se a relativitáselmélet nem helyes, a fénynek nincsen kettős természete, mert fotonok nem is léteznek!

Gyula Szasz 2017.08.26. 08:49:15

AZ INDEX forum Új Fizika rovatja

Kiváncsi vagyok kinek esik le elöször a tantusz és érti meg, azt amit én az Új Fizikában már több mint 10 éve prédikálok, hogy a gravitációt is elemi töltések, gi = {±g∙me, ±g∙mP}, okozzák, hasonlóan mint az elektromágnesességnek az elemi elektromos töltések, qi = {±e}, az alapok. E miatt vonzó és taszító gravitációs erö létezik és a gravitációs mezö is c-vel terjed, úgy mint az elektromágneses mezö. A gravitáció tehát semmi esetre NEM tömegvonzás és a testek súlyos és a tehetetlen tömeg különözik.

Több mint tíz éve feltettem nektek a retórikus kérdéset, Létezik-e elemi gravitációs töltés?, de én a múlt század hetvenes éveitöl elkezve meg vagyok gyözödve, hogy létezik. A hatvanas évektöl elkezve meg a kísérleti eredmények alapján már tudtam, hogy kvarkok nem léteznek, de fotonok sem léteznek.

Itt nem is arról van szó, hogy Einstein ebben, vagy abban tévedett-e. Nem is arról, hogy Einstein fizikai elképzelése teljes mértékben téves volt-e, hanem arról van szó, hogy az elfogadott fizika összes alaptézise falszifikálva lett. A fizikus community 400 éven keresztül téves elméletekben hitt, az emberiséget érvénytelen fizikai tudományra tanított. A fizika még azt a központi fizikai fogalmat se tudta felderíteni, hogy MI A TÖMEG. A természet leírása nem energétikus alapú, hanem az anyag atomisztikus felfogása a helytálló: az anyag négyféle stabil elemirészecskéböl áll.

Tudom, hogy fizikus kutatók ide a fórumba alig járnak. Én se jöttem volna ide, ha a szakfolyóíratokban a fizikám publikálása meg lett volna engedve.

“Napjainkban igen kedvező a helyzet a tudomány elméleti alapjainak újragondolására. Sokasodnak a problémák a fizikában, tehát szabad út nyílik a fejlesztésre és változtatásra. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika antagonisztikus ellentmondása feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek az egyre váratlanabb megfigyelések és kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Ez efféle forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik.”

Wez9 2018.07.22. 19:50:22

Szia Antal! A lassuló fénysebesség elképzelést úgy lehetne bizonyítani, hogy megmérjük. Van erre mód szerinted?
Másik, hogy az elmélet kizárja az ősrobbanást? Minden jel arra mutat, hogy megtörtént. Miért ne lehetne mindkettő igaz? Mi van, ha az ősrobanás első pillanatában a fénysebesség végtelenhez közelített, majd lassult a maira exponenciálisan lassulva?

38Rocky 2018.07.23. 09:52:07

@Wez9: Persze nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy az univerzum tágulása és a fénysebesség lassulása egyaránt létezik. Ekkor azonban felmerül a kérdés, hogy milyen arányban járulnak hozzá a távoli galaxisok vöröseltolódásához.
A fénysebesség lassulása elvben mérhető. Logaritmikus lassulás esetén, ha figyelembe vesszük az univerzum korát, akkor egy száz év múlva végzett mérést a maival összehasonlítva elérhetőnek látszik az a pontosság, amivel ez kimutatható.

Wez9 2018.07.23. 10:25:50

@38Rocky: Egyik alkalommal fejtegetted, hogy ha a fény sebessége végtelen lenne, akkor a reakció sebességek is végtelenek lennének, azaz egy pillanat alatt felrobbanna a világ. Az "ősrobbanás" eléggé hasonló lehetett, ha feltételezzük, hogy akkoriban a fény sebessége, azaz a reakció sebesség nagyon nagy volt. Mostanra lelassult a változás, talán a tér sem tágul olyan ütemben, mint a vöröseltolódásból mérjük, mert az eltolódás ahogyan azt írod, a fény lassulásából is fakad. Tudod, itt megind visszatérek az általam elképzelt kezdethez, miszerint a forgások azért jöttek létre, mert nagyon gyorsan tágult a téridő, ami rengeteg örvényt okozott (ez lett az anyag). De ez csak fikció, semmi nincs ami alátámasztaná, hacsak nem látsz benne valamilyen összefüggést matematikailag, illetve az ellenkezőjét, ami cáfolhatná.

38Rocky 2018.07.24. 11:09:46

@Wez9: Az ősrobbanás elmélete hipotézisek sorozatára épül. Az egyik ilyen, hogy az idő szerkezete azóta nem változott. De hogyan is mérjük az időt? Kiválasztunk valamilyen periodikus folyamatot például a Föld forgását illetve keringését, de választhatjuk egy kristály rezgéseit is. De a nevezetes első másodpercben nem volt se Föld, se Nap, de kristályok sem voltak, sőt még az atom sem létezett. Milyen jogon extrapoláljuk időfogalmainkat ilyen körülmények között? Ez egy olyan alapkérdés, amihez képest másodlagos, hogy a robbanás keltette örvények okozhatták-e a forgások beindulását? És mi okozta a robbanást? Ez a kérdés sem válaszolható meg. Persze ez csak hit kérdése, de én úgy gondolkozom: Van egy világunk és vizsgálhatjuk, hogy ez a világ merre halad, de megfordíthatjuk a kérdés irányát: mai világunk milyen korábbi világból származik. A kérdések végtelen sorával juthatunk egyre tovább akár a múltba, akár a jövőbe.

Wez9 2018.07.24. 14:33:17

@38Rocky: Szia! Igen, ez tiszta. De én abszolút nem hiszem, hogy volt bármiféle "robbanás" a szokásos értelmezés szerint. Nem voltak atomok sem, tiszta. Sőt, az első pillanatban még forgások se voltak, hogy kikössek az elméletedben rejlő szépségnél. Aztán ahogy tágult a téridő (lehet, hogy a fénysebesség sokszorosával, remélem ezt egyszer ki tudják mérni, hogy lassul a fény sebessége!) létrejöttek a forgások, majd ezekből az alap elemekből az atomok és az anyag. A hagyomásos ősrobbanás elmélet ettől csak abban tér el, hogy azt feltételezik, hogy a kezdeti pillanatokban kvarkháború volt. Én erre azt mondom, az csak egy későbbi pillanatban volt, mert a kvarkoknak is ki kellett alakulniuk, aztán ki tudja, milyen nagyobb energiájú részecskékre bukkanunk még, de ha azok is beleillenek a forgás elméletedbe, akkor nincs nagyobb baj. Amit én látok értéket ebben, hogy még egy lépéssel közelebb kerülhetünk ahoz, hogy hogyan keletkezhetett ennyi anyag a semmiből. Az én értelmezésemben a tér "szülte" a kezdeti nagysebességű tágulásával. A tágulás sebessége aztán csökkent, az forgások keletkezése leállt, aztán maradt anyag, amennyi maradt és most itt tartunk. Ez szerintem több, mint ameddig az eredeti elmélet eljut, mert itt nem kell feltételezni, hogy valami nagy tömeg, rengeteg anyagi részecske szorult össze egy szingularitásba és az vetette szét magát. Mert itt megint az a kérdés kerülne elő, hogy mi volt előtte, honnan volt az a sok anyag, ami felrobbant, stb. Ha a tér forgásai az anyag építőkövei, akkor azt maga a tér hozta létre és így nem kell arról gondolkodni, mi volt előtte, mert előtte nem volt semmi...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.25. 07:08:08

@Wez9:

"Ez szerintem több, mint ameddig az eredeti elmélet eljut, mert itt nem kell feltételezni, hogy valami nagy tömeg, rengeteg anyagi részecske szorult össze egy szingularitásba és az vetette szét magát. "

Tudomásom szerint ezt az ősrobbanás-elmélet sem állítja. Sőt van olyan variációja, amely szerint az univerzumunk szó szerint a semmiből keletkezett: teljesen sík univerzum esetén legalábbis. Nekem filozófiailag is ez tetszik a legjobban.

Nem egészen értem, miféle örvénylésekből keletkezett az elméleted szerint az anyag és hogyan, miféle fizikai törvények szerint. Ne haragudj, de az én bevallottan laikus szememben ez eléggé bizarrnak tűnik.

Wez9 2018.07.25. 09:11:00

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Feltételeznem kell, hogy olvastad Antal elméletét. Ha nem, ajánlom elolvasásra. A tér forgásainak elméletére ebből választ találsz.
Igazad van, van olyan verzió is, ahol az anyag csak úgy a semmiből idetermett (na ja, de hogyan?). Erre adhatna választ, hogy ha tudjuk (feltesszük és elfogadjuk), hogy minden ami körülvesz minket fénysebességű térforgásokból van, akkor mindez a tértől való, a tér hozta létre az anyagot a kezdeti akár többszörös fénysebességű tágulása közben. Hogy ezt a folyamatot egy örvényléseknek képzelem, csak az én elmémben született meg, arra keresve a választ, hogy hogyan indultak meg a forgások.
Tudom ez spekuláció, de legalább olyan helytálló lehet, mint bármelyik hasonló elképzelés, csak sokkal kézenfekvőbb számomra.

38Rocky 2018.07.25. 09:12:46

@Wez9:, Kovacs Nocraft Jozsefne, Periodista

Az ősrobbanás kezdete a szabad fantáziálás terrénuma, hiszen mi a garancia arra, hogy a fizika törvényei egy az egyben megegyeznek a mai konszolidált univerzumban a kezdeti kaotikus állapotéval. Ha bármi is másképp volt, akkor milyen alapon mondjuk meg, hogy éppen melyik törvény volt eltérő? Én magam a fénysebesség nagyobb értékét tartom valószínűnek, de ezen nyílván lehet vitatkozni. Elképzelésem szerint is a káoszból kell kiindulni, amely később a fénysebességű forgásokba rendeződik, azaz létrejönnek a szokásos részecskék. Az elmélet neuralgikus pontja, hogy miért vált uralkodóvá az anyag az antianyag felett. Ha minden egyes részecske képződés a szokásos párképződésre vezethető vissza, akkor nem működik a statisztikai szórásra hivatkozó érvelés, hiszen nincs olyan folyamat, ami indokolná az eltérő esélyt az anyagnak az antianyag felett. A magam részéről azt tartanám valószínűnek, hogy lehet olyan folyamat az extrém viszonyok között, amikor például egy proton és elektron együtt jön létre a lokálisan megtörő királis szimmetria miatt. Ez a szimmetriatörés kizárható konszolidált univerzumunkban, de amikor extrém energiájú és sebességű kaotikus mozgások vannak, akkor ez lehet már reális folyamat. Ez különösen így volt, amikor az univerzum mérete nem volt nagyobb, mint ma egyetlen atom! A harcnak az anyag és antianyag között valamelyik irányban el kellett dőlni, mert különben nem létezne univerzumunk, már pedig a tapasztalat szerint létezik.
Magam sem hiszem, hogy létezett kvark őskáosz, főleg azért mert szabad kvark nincsen, ez a részecske állapot kizárólag a hadronok belsejében az erős kölcsönhatás segítségével alakul ki.

Wez9 2018.07.25. 10:14:26

@38Rocky:
Miből gondolod, hogy bármi is volt az atomnál kisebb kezdődő térben? (Szerintem akkor még nem volt a térben semmi, talán akkor alakulhatott ki az első forgás-pár (anyag-antianyag). Miért akarjuk magunkra erőltetni, hogy az egész univerzumunk belefért egy atomnál kisebb térbe? Ez szerintem hülyeség. :-) A forgás elméleteddel szabadítottál ki ebből a tévképzetből, nem is értem hogy miért nem látod meg benne a további lehetőségeket.)
Ha azt kérdést tennénk fel, hogy a tér honnan származik, na abba nem mennék bele, főleg annak tudatában, hogy nem is egy univerzum létezhet egyesek szerint. Tehát nem található meg a válasz arra, hogy hogyan, honnan született a tér, miért kezdett tágulni, honnan származik az energia,ami ezt táplálta, milyen esemény hatására jelent meg a kezdemény (illetve ha több van, a kezdemények) egy időben jelentek-e meg, vagy most is születnek-e folyamatosan és ha igen akkor azok milyen háttér "fő univerzum" gyermekei, stb-stb. Ezekre a kérdésekre nem fogunk válazt találni, mert nem nyílik alkalom a megvizsgálásukra.
De az anyag születésére, elfogadva, hogy térforgások építik fel, igenis kézenfekvő válasz adódik, hogy azt a tér "szülte". Nem volt összetömörödve soha a sok részecske, azok a tér tágulása közben jöhettek létre. Majd amikor a születésük körülményei megszűntek(lelassult a tér tágulása, majd kezdett hűlni (fotonok energiája szétoszlott nagyobb térre?), eljött az atomok és az anyag (H2, He) összeállása. Ekkora az anyag-antianyag homogenitása megváltozott, térben eltávolodhattak. Lehet, hogy bizonyos térrészekben most is több az anytianyag és nem találkozik rendes anyaggal, lehet hogy antianyag fekete lyukakba tömörödött és nem látjuk, nem tudom (erről més sok butaságot tudnék írni :) ).

Amit fontosnak látok, hogy az elméletedből egyenesen következik a felvetésem, miszerint az anyagot a tér hozta létre önmagából a kezdeti tágulása közben, mivel az anyag a tér fénysebességű forgása (hivatkozva rád). Ez mennyiben hibásabb elképzelés, mint a többi? Erre legalább van némi kapcsolódási elv.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.07.25. 12:48:26

@38Rocky:

"mi a garancia arra, hogy a fizika törvényei egy az egyben megegyeznek a mai konszolidált univerzumban a kezdeti kaotikus állapotéval. "

A fizika törvényei minden bizonnyal pontosan megegyeznek, csak az akkori körülmények között a törvények általunk még nem ismert elemei domináltak. Ahogyan pl. bolondnak néznék azt a villanyszerelőt, aki egy ház villamos hálózatának tervezésekor számolni akarna a szkinhatással (csak azért a hasonlat, mert most itthon épp ezzel vagyok elfoglalva, de én is csak a vezetékeken eső feszültséget és a rajtuk disszipálódó teljesítményt számolom), ám bolondnak néznék azt a mérnököt is, aki egy HVAC távvezeték tervezésekor NEM számolna vele. Mi most a villanyszerelő helyében vagyunk azzal az apró különbséggel, hogy nincs is tudomásunk a szkinhatás létezéséről. :)

@Wez9:

"Feltételeznem kell, hogy olvastad Antal elméletét."

Azt hiszem, nem is hallottam róla, pedig ahogy a Google találatait elnézem, itt a blogban is volt róla poszt. Utánanézek.

38Rocky 2018.07.25. 13:35:42

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Természetesen az állításom annak a pontosításnak keretei között érvényes, ahogy itt leírod.

38Rocky 2018.07.25. 13:38:40

@Wez9: Az előbb is avval kezdem, hogy az ősrobbanás elméletnek a kezdetekre vonatkozó elképzeléseit csak feltételezéseknek tekinthetjük. Mennyire lehet összeegyeztetni az általam felvetett gondolatot, hogy az elemi részecske a tér fénysebességű mozgásának terméke, az ősrobbanás elmélet egyes hipotéziseivel? Az ősrobbanás elmélet időben és térben a Planck-időig és a Planck-hosszig merészkedik vissza, ami messze alatta van a Standard Modellben összegzett mikro folyamatok legrövidebb idejének és a kölcsönhatások legrövidebb hatótávjának. Egyetértek veled, hogy a feltételezés abszurd, de aközött már nem látok minőségi különbséget, hogy dió nagyságú térben, vagy atomi nagyságúban, vagy akár Planck-hosszúságú térben van-e összezsúfolva az egész univerzum. Jó lenne megszabadulni ettől az abszurd feltevéstől, a magam részéről ezért vetettem fel, hogy talán a galaxisok fényének vörös eltolódása magyarázható nem csak az univerzum tágulásával, hanem a fénysebesség lassulásával is.
Vessük fel hát úgy a kérdést, hogy a részecskék fénysebességű forgásmodellje kizárja- e azt a lehetőséget, hogy az univerzum olyan parányi legyen, mint egy atom? Ha ilyen kicsi, akkor a kaotikus mozgások ütközési ideje rövidebb annál, mint ami ahhoz kell, hogy a részecskék akárcsak egyszer is körbeforduljanak. Tehát magát a fénysebességű forgást a tér alapvető mozgásformájának tartom, de nincs mód az elemi részecskék létrejöttének, mert nem alakulhatnak ki a zavartalan fénysebességű forgások a rendkívül sűrű irányváltozás miatt. Akkor indul be a részecskék felépülése, amikor már annyira lassú lesz az ütközés, hogy körbejárhat a fénysebességű forgás. Ez azt jelenti, hogy először a nagy energiájú részecskék jönnek létre, ahol a legnagyobb a forgási frekvencia, és a legvégére marad a kis tömegű elektron. Nem tartom hát kizárhatónak az ősrobbanás elméletét, bár túlzottan nem hiszek benne. Szimpatikusabb lenne valamilyen más modell, akár amit te is javasolsz.

Wez9 2018.07.25. 18:49:42

@38Rocky: Az elektron talán azért is maradt utoljára (és alakított ki végül atomos anyagot), mert ha a neutron bomlását nézzük, ott egy d kvarkból születik egy elektron és egy antineutrino a W bozon átmenti élete után. Tehát valószínű, hogy nagyobb energiákon nem léteztek csak kvarkok és ki tudja még magasabb energiákon lehetett-e más még elemibb részecske, ami a kvarkokat felépíti, bár ez nem szükségszerű.

A mérések szerint az univerzum homogén eloszlású. Ezt azzal magyarázzák, hogy volt egy felfújódás, ami a fénynél nagyobb sebességgel történt. Igaz itt nem a fénysebességet vélik nagyobbnak, hanem a tér felfúvódási sebességét, ami látszólag nem ugyanaz, bár a tér magával "rántja" az anyagot is, így az anyag is távolodhatott fénysebességnél nagyobb mértékben, másképpen nehéz lett volna. Szóval itt simán belefér az, hogy az anyag és a tér sokkal nagyobb sebességgel tágult, mint most gondoljuk.

A dió nagyságú univerzum már tartalmazhatott valamennyi forgást, sőt ha megengedjük az elképzelést, rengeteget és nagyon nagy energiájút, de korán sem az összes anyagot, a nagyja még utána is keletkezhetett folyamatosan. Úgy gondolom, hogy a keletkezés leállásáig egyre kisebb energiájú forgások jöttek létre csökkenő tendenciával, ahogy lassult a tágulás. A nagyobb energiájú nem stabil forgásokból, mint pl. a W bozon, létrejöttek az elektronok. Végül leállt a folyamat. Bár ez kérdéses, mert "tudjuk" a mérésekből, hogy a vákuum fluktuáció attól lehet, hogy anyagpárok jönnek létre, majd halnak el a térben. Azaz a folyamat most is zajlik, csak nincs már olyan energia sűrűség és sebesség, ami elválaszthatná a párokat.

Egyébként úgy beszélünk erről, mint ha ez sokáig tartott volna, mármint az emberi időérzékelésünk szerint. De ha jól sejtem ez az egész egy pillanat lehetett (ezért homogén a háttérsugárzás). Olyan, mint ha a világ kiugrott volna egy fiókból (Csak ott nemhogy fiók nem volt, de sokkal inkább semmi, legalább is a mi dimenziónkban. De ez utóbbira ne kérdezz rá, mert ezt soha nem tudtam képként felfogni.).